|
2018-06-21 07:54:30, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Poller Ildikó - Hiány
Este, ha párnámra lehajtom fejemet,
Előtte tefeléd nyújtom a kezemet,
De akkor rájövök, hiába kutatok,
Emléked csupán az, amire akadok.
Álmatlan éjszakák, nyugtalan nappalok,
Segítsen valaki, feledni akarok.
Nem hagynak nyugodni a fájó érzések,
Mióta elmentél, én már alig élek.
Öröm és boldogság messzire tovaszállt,
Bánat és szenvedés az, ami rám talált.
Próbáltam keresni valaki másikat,
Sajnos, az emléked teljesen átitat.
Idővel talán majd lerázom bánatom,
Meddig tart hiányod, azt ma még nem tudom.
Ha egyszer el tudlak örökre feledni,
Tudok majd örülni, és újra szeretni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - POLLER ILDIKÓ |
|
|
|
Címkék: tovaszállt, nyugtalan, boldogság, szenvedés, próbáltam, nappalok, éjszakák, segítsen, messzire, teljesen, álmatlan, nyugodni, elmentél, szeretni, lehajtom, párnámra, hagynak, másikat, feledni, fejemet, érzések, egyszer, tefeléd, keresni, emléked, bánatom, kutatok, lerázom, kezemet, hiányod, rájövök, nyújtom, örökre, meddig, talált, valaki, fájó érzések, emléked teljesen, Poller Ildikó,
|
|
Offline
