|
2020-10-07 09:25:26, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
,,Várost álmodtam ide én;
fölraktam, itt van: az enyém.
Utat álmodtam, kész az út;
fürkészem: milyen messze fut?
Fényről álmodtam: fény ragyog.
És álmodtam egy ablakot,
ahonnan majd a végtelen
tavaszi eget nézhetem.
Megvan végre az ablakom,
van szobám, ahol lakhatom,
van alázatos szőnyegem,
naponta többször ehetem.
Mi kell még - kérdik -, nem elég?
Örülök persze - szólanék,
de csak a fejem ingatom.
Állok némán - és álmodom."
Kányádi Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
Címkék: szőnyegem, fölraktam, fürkészem, végtelen, többször, álmodtam, alázatos, lakhatom, szólanék, nézhetem, tavaszi, ahonnan, ablakot, ablakom, fényről, naponta, kányádi, ingatom, álmodom, sándor, persze, örülök, ehetem, szobám, kérdik, várost, megvan, milyen, ragyog, messze, enyém, végre, némán, állok, fejem, fejem ingatom, Kányádi Sándor,
|
|
Offline
