Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
Ildykóka barátnőm benézett:)
  2010-11-29 12:41:36, hétfő
 
  Tücsök-Ildykó 2010-11-29 12:32:10






Link


Szia Drága Barátnőm! Gyönyörű hetet és délutánt kívánok sok szeretettel! Ildykó

Nagyon köszönöm viszont kívánom!
 
 
0 komment , kategória:  b 1vargaildykómtól JELENIDŐ  
Jób 16-20-ig terjedő versei
  2010-11-29 10:38:06, hétfő
 
 






Jób 16-20 fejezetei




1 Felele pedig Jób, és monda:


2 Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!


3 Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy [így] felelsz?


4 Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;


5 Erősíthetnélek titeket [csak] a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené [fájdalmatokat.]


6 Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?


7 Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.


8 Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.


9 Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.


10 Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.


11 Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.


12 Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.


13 Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.


14 Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.


15 Zsák-ruhát varrék az én [fekélyes] bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.


16 Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka [szállt;]


17 Noha erőszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.


18 Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára!


19 Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban!


20 Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem,


21 Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az ő felebarátjával való dolgát.


22 Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza.


23 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.

22 Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza.


23 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
SAJÁT HOZZÁSZÓLÁSOM: JÓB ITT MÁR NAGYON ELKESEREDETT,
MÉGSEM VÉTKEZETT AZ ÚR ELLEN.






Job 17


1 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.


2 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?


3 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.


4 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.


5 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.


6 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.


7 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.


8 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.


9 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.


10 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.


11 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.


12 Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.


13 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.


14 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?


15 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.




Job 18


1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:


2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.


3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?


4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?


5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.


6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.


7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.


8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.


9 A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.


10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő [szokott] ösvényén.


11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.


12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.


13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.


14 Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.


15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.


16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.


17 Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.


18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.


19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.


20 Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.


21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.




Job 19



1 Felele pedig Jób, és monda:


2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?


3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?


4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.


5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?


6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.


7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.


8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.


9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.


10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.


11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.


12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.


13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.


14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.


15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.


16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.


17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.


18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.


19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.


20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.


21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!


22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?


23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!


24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!


25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.


26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.


27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;


28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.


29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!




Job 20


1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:


2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.


3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.


4 Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,


5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?


6 Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:


7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?


8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.


9 A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az ő helye sem törődik már vele.


10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.


11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.


12 Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;


13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:


14 Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.


15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.


16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,


17 [Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.


18 A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.


19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.


20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.


21 Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.


22 Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.


23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.


24 Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.


25 Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.


26 Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.


27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.


28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.


29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.



 
 
1 komment , kategória:  Jób könyve/ Ószövetség  
Margitkától hétfőn
  2010-11-29 10:26:44, hétfő
 
  Margit Glückné 2010-11-29 (Hét), 8:58



INDULJON JÓL A HETETEK, EZÉRT HOZTAM EGY KELLEMES SZÁMOT A REGGELI KÁVÉ (BOCSI!! TEA) MELLÉ!
KATT A LINKRE ÉS ÉLVEZD A VONATOZÁST!
SZERETETTEL:
MARGIT.




Link

Napsugárka Gyönyörű videója!




Link




Link




Link






 
 
0 komment , kategória:  b Margitka b.nőmtől/Margitanya  
Virágos Szép Napot!
  2010-11-29 00:32:33, hétfő
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  7 Szép napot!  
Jób 11-15-ig
  2010-11-28 22:06:47, vasárnap
 
 



Jób 11 . fejezet
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:


2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?


3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!


4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.


5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!


6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.


7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?


8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?


9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.


10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?


11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!


12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.


13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;


14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;


15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;


16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.


17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a [kora] reggel.


18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.


19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.


20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!




Job 12

1 Felele erre Jób, és monda:


2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!


3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?


4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!


5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.


6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.


7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.


8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.


9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?


10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.


11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?


12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?


13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.


14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja [az ajtót,] nem nyílik föl az.


15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.


16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.


17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.


18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.


19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.


20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.


21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.


22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.


23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.


24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.


25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.


Job 13


1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.


2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.


3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.


4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.


5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.


6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.


7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?


8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?


9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?


10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.


11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?


12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.


13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.


14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?


15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!


16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.


17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.


18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.


19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.


20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.


21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.


22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.


23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!


24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?


25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?


26 Hogy ily [sok] keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!


27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?


28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.


Job 14

1 Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.


2 Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.


3 Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?


4 Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.


5 Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.


6 Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.


7 Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.


8 Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:


9 A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.


10 De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?


11 Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:


12 Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.


13 Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam!


14 Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? [Akkor] az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.


15 Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.


16 De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!


17 Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.


18 Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;


19 A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.


20 Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.


21 Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.


22 Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.


Job 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:


2 Vajjon a bölcs felelhet-é [ilyen] szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?


3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.


4 Te már semmivé akarod tenni az [Isten] félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!


5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.


6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.


7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?


8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?


9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?


10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.


11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?


12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?


13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?


14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?


15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:


16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!


17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;


18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;


19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.


20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.


21 A félelem hangja [cseng] az ő füleiben; a békesség [ide]jén tör rá a pusztító!


22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.


23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.


24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.


25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;


26 [Kinyujtott] nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.


27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;


28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:


29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.


30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.


31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.


32 Nem idejében telik el [élete,] és az ága ki nem virágzik.


33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.


34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.


35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.




 
 
0 komment , kategória:  Jób könyve/ Ószövetség  
Szécsi Margit:Körülötted
  2010-11-26 23:21:22, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Talált Feliratos képek  
A barátságról/ videó
  2010-11-26 23:06:32, péntek
 
 
A barátságról nn szép Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2010-11-26 10:03:35
feltöltő: charlotteani
nézettség: 1431
szavazatok: 3
kommentek: 0
kulcs: barátságról,
kategória: kreatív
leírás: Barátaimnak szeretettel, Kata.

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  Videó  
Jó Éjt!
  2010-11-26 21:43:08, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  7 Szép estét,jó éjszakát!  
A szerelem olyan....
  2010-11-26 21:36:19, péntek
 
 


Link

 
 
0 komment , kategória:  Szerelmes versek  
Ildykó adv. szépet kívánt
  2010-11-26 20:33:23, péntek
 
  Tücsök-Ildykó 2010-11-26 10:51:18




Link


Szia Drága Barátnőm! Gyönyörű napot, hétvégét kívánok Neked és Családodnak!
Puszillak szeretettel: Ildykó Köszönöm Drága, bár én nem ünneplem.
 
 
0 komment , kategória:  b 1vargaildykómtól JELENIDŐ  
     2/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
2010.10 2010. November 2010.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 73 db bejegyzés
e év: 498 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 350
  • e Hét: 6292
  • e Hónap: 10670
  • e Év: 49160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.