Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. Aki szétrombolt egy előítéletet, akár csak egyetlenegyet is, az az emberiség ... Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Illyés Gyula : Gyönyörű, gyönyörű
  2021-09-15 09:03:59, szerda
 
 


Illyés Gyula : Gyönyörű, gyönyörű

Hátam mögött - szívem is hallja
törik az őszi fű
Te jössz, tudom. Miről?
A lépted nesze is gyönyörű.

Gyönyörű lesz, ha megjelensz
már csak egy pillanat.
Gyönyörű rögtön a világ
mihelyt része vagy.

Fásult volt, borús a szívem
szomorú, keserű.
Ha benne vagy
a szívem is ragyogó, gyönyörű!

Ködös őszi táj ez a szív
de ha Nap besüt
üveges lombja fölragyog
tündöklik mindenütt.
 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Unique: Bölcsek útján (dal)
  2021-09-04 10:58:06, szombat
 
 


Unique: Bölcsek útján

Mondd! Te mitől lennél a legboldogabb a világon?
Csak kívánnod kellene
És teljesülne egy álom
Ha mennyországban ébrednél
Ha állna az idő a szobádban
Hinnél-e vajon a csodákban?

Bölcsek útján járva
Jól magadba zárva
Minden cseppjét a méznek
Örülj az andalító kéznek
Bölcsek útján járva
Gyere, térj vissza a mába
Élj még valóságban
Hogy higgy egy más világban
Ahogy a szívembe zárlak
Én egy angyalnak látlak

Mondd! Ha tudnád, hol van a boldogság a világon
Elvinnél-e magaddal ugye mindenáron?
Végre béke lenne bennünk
Felhő lenne puha párnám
Én vágyakozva várnám.
 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Leonard Norman Cohen : Halleluja
  2021-08-29 16:35:05, vasárnap
 
 


Halleluja

Hallom létezett egykor egy titkos akkord,
Amit Dávid játszott és az Úr kedvére volt
S bár téged nem érdekel, elmondom újra.
Az ötös követte a négyeset, egy moll, egy durr s máris megszületett
S a király zavarban súgta: Halleluja
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.

Bizonyság kellett, bár volt hited,
A háztetőn állt, s hosszan nézhetted,
A hold fényében fürdött, kivirulva.
És megbűvölt, és levágta hajad,
Leláncolt, széttörte trónodat,
És az ajkadról ellopta végleg: Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.

Tudod, jártam már régen itt,
Ismerem szobádnak sarkait,
Magányon át vitt hozzád a véletlen útja.
A díszkapun láttam a címeredet,
De a szerelem nem dicső fáklyásmenet,
Csak egy fázós, kicsit fáradt: Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.

És volt idő, hogy elmondtad még,
Ott benn milyen a helyzet épp,
De ezt már sose hallom tőled újra.
Pedig úgy költöztem én beléd,
Hogy galambot hoztam, hogy : Nézd, de szép.
És együtt lélegeztük: Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.

Mondod, a nevet csak bitorlom,
És én azt a nevet még csak nem is tudom,
De mit számít neked ha bárki tudja.
Mert minden szóban fény ragyog,
És mindegy melyiket hallgatod,
Hogy szent vagy összetört a Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.

Én próbáltam, hát ennyi telt,
Kezemre érintés nem felelt,
Igazat mondok, bármily szép vagy csúnya
S bár meglehet hogy tévedek,
A dal ura elé úgy léphetek,
Hogy nyelvemen nincsen más, mint: Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja.
Halleluja, Halleluja, Halleluja, Halleluja."

Szövegíró: Zöldi Gergely

Leonard Norman Cohen (Montréal, 1934. szeptember 21. - Los Angeles, 2016. november 7.[1]) kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró.
Dalai gyakran érzelmileg súlyos, komplex lírai darabok, amelyek közelebb állnak a költészet szóvarázslataihoz, mint a dalgyártás hagyományaihoz. Szövegeiben sokszor jelenik meg a vallás, az elszigetelődés és a személyes kapcsolatok bonyolultsága.
Halleluja
Hallgatod, csodálod, elgondolkodtat és nem is tudod melyik változatát válaszd, kinek az előadásában. Igen, nagyon szép és most kiegészítem kicsit. Csak ha érdekel!
Vallását gyakorló zsidó emberként természetes, hogy Leonard Cohen gazdagon merít a Biblia történeteiből és metaforakincséből. Költészetében a tradíció felmutatása mellett legalább olyan fontos, hogy a tradíciót nem akárki mutatja fel, hanem a tépelődő, kételkedő, tévelygő modern ember, aki minden kerülőút ellenére végül rátalál Istenre.

