Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Világ csudája, repül a sógornőm!
  2023-05-30 23:18:56, kedd
 
 


Már nem is tudom hány évtizede, hogy bekerült a családba az Öcsém felesége, akit testvéremként szeretek a mai napig. Soha egyetlen félre értés, nézeteltérés nem volt közöttünk erre büszkék vagyunk mindketten. Gyermeknap alkalmából a barátnőjénél vendégeskedett az unokákkal és a barátnő férje "megreptette" őket. volt nagy öröm és fényképezkedés.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Anyáknapi köszöntés
  2021-05-02 16:26:42, vasárnap
 
 


,,Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen,
morzsára, buzára
visszaszállnék
anyám ablakára."
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Másképpen...
  2021-05-02 16:16:24, vasárnap
 
 


Sajátságos kapcsolat volt Anyám és köztem. Heller Ágnes fogalmazta meg a New York nosztalgia c. könyvében amit Anyámmal kapcsolatban én is éreztem: "nem voltunk túl jóban... " Talán azért, mert mindketten mindig mást akartunk az élettől és egymástól és mert sokáig - haláláig - a nagymamám nevelt. Nem azért, mert az anyám eldobott, vagy hasonló, sőt. Apám külföldre szökése után Anyám lett a családfenntartó, sokat dolgozott értünk, sokat volt távol és ez később kihatott kettőnk kapcsolatára. Nagymamám egy rosszul sikerült műtét után itt hagyott bennünket, közben nyolc éves lettem és új Apukámban egy nagyon jó apára leltem. Fantasztikus kisöcsém született és Anyám elkövette azt a hibát, hogy rajongásig szerette sőt nem mulasztotta el, hogy ennek nyomatékosan hangot adjon. Aztán valahogy elteltek az évek, a testvérem egy csodálatos ember, családja pedig a legfőbb támaszom volt mindig minden körülmények között.
Az emlékezéshez nem kell, hogy anyák napja legyen, mert minden sérelem és egyéb ellenére elmondhatom: nagyon sokat kaptam: Anyám nem volt egy Görög Ibolya, de soha sem felejtett el figyelmeztetni mi illik, mi nem. Bármerre elmehettem mindig tudtam viselkedni. A legtöbb mégis az első könyv volt, amit a kezembe adott, pár kedvcsináló szó keretében. Az első színház, mozi jegy, az Operák könyve és sorolhatnám. Ma is ezekből élek kibővítve a számítógép adta lehetőségekkel. Anyám is biztos nagyon élvezné ha még élne, le sem lehetne vakarni a képernyőről és a híres Google térképről...
Valahogy nem illik Anyámhoz és hozzám a nyájas megemlékezés, a túláradó szeretet kinyilvánítása, de egy "Köszönök mindent Anyu!" feltétlenül...
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Család és boldogság
  2020-08-10 00:43:29, hétfő
 
 



 
 
0 komment , kategória:  Család  
Egy édesanya levele fiához
  2020-08-05 17:43:34, szerda
 
 


Ez mekkora tanítás!!!

Vigyázz magadra, fiam! Tudd, hogy mindenki csak abból adhat, ami neki is van. Boldogságot boldog embertől kaphatsz, boldogtalantól soha. Segíteni az erős képes, a gyenge nem. Tudást az adhat át neked, aki maga is megtanulta és nem csupán hiszi, hogy tudja, hanem be is bizonyította. Célokról az beszélhet, akinek voltak és el is érte azokat, az oda vezető útról pedig az mesélhet neked, aki végig ment rajta. Sikerről ne fogadj el tanácsot attól, aki sikertelen, belsőről és tartalomról pedig nem hallgathatod olyan ember útmutatásait, akinek mindössze külsőségei vannak. Tartásra nem taníthat megalkuvó, becsületre pedig nem nevelhet tolvaj. Szorgalmat nem követelhet rajtad rest, helytállást tunya, bátorságot pedig gyáva.
Mert mindenki csak abból adhat, amije van. Te gazdag vagy. Annak születtél, annak neveltünk. Rád felelősséget róttak. De ne adj magadból túl sokat és vigyázz, kitől mit fogadsz el. Emlékezz a szavaimra: üres kútból nem lehet vizet húzni."

