Regisztráció  Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/148 oldal   Bejegyzések száma: 1474 
Szép napot mindenkinek!
  2017-12-08 08:17:47, péntek
 
  Bátai Tibor | Várakozó


Íme, neked is fényesedik az idő
(noha a nappali világ mind rövidebb):
túlhordott viselet deprimáló tükrét
idegen szemmel bámulod. Pedig volt, hogy
már hetekkel korábban kiakasztottad
hangolódni az alkalomra, amikor
felöltheted, s közben magad fényesedtél,
hogy legjobb formádat hozva köszönthesd majd
az újra megszületőt. Közelít megint
az ő ideje, de egyre nehezebben
lényegülsz hozzá. Eltompult érzékekkel
erőlködsz, hogy valamiképpen mégis meg-
idézd, végül belátod, már csak arra tudsz
várakozni - arra a várakozásra.



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-12-01 22:34:12, péntek
 
  Murzsa András Dr.

A skorpió és a béka


Amerikai példabeszéd alapján

Elgondolkodtató lehet a történet mit elmondok -,
Egy skorpió és a béka egy folyónál találkozott.
Átmenni a másik oldalra kívánkoztak mindketten -,
A béka a skorpió látványától nagyon megretten.

Kéri a skorpió, szépen kéri a békát,
Mivel ő nem tud úszni, a folyón vigye át.
A béka húzódozik, félti az életét,
Meg is mondja menten, kifejti a nézetét:

Nem vihetlek át, ismerem a természeted.
Megmarsz engem és elveszed az életemet.
Így nem érnénk át, a vízben halálunkat lelnénk -,
S nem maradna más utánunk, talán csak az emlék.

A skorpió fogadkozik, ha átviszi, visszafogja magát,
Vigyáz a jótevője életére, nem szúrja meg a békát.
Hiszékeny, kötélnek áll a béka, - meggondolhatta volna -,
A hátára veszi a skorpiót és elindulnak úszva.

Már csak néhány karcsapás, ott van előttük a part -,
A skorpió nem bírja tovább, a békába mart.
A béka bénul, süllyednek, érzi, elvesznek mindketten -,
De megkérdi még a skorpiótól: mért tetted ezt velem?

A skorpió válasza rövid: mert ilyen a természetem.


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vörösmarty Mihály
  2017-12-01 22:27:26, péntek
 
  (MINT KEZDJEM LEVELEM...)


Mint kezdjem levelem, bánkódjak és keseregjek?
Vagy vígabb hangon szoljak kétséges az elmém:
Nemde talán nem akarsz levelemre felelni, Barátom!
Vagy mint méltatlant megvetsz, vagy gyenge betegség
Tilt meg. Vagy levelem más kéz elrejtve takarja,
Nem juta még hozzád? Mire visznek vélekedésim!
Hogyha pedig téged, mint engem elöször, a gondok
Terhei hátráltatnának, irj csak röviden, hogy
Megtudjam, mi vihet ilyen vadságra, s mi légyen
Ily idegenségnek oka? Irgy már, irni ne késsél.
Nékem egésségem szolgálván arra jutottam,
Amire még beteges sorsom sem hozhata, ámde,
Fel se veszem, ha kitől vártam, leveledbe tekéntek.
Élj te egésséggel, éljen, kívánom öcsém is,
És Czeczeink, de levél tőled kebelembe repüljön.

Pest, 1816


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-12-01 22:17:59, péntek
 
  Devecsery László: Itt a tél

Szakállából hull a hó,
fehér öröm: csuda jó!
A hóember nem fázik,
lyukas pipán pipázik.

A madár-nép didereg,
egy picit sem csicsereg.
Jégcsapok az ereszen:
összebújnak csendesen.

Csillog-villog a világ,
s ablakon a jégvirág;
a fák ágán dér-levél,
havat hoz az esti szél.





 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vörösmarty Mihály
  2017-12-01 22:04:38, péntek
 
  A CSENDES HALÓ


Este létemnek, szomorú enyészet,
Mely felém gyengén lebegő ködökként
Elhaló fénnyel közelítsz, pihenj meg
Csendes utadban.

Hagyd az életből sietőt örűlni
A mulandóság temető vidékén.
Nem soká, hajh! nem, kicsapó vidámság
Csalja utólszor.

A szelíd emlék hata meg, s enyelgőn
Vet sugárt éltem hideg alkonyába:
Égre leng lelkem, szivem itt telik meg
Földi örömmel.

Egy kis órát még, kiveszés határa!
Lám nyugat dombján mulatoz napunk is,
S lankadottan néz lehunyó tüzével
Futta helyére.

Börzsöny, 1822



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers Vörösmarty Mihály
  2017-12-01 21:53:47, péntek
 
  (FELÉD, BARÁTOM...)