Isten helyett marad a Nő
A Halleluja a szó jelentésének - Dicsérd az Istent! - megfelelően az Istenhez vezető úton való töprengés. Sok más alkotáshoz hasonlóan a gondolatok itt is a szerelem és hit viszonya körül forognak: megidéződik Dávid király bűnös viszonya a fürdőző Betsabéhoz, Uriás feleségéhez. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a lekötözött Sámsonra utaló kép. Cohen ugyanis a kísértő, vágykeltő szerelemre - elvontabban: az eredendő, mégis újra meg újra felbukkanó Bűnre - vezeti vissza, hogy az ember ajkairól eltűnt a ,,Halleluja", Isten közvetlen megszólításának képessége.
Isten helyett marad a Nő, aki annak ellenére, hogy ,,a szerelem nem diadalmenet", mégis társ marad az Istenhez vezető, elfeledett út újrafelfedezésében.
A Halleluja mondanivalója azonban nem merül ki a vágy teológiájában, sőt! A zenész zseniálisan csavar egyet a dal mondanivalóján, amikor a szerelem múlékonyságával számot vetve flegmán-szkeptikusan jegyzi meg: a szerelemből csak egy ,,törött" Halleluja születhet, mely meg sem közelíti az elveszett Szó nagyszerűségét. Itt válik világossá az a megkülönböztetés, mely szerint kétféle módon szólhatunk Istenhez: ,,szent" és ,,törött" ,,Hallelujával". És az ember száját - minden szerelem, erotika és önáltatás ellenére - sosem fogja már elhagyni a tökéletes, a szent Halleluja.
Ez a rezignált következtetés, az ember tökéletlenségének beismerése a dalban mégsem eredményez pesszimista végkicsengést. Leonard Cohen arra figyelmeztet, hogy a magunk erejéből nem érhetjük el a kegyelmet. Viszont Isten irgalmas, mert ,,bármilyen rosszul is mentek is a dolgok", részesít a kegyelemben, hiszen Istenhez szólva, szavaink csak szentek lehetnek.
Az Eleai vendég, lásd alábbi linken Dávid király bűnét.

http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/david_bune

 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Az Operaház fantomja (dal)
  2021-08-21 10:50:44, szombat
 
 


Az Operaház fantomja (dal)

Álmomban megjelent egy furcsa árny.
Hallottam énekét, hívó szavát.
Tán most is álmodom, mert érzem én,
a Fantom, ez a titokzatos lény még bennem él.
Jöjj hát és énekelj, így kell legyen!
Énhozzám tartozol, egy vagy velem.

Nem küzdhetsz ellenem, mert hív az éj.
A Fantom, ez a titokzatos lény rég benned él.

Ki arcod látta már, fél, míg csak él.
Álarcod én leszek...
És hangod én!
Lelkeddel egybeforr és szárnyra kél
A Fantom, ez a titokzatos lény

Rég bennem él. / Rég benned él.
Vigyázz! A Fantom újra itt jár!
Vigyázz! A Fantom újra itt jár!

Tudtad, hogy színigaz, mit álmodtál.
Eljő egy éjszakán...

És rád talál.
Sejtelmes látomás, kit rejt a mély,
A Fantom, ez a titokzatos lény

Rég bennem él. / Rég benned él.
Rég bennem él a fantom
Itt él, rég benned él a fantom
Rég benned él a fantom
Rég benned él a fantom
Rég benned él a fantom

Ó, egyetlen szó
ADAGIO

 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Pierrot: Ha sírni látod a bohócot
  2021-07-15 16:16:40, csütörtök
 
 


Pierrot: Ha sírni látod a bohócot

Fájnak
az elmúlt idők letűnt királyai
és nehezen hiszem el,
hogy senki semmit nem követel
belőled
s az én volt udvarom csacska hölgyei is
ugyanúgy fájnak nekem,
hisz mind megannyi tévedésem...

Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
s megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Ő is tehetetlen...

Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hűs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!

Feszít néha belülről egy fájdalombuborék,
és nehezen múlik el,
ha nekem egyedül kell
elűznöm,
hisz tudom jól, hogy ez régen nem játék,
és komolyan is veszem:
látod ezért könnyezem.

Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
de megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Ő is tehetetlen...

Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hűs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!




 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Marvin Gaye: Sunny (1966)
  2021-07-06 17:37:18, kedd
 
 


Marvin Gaye: Sunny (1966)

Napsütötte, tegnap esőbe telt a szívem.
Sunny, rám mosolyogtál és tényleg enyhítetted a fájdalmat.
Ó, a sötét napok már megvoltak, és itt vannak a fényes napok,
Az én naposom olyan őszintén ragyog,
Ó, Sunny, annyira igaz, szeretlek.

Sunny, köszönöm a napsugár csokrot.
Sunny, köszönöm a szeretetet, amit az utamba hoztál.
Mindent és mindent megadtál nekem,
Most tíz láb magasnak érzem magam,
Ó, Sunny, annyira igaz, szeretlek.

Sunny, köszönöm az igazságot, amit hagytál, hogy lássam.
Sunny, köszönöm a tényeket A-tól Z-ig.
Életem szakadt, mint a szél fújta homokot,
Aztán egy szikla alakult ki, amikor megfogtuk egymás kezét.
Napsütéses, annyira igaz, szeretlek.

Sunny, köszönöm azt a mosolyt az arcodon.
Sunny, köszönöm azt a csillogást, ami méltósággal árad.
Te vagy a természet tüzének szikrája,
Te vagy az édes teljes vágyam.
Napsütéses, annyira igaz, szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 99 db bejegyzés
e év: 1631 db bejegyzés
Összes: 4709 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 340
  • e Hét: 880
  • e Hónap: 9153
  • e Év: 123376
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.