|
2013-02-08 23:56:14, péntek
|
| |
| |
Váci Mihály
Egyedül
Mindenki alszik. Hull a csillag.
Csak én ragyogok., égek Érted.
Nem érted meg, hogy miért hívlak,
és elhagysz, ha egyszer megérted.
Mindenki elfordul és itthagy,
és magammal maradni félek.
Úgy kellenél most! És, ha itt vagy,
milyen magányos vagyok Véled!
Link The Lonely Shepherd
Váci Mihály
Volt egy életem
Egy életem volt - semmivé lett.
Milyen megrendítő kísérlet
volt arra, hogy én is, én is éljek!
Már kamasz koromban elvesztem,
mikor egy este sírni kezdtem,
s a csillagokhoz kéredzkedtem.
S mert ezután is semmiségek
adtak nekem gyönyörűséget,
hát mindenki bolondnak nézett.
S mert hittem, hogyha hitegettek,
és sírtam szívből, hogyha vertek,
- azt mondták rám mindig: - csak gyermek!
“Komoly" se voltam - mert nevettem.
És “hű" se voltam, mert szerettem!
Végül senkinek se kellettem.
Csak ilyen voltam én - egyetlen,
magányos ebben a kegyetlen
torkomra forrott életemben.
Talán magamról elég ennyi,
hogy megértsem belőle: - senki
nem is tudott engem szeretni.
Nem is szerettek. - Tudom, Kedves,
jaj, tudom már, Te sem szerethetsz!
És egy szavam sem lehet ehhez! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Váci Mihály |
|
|
|
|
|
Offline
