|
 2/9 oldal 
|
Bejegyzések száma: 82
|
|
|
|
|
|
2013-02-24 23:42:07, vasárnap
|
| |
| |
Váci Mihály
Válasz
Csak minden másodpercben lépek egyet,
és minden félpercben megállok:
így botorkálok fel a ködös hegyre:
- magára hagyom lassan a világot.
A park sötét ködén remegve úszkál
a lámpák lebegő aranyhala.
Olyan a csend itt, mintha valóban
lenne hozzánk valakinek szava.
De csak az eső sír, az avar hull, száll.
Az ember tovább megy és amit úgy vár,
kimondja csendben a választ maga.
Link Vissi D'arte
Váci Mihály
Sugárzás
Az órák lengő kengyelébe
emelem könnyedén a lábamat,
nyergébe vesz és elporoszkál vélem
egy-egy selymes sörényű pillanat.
Döcögő szekerek jönnek el értem,
s mint részbe mért gabonás zsákokat,
lomha napok csikorduló keréken
széthordanak nagy porfelhők alatt.
Úgy fogyok el, mint a folyamkanyarban
nyárfák alól a vízbeomló hantok,
a szívverésem omlaszt szakadatlan,
mint tengerdörej öklözi a partot.
A vágy bennem, mint az uránium,
csendesen és fénytelenül sugárzik,
és észrevétlen a semmibe szórja
a sóvárgástól bomló test molekuláit. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Váci Mihály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-24 13:26:20, vasárnap
|
| |
| |
Thomas Hardy
Az év ébredése
Honnan tudod, hogy a vándorút,
mit az állatöv mentén befut
a nap körözve, a Halak
mezsgyéjén immár áthaladt
s a Kosba ért, hisz az eget
betakarják felhős hetek,
s a Föld ruháján nem virít
a tavasznak csak egy fodra is:
esti veréb, honnan tudod,
honnan tudod?
Honnan tudod a föld alatt,
hova nézés, hang se hat,
míg változatlan hidegen
alig él, ami eleven,
hogy fény nyert egy csöpp teret
s percekkel a nappal több lehet,
s ez annyi, ős szokás szerint:
pár hét s enyhébb szellő legyint:
krokusgyökér, honnan tudod,
honnan tudod?
Fordította: Várady Szabolcs
Link Tavaszra várva
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hardy Thomas |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-23 14:25:39, szombat
|
| |
| |
Váci Mihály
Két szárny
Még alig emelkedő gondolatnak
vagyunk mi egy-egy szárnya.
Lehullna ez az égreszálló madár,
ha a két szárny elválna.
Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben
nem szállhatunk, csak mind a ketten
szívverésnyire pontos
együtemben.
Szállj hát velem
egy rezdülésű szárnycsapással.
Hullongó tollak voltunk egyedül,
- szárnyak lettünk egymással.
Link On Wings of Song
Váci Mihály
Minden teérted
Minden teérted, minden csak Tenéked.
Veled vitázik minden gondolat.
És mindenik csak tebelőled éled,
te vagy, kit szoroz, kivon, összead
az elme, - pontos összeg csak tevéled
lesz a világ: - tökéletes, ha vagy!
Míg észreveszel, látsz - csak addig élek:
benned, veled hiszem még harcomat.
Épülő sorsod világot megértet
velem - s milliók sorsára mutat;
szerelem bennem már csak te érted ébred,
s csak tetőled kelhet bennem harag.
Te bátoríthatsz csak, hogy másokért éljek:
így adva - csak tenéked magamat. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Váci Mihály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-23 12:01:40, szombat
|
| |
| |
Rodler Miklós
Korunk veszedelme
Hull a hó, hull a hó,
A szánnal szalad a fakó
A vér az arcodba tolul
S a hó csak egyre hull
Szívedbe apró örömök vegyülnek
Vágyaid remény tüzén hevülnek
Gondolatok szertelen sziporkáznak
A fehér pelyhek ezüstporrá válnak
Kábulsz öntudatlan
Ámulsz szakadatlan
Jajj de a sors irdatlan
Az álom véget ér óhatatlan
Évszázadok jönnek, mennek,
Örömök öveznek, bánatok követnek
Emberek szeretnek
Életek születnek,
Sorsok odavesznek,
Mindenen nevetnek.