Feléd, Barátom, ím feléd siet
Homályom alkonyában elmerűlt,
De nem hitetlen érzetem, neked
(Ha képes erre) ujra esküszik
Csekély sorával e levél hitet,
Érezze változatlanúl szived
E visszagerjedő hevet, noha
Reménytelen csapásival borúlt
Reánk az égi végzet és homályt.
Vetett körünkbe a serény idő.
Barátom, íme visszatér, sohajt
Feléd, ki tőle távolabb esél,
Az, aki egykoron vidáman élt
Tanúlt veled, s együtt hevűlt
Az ősi büszkeség dicső nyomán,
De most, ha kérded, elnyomatva küzd
Sulyos bajokkal, és midőn leszór
Sokat magáról, többeket talál!
Ez ám az élet! - ah de mennyire
Botlék hevemben, életünk mi más
Mint a negédek tárgya, és

Pest, 1818



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-12-01 21:42:13, péntek
 
  Weöres Sándor

Szép a fenyő
Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik. Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-12-01 21:29:31, péntek
 
  ALKALMI VERS A BUTASÁGRÓL
ZALÁN TIBOR

A butaságról sohasem írtam
verset - ez nyilvánvalóan hiba.
Talán nem teremtődött meg köztem
s a tárgyam között az egészséges
distancia,

ami persze butaság volt. Vagy azt
tételezte, hogy ostoba vagyok.
Valami olyasmit, hogy valaki
folyton iázik, és azt képzeli,
szűzi dalok

buknak ki a szájából, miközben
körötte mindenki rajta nevet.
Rájöttem, akkor is lehetek bu
ta, ha nem veszítem el a humor
érzékemet,

bár a butaság nem feltétlenül
a nemesebb éca oldalága.
Nehéz észrevenni egyébként, mert
nincs színe, és kevés hozzá az em
ber szaglása,

és valójában nincsen is szaga.
Színtelen, szagtalan, anyagtalan.
Hozzákeverve azonban némely
gomolyhoz, penetráns lesz. Néha szív
alakja van,

s leginkább a szerelmesek bontják
ki szirmait, egymás meleg térdén.
Ilyenkor az ösztönökben tombol,
és a legritkább esetben elmé
leti kérdés

mibenléte. Ja, s megmutatkozik
sütkérezve fényes tudományos
futamokban, mint gyönyörű testű
nők strandokon. Ilyenkor igéző
en homályos.

Csöppet sem etikai forma, és
nem is a bölcsesség ellentéte
a léte. Nem szamarak a prio
ritása. Az ostobaságnak csak
szegről-végre

a rokona - és nem mása. Így-úgy,
de végső soron nagyon emberi!
Akaratlanul okozza a kárt.
Ugyanilyen akaratlan, ahogy
elrendezi,

amit bölcsessége híján művelt.
Miért épülnek rá hát rendszerek?
Benne van a kérdésben, és benne
a feleletben: mert ami embe
ri, nem lehet

más, csak az emberin építkező.
S az ember legesendőbb játéka
a butaság. Ez lepöccinthető,
mint gallérunkról az utált korpa,
férc vagy cérna,

de hosszú távon megkerülni nem
lehet. Butának tenni élvezet
magát annak, kit untat az elme.
Tagadjuk, bár szeretjük, ha néha
megvezetve

vagyunk, és leginkább magunk által.
A butaság gyógyszer, édes áldal,
vele szemben a bölcs megengedő.
Bármely fennhéjázó elme terhelt
butasággal

azonban, aki piedesztálra
kapaszkodik, és lenézi onnan
a balgák társadalmát. Csámcsognak
lenn, ő meg ott fent szépen, csöndben é
hen, méltón hal


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-11-24 11:39:36, péntek
 
  Sass Ervin

csodák



honnan jöttél merre mennél

van-e még akit követnél

aki ha azt mondja éljen

csillag szikrázik az égen

aki ha a kezét nyújtja

veled megy a hosszú útra



aki még hisz a csodáknak

amire annyian várnak

aki ha azt mondja remény

a vers felragyogna szegény

a fák kórust dalolnának

helye lenne a csodáknak



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2017-11-24 11:13:18, péntek
 
  Faludi Tamás

Ne feledd honnan jöttél!
Én nem felejtem, hogy honnan, és nem felejtem, hogy merre
tartok éppen, mi lesz az élet terve?!
Eleve kár a gőzért, hisz én írok a nagykönyvbe,
hogy nem kell elhunyni, megfulladni a könnyekben.

Biztos mosolyt csal az arcodra a gyermekkor,
hogy fogtad édesanyád kezét minden menetkor.
Emlékszem még a helyre, ahol játszóterek álltak,
a panelházak között kisgyerekek diktáltak.

Azok voltak ám szép idők, te emlékszel?
Én bizony igen, tele vagyok sok élménnyel...
Lehunyom a szemem, és látok minden pajtást,
gyermekkori kitartást...

Amik voltak, amik vannak, amik lesznek,
ti azok lesztek, amit az életben letesztek.
Hidd el mára, csak te vagy a kapitány,
ki a csónakjában ülve csendes vizeken jár...




 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/148 oldal   Bejegyzések száma: 1474 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 131 db bejegyzés
e év: 2549 db bejegyzés
Összes: 12923 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 143
  • e Hét: 8358
  • e Hónap: 21478
  • e Év: 498023
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.