Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Szép napot mindenkinek!
  2018-08-20 07:29:21, hétfő
 
 


2018. augusztus 19-én vasárnap és augusztus 20-án hétfőn Bodajkon:




A legrégibb magyar búcsújáróhelyként tartják számon a Bodok hegyhát lábánál meghúzódó falu kegytemplomát, melynek falai a Szent István király kápolnájának kövein nyugszanak és kegyképe Passauból, felesége szülővárosából érkezett a Bakony aljára.



A Kálvária-hegy tövében feltörő gyógyító forrás ősidők óta vonzotta a zarándokokat a Mindenkor Segítő Szűz Mária szent kútjához. Szent István királyunk is többször ellátogatott ide, majd a kút mellé kápolnát építtetett, melyet fiával, Imre herceggel gyakran és szívesen felkeresett. Járt itt Szent Gellért püspök is, Szent László királyunk pedig 1090-ben itt futamította meg a pogányokat a kereszt jelével - ahogyan a legenda mondja. A középkorban a keresztes lovagok gondozták, a törökökkel vívott harcokban neves vitézek - köztük Brindisi Lőrinc, a szentéletű kapucinus szerzetes - védték, majd a Mórra letelepített kapucinusok építették újjá a kegyhelyet. A Segítő Szűz kápolnáját - a régi alapjain- kezdte építeni egy Willibald nevű páter, 1697-ben. 1728-ban új templom építését határozták el, amely Kolonits Lipót hercegprímás vezetésével 14 év alatt fel is épült: 1742-ben szentelte fel Berényi Zsigmond pécsi püspök. A gyönyörű freskókkal díszített új barokk templomba Szent István felesége, Boldog Gizella királyné szülővárosából, Passauból érkezett az oltárkép - a Mindenkor Segítő Szűz Mária híres képének másolata. A bodajki kegyképhez fűződő csodálatos gyógyulások 200 év alatt úgy megnövelték a búcsújárók számát, hogy egy hatalmas, 15.000 főt befogadó, árkádos zarándokudvar építését kezdték meg 1942-ben, majd a II. világháborús pusztítások után romjaiból építették újjá. A csodálatos kegytemplomot belül 1992-ben restaurálták, külső felújítása 2013-ban történt meg. Az itt élő atyák nagy szeretettel várnak minden ideérkező zarándokot, az év minden napján, lehetőséget biztosítva a kegyhely megtekintésére, gyóntatásra, csoportok részére szentmise imádkozására. Kegyhelyünk nagybúcsúját Mária nevenapjához (szeptember 12.) közel eső szombat vasárnap tartjuk.

A bodajki kegyhely érdekessége, hogy történetében az első magyar szent családnak meghatározó szerepe van: kápolnáját Szent István építteti, csodatévő kegyképét pedig, 600 évvel később, Boldog Gizella városa adja. 1948-ban a Bodajki búcsút Mindszenty bíboros 35000 ember előtt imádkozta a Boldogasszony Évében.












1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában.
Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.
Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.

A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza.
Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették ,,szent király ünnepét", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.
1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt.

1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba.
Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon.
A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án.
A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.

A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta.
Az enyhülés vetett véget 1860-ban a tilalomnak.
Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte.
A 19. század végén a Monarchiában igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott.
1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették.
A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon.
Az újságokban megjelentek a ,,Szent István-napi vásár" hirdetések, az üzletek pedig teli polcokkal várták a látogatókat.






Augusztus 20-a nemcsak az Államalapítás Ünnepe, de az új kenyéré is. A pékeknek azért is különleges ez a nap, mert ilyenkor sütnek először kenyeret az újonnan aratott búzából.


Dugasz István

Augusztus 20
Piszkosságok, töretlen álmok
Uralják a nagyvilágot.
Tehetetlen szívem, lelkem
Kicsi vagyok nem véletlen.
Amióta élek itten
Nincsen másom csak a hitem.
Hiszem Isten országában,
Az igazi magyarságban.
Ma is annyi áruló van
Amennyi volt épp a múltban.
Pénzért adják hazát, szavát.
Többet ér a haszon, lopás,
Mint az igaz hű vallomás.
Nem lehet, hű ki hazudik,
Ki csak vagyonról álmodik.
Ki csak pénzért töri magát
Ne bízz arra sose hazát.
Ünnepeljük az alkotmányt,
Korhoz szabjuk annak szavát.
Aki csal, lop, hazudik
Az, hazáról nem álmodik.
Hatalmat ne kapjon soha
Fektessük ezt alkotmányba.
Változik a világ mindig
Európa abban bízik.
Múltunkat is nézzük végre,
Legyen szív a magyar népbe.
Mit elvettek a századok
Azok ellen most lázadok.
Hallgassuk meg a szózatot.
Adjunk vágyat, hitet, szívet
Aki magyar mindenkinek.
Akarni kell szívünk szavát,
Akarni kell igaz hazát.
Minden nép hazája hol él,
Ha kell érte, folyik a vér.
A tatár, török távozott,
De más megszállókat hozott
Szívet, lelket kirabolnak.
Nemzetünk egy tiszta víz volt,
Mint nyáron a tiszta égbolt.
Süllyedünk a sárba egyre,
Sose jutunk fel a hegyre.
Én azt mondom fel, kell jutni
Fel kell jutni, azt kell tudni
Hogyan jussunk fel a csúcsra.
Összefogva kéz a kézben,
Sikerülhet én, úgy érzem.
Gyáva népnek nincs hazája
Ne mondják azt most reánk ma.
Szívem, lelkem azt akarja
Velünk legyen Isten karja.
Akarni kell százezerszer,
Sikerülni kell majd egyszer.
Árulóknak szavát vegyük,
Hatalomhoz ne engedjük.
Vigyázzunk minden szóra,
Ne hallgassunk a kígyóra