Értetlen állsz
Magyarázatot nem találsz,
De csak hull a hó
És a pelyhek a ködbe vesznek.
Erdeink kihalnak,
Fajok kipusztulnak
A Földre árnyék vetül,
Senki meg nem menekül.
Az örökkévalóság nem mozdul
Vágyad a messzi jövőbe pusztul.
A csillagok egyre többen lesznek,
Csak hull a hó, felhők keveregnek.
Hull a hó, hull a hó
Sehol egy pillangó.
Minden szín fakó
Mindent elfed,
Örökké hull a hó, a hó, a hó...
Link Tombe la Neige
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-23 02:07:53, szombat
|
| |
| |
Paszternák Éva
Hasznára tán a szűk világnak..
Már hiába pattan rügyet a szív,
a test ócska rongyot cipel,
gyűrődésében a könyörtelen
fájdalom, hogy rá már senki sem figyel.
Helyén oktalan kering a vér, csak
lüktet az ér és bizonytalan, hogy
a következő szívverésben az
utolsó hang is benne van.
S úgy haladt el észrevétlen az
idő hangtalan szekere, mintha
olajjal lett volna megitatva, csak
bent nyikorgott a kereke.
Szolgálat volt, hagyva tépni az ócska
szakadt rongyokat, felesleges már
új ruhát venni és felcicomázva
előkotorni az elégett hiú álmokat.
Link Adagio di molto
Paszternák Éva
Szívnagyobbodás
Érzéseim a szívedhez nőttek
s tán ettől fejlődött nagyra,
dobbanok benned ritmust, és
rád növök, mint jég tapad rá
a kirendelt fagyra,
s tartalak fogva belső parancsra,
mit diktálnak a dobogások,
és nem olvasztanak rólad le
a tavaszi sárga napnyalábok
A vágyra meg szövök gondolatot
és kérek az időtől évet, hogy
ezt a szívnagyobbodást
ne gyógyítsd, inkább élvezd, míg
az érzést vissza nem kéred.
Most engedd, tombolja ki magát,
levegőm úgyis általad veszem,
vizem ajkadról szócsobbanás,
és szemeddel néz a szemem.
Ha mellkasodban nem fér már
a szívedre bilincselt szorítás,
cseréljünk helyet, és hagyd
hogy a szíved az enyémben a
trónusán foglaljon helyet...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Paszternák Éva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-21 22:15:26, csütörtök
|
| |
| |
Naponta
...tudom, a csodát várod,
de csak én vagyok,
ki naponta megkoccantja
az ablakod.
Sosem nyílik a zár
ezt előre tudom,
tekintetem mégis körbejár
várok, talán épp
jössz az úton.
Bentről halk zene szól,
ismerős édes rímek,
képek tárulnak elém,
mégsem fáj hogy ez a világ
sosem volt, sosem lesz enyém.
Nem fáj hogy derűs békéd
fénye másokra is ragyog,
hisz kívülről bár,de én is
naponta Veled vagyok!
És naponta félek,
hogy eltévedek
és elvész az ösvény,
mi hozzád elvezet,
félek hogy egyszer majd
hiába keresem
az álmot, mit naponta
Te adsz nekem.
Link Teljes a sötét
"Egyedül a közös szellemi érdeklődés az, amely a földi érdekeknél sokkal távolabbra: végtelen perspektívák felé mutat. Az ilyenfajta barátságot elixír tartja életben. Nem öregszik. Nem hervad. Az ember legmisztikusabb, de legerősebb igényét teljesíti: feloldja benne a magány halálos nyavalyáját. Az ilyenfajta egyesülés és megosztódás nem a görcsös összefonódás és csömörös széthullás ritmusát rejti, hanem a szenvedély nélküli egymásba nyugvás békéjét. Barát az, akinek megmutatkozunk, akinek részvevő érdeklődése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy legkibeszélhetetlenebb dolgainkat megfogalmazzuk, s általa megszabaduljunk a szavaktól, amelyek nehezek, mint a kövek. Barát az, akinek segítségével megszabadulunk az önmagunkat marcangoló gondolatoktól.
A barátságnak e magas eleme nélkül azonban a leghalálosabb szerelem sem maradhat tartós, mert a közös érdeklődés, a fizikai céloknál sokkal emelkedettebb ideálok jelentik mindenféle emberi kapcsolat mágikus kötőanyagát."
Szepes Mária |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-21 12:31:46, csütörtök
|
| |
| |
Gyurkovics Tibor
Áldás
Megadatott még úgy szeretnem,
ahogy még sosem szerettem,
hogy kitárom az ablakot,
és látom hogy a nap ragyog.
Hogy bedől a fény a szobámba,
a szemembe, szívembe, számba,
és én magam is ragyogok.
Megadatott.
Szikrázik, száguld rejtekem
lopódzik be a naplemente,
mielőtt lebukik a nap,
arany sisakban lássalak.
Téged, akit még úgy szeretnem
megadatott, ahogy nem szerettem
senkit se, talán csak Istent,
ki benned végül is fölismert:
hogy fény vagyok, hogy szép vagyok,
s övé vagyok.
Link Make You feel my Love
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyurkovics Tibor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-20 09:53:00, szerda
|
| |
| |
Erdős Renée
Kék pillangók
Kék pillangók szálltak fölöttem,
hogy a réten keresztül jöttem
s incselkedve, tánczolva félig:
elkísértek az erdőszélig.
S hogy utam az árnyékba tévedt;
riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
a rengeteg halk mormolását.
Amíg arany napfényben jártam,
gázoltam színes vadvirágban,
s felém a rózsák integettek:
a kék pillangók hogy szerettek!
De csalt a sötét erdő mélye,
a vízmoraj, a lomb zenéje.
Csalt a magány. Egy titkos ének,
s a sohsem ismert szenvedések.
Magányos erdő útját járom,
s nincs vezetőm és nincsen párom.
Tövises ágak meg-megtépnek.
De még dalolok, de még élek.
Hangomat a szűz magány hallja,
rám simul a csend puha karja.
De tudják e a rétek, kertek:
a kék pillangók hova lettek?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdős Renée |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-19 23:59:31, kedd
|
| |
| |
Kormányos Sándor
Akarsz-e ? ...
Megfáradt napjaid
monoton zajában
néha még hallod
vágyaid dalát,
gyötrően sajdul
szívedben az érzés,
ha felzengni hallod
régi dallamát.
Akarsz-e lángot
lelked hunyt tüzébe?
Akarsz-e fényt,
ha rád szitál a köd?
És akarsz-e mondd csak,
önmagadnak tükröt,
s bele mersz-e nézni,
vagy újra eltöröd?
Kormányos Sándor:
Őszi szél
Csak hallgatunk, én itt, te ott,
s a percekbe szőtt kis csodák
szétfoszlanak, míg szemlesütve
rohannak el az éjszakák.
Messze vagy, a sóhajok közt
csókjaink emléke meglapul,
de tűnő álmok nem ringatnak,
csak vágyak fáradt csendje hull.
Most hallgatunk, én itt, te ott,
s ha némaságunk összeér,
majd eltűnődve von szemünkre
könnyű fátylat az őszi szél.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kormányos Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-19 21:45:36, kedd
|
| |
| |
Böröndi Lajos
Válasz nem jön...
Por és hamu maradt utána,
úgy hívod majd talán, hogy szerelem.
Kín és gyönyör, miért ez a két
Testvérérzés uralta az életem?
Szomjúság, mely nem múlt el soha,
élni kellett volna süketen és vakon.
Gyönyörködni az aláhulló hóban,
ülve egy télbe csúszó balkonon,
s nem a másodperc tűzében égni,
elvérezni egy mozdulaton!
S várni, örökké csak várni
a hátha és a lehetetlen alkalom
között. Ez volt a cél? Álldogálni a
fölsebzett beteg időben tétován?
Válasz sehonnét sem jön, csak a lehet,
a mégis-remény. A talán.
Link Felelet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Böröndi Lajos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/9 oldal
|
Bejegyzések száma: 82
|
|
|
|
2013. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
82 db bejegyzés |
| e év: |
423 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 514
- e Hét: 1720
- e Hónap: 3288
- e Év: 10895
|
|
|
Offline