Náray Tamás édesanyja írta ezt a fiának születésnapjára.

 
 
0 komment , kategória:  Család  
Tudod mi a boldogság?
  2020-07-25 16:58:39, szombat
 
 


Rajta van a képen, ez az igazi boldogság!
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Várnai Zseni: Ki a legszebb a világon?
  2020-01-07 22:46:00, kedd
 
 


Várnai Zseni: Ki a legszebb a világon?

Tündöklésem szép idején
nem néztem a tükörbe én,
két kisgyerek szemefénye
volt az arcom tükörképe,
s szólt a szívem: - Édes lányom,
ki a legszebb a világon?
- Te vagy a legszebb, anyám,
hidd el nékem igazán!

- Édes fiam, mondd meg nékem:
ki a legszebb e vidéken?
- Édesanyám, Kedvesem,
nincs nálad szebb, senki sem! -
Csillagtükrön néztem arcom,
mint egy tündér királyasszony,
aki hol volt... hol nem volt...
de ez nagyon régen volt.

Fiam elment messzeségbe,
nem nézhetek a szemébe,
s másnak mondja: - Kedvesem,
nincs nálad szebb senki sem!...
Kislányomból kisasszonyka,
csillagszeme rám ragyogja,
mint egy fényes tükörkép:
- Szebb a jóság, mint a szép!

Tó tükréhez megyek s kérdem,
ki a legszebb a vidéken?...
Tó tükrét a szél kavarja,
arcom girbe-gurba rajta...
- Hamis a tó! - Futok messze,
csorba tükör a kezembe,
csorba tükör felel nékem:
- Nem az vagy már, aki régen!

Kedves, öreg Szülőanyám,
Te mondjad meg, de igazán,
elhervadtam, csúnya vagyok?
Édesanyám szeme ragyog:
- Hidd el nékem, édes lányom,
te vagy a legszebb a világon...
S ahogy szólott, könnye fénylett,
arcom benne tündérszép lett.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Búcsú a szülői háztól
  2020-01-06 14:37:58, hétfő
 
 


Pócsa Józsefné - Búcsú a szülői háztól

Elköszönni mentem a szülőfalumba,
Eladásra váró családi házunkba.
Rozsdaette kapu, lakattal bezárva,
Gaz-fedte udvarát a bánat bejárta

Nem les ablakából már az édesanyám,
Nem csillog ősz haja üvegének falán.
Nem ül a székében, lányait nem várja
Örök álmát régen temető vigyázza!

Félve léptem be az elárvult szobánkba,
Széttörött a szívem apró darabkákra.
Két gyertya várt ott rám az üres asztalon,
Némán néztem körül, fájt a búcsú nagyon.

Elköszöntem immár a csupasz falaktól,
Hol képek sem lógnak már a családunkról.
A cserépkályhától, mit nagyon szerettem,
Mellyel ha hideg volt, hátam melengettem.

Szinte sírt a nagy csend, belesajdult szivem,
Az édesanyámat itt már sosem lelem.
Kedves hangját, ó, jaj nem hallhatom többé:
,,Drága kisleányom, örülök, hogy jöttél!"

Fű nőtte be kertünk, lassan körbejártam,
A rozsdás kapunkat örökre bezártam.
Búcsúzón még egyszer visszatekintettem,
Remélem megnyugszik idővel a lelkem!

Ezt a szép verset Pócsa Józsefné, Szinci írta, szívemből szólt, átéltem hasonló érzéseket, köszönöm szépen.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 140 db bejegyzés
e év: 576 db bejegyzés
Összes: 9716 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 288
  • e Hét: 718
  • e Hónap: 6010
  • e Év: 64233
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.