|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 18:23:50, csütörtök
|
| |
| |
Amíg a nap rád ragyog...
Amíg a nap rád ragyog,
várnak derűs holnapok,
keresd élted értelmét,
vándor utad küldetés!
Nemcsak annyi, mit a test
szükség, s a vágy szava tesz.
Lelked annál nemesebb,
szomját oltsd, ne szenvedjen!
Tápláld tiszta forrásból,
égi folyam árjából!
Hitet ébreszt, reményt ad,
érted már, hogy miért vagy.
Lehetsz koldus, vagy király,
lehet les rád száz viszály,
mégsem győzhet feletted,
megvéd a te Mestered.
Schvalm Rózsa
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 18:18:30, csütörtök
|
| |
| |
Fényszikrákat szór az őszi ég
Ma még fényszikrát szór az őszi ég,
de oly sűrűn hull már fákról a levél
Süppedő szőnyegén szökken a szellő,
Csend - némaságtól visszhangos az erdő.
Valami fenséges nyugalom árad,
bűvös illattal tölti be a tájat.
Sejtelmesen hullámzik az éterben
az ősz, búcsút hintő, hűs lehelettel.
Szürkülő ég alatt varjúcsapat száll,
esthomályon tör át halvány holdsugár.
Dér-ezüst hajjal ébred majd a holnap,
dermesztő szélben a reggel megborzad.
Schvalm Rózsa |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 18:15:39, csütörtök
|
| |
| |
Schvalm Rózsa -
Az örök élet titka
A tiltott fa vonzó, szép gyümölcsöt termett,
érte a parancsszót megszegte az ember.
Hallgatva a sátán csábító szavára,
mely halált hozott rá, s minden utódjára.
A jó és rossz között tévelyeg azóta,
hitetlenség által sűrűn szőtt hálója.
Örök élet titkát keresi, kutatja,
önmaga nem leli, Isten megmutatja.
Élet fáját küldve utána Krisztusban,
általa bűnösre égi áldást hullat.
Megtöretett teste, kiontatott vére,
megnyitja az utat Menny Éden Kertjébe.
Benne élhetünk már e földi létünkben,
halhatatlan lelkünk, halandó testünkben.
Föld porába tér majd, mi onnan vétetett,
s fény honába száll az Isteni lehelet.
2013. július 20. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 18:08:58, csütörtök
|
| |
| |
Schvalm Rózsa -
Jó Anyám
Emlékeim bús homálya
tisztul, mikor Rád gondolok.
Szereteted fényárjába`
kedves arcod rám mosolyog.
Hiányodat mindig érzem,
fognám szorgos, fáradt kezed.
Oly boldogan ölelnélek,
csak virággal köszönthetlek.
Sírhantodra teszem csendben,
szívemből száll mély sóhajom.
Lelkem mélyén itt vagy velem,
simítja lágy szellő arcom.
2012. május 5.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 18:05:22, csütörtök
|
| |
| |
Schvalm Rózsa:
Ég - Föld közt...
Ég - Föld közt aranyhíd a szeretet,
Isteni kegyelem, mely felemel.
Bűnökért ontott vérrel a Bárány,
mindeneket vonz kereszt oltárán.
Benne egyesül mélység, magasság,
gonosz hatalmán győz az igazság.
Idők távlatán hangzik a jó hír,
emberi szívbe biztató szót ír.
Zengő hárfa húrján remény zenél,
hit hullámhosszán a Mennybe felér. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHVALM RÓZSA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-27 17:53:23, csütörtök
|
| |
| |
Horváth Gergely -
A vándor
Ki kísér utamon,
ki lesz a társam,
Mert a nagyvilágot eddig,
egymagam jártam.
Magányos vándor,
ki a tükörből néz rám,
S nem érti miért,
kóborol árván.
Nem találja helyét
e hatalmas földön,
Nem találja társát,
s a magánya börtön.
A lelkében érzi,
hogy valaki várja,
S talán Ö lesz majd,
ki végre megváltja.
Megsúgja sorsát és
a kezét is megfogja,
Mikor az élet sűrű,
s a magány megfojtja.
De csak mosolyog rám,
nem hajtja az időt,
Mert egyszer érte jön,
ki szereti öt.
Reménye örök, csak
az utat járja,
Mit nagy gonddal szabtak,
mértek ki rája.
Bármit hoz az élet,
bármi is bántja,
Mindennek oka van,
s semmi sincs hiába.
Tudja hogy útja,
egyszer majd véget ér,
S kézen fogva veled,
végre már hazatér.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK- HORVÁTH GERGELY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2018. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1585 db bejegyzés |
| e év: |
15094 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 10497
- e Hónap: 20850
- e Év: 80103
|
|
|
Offline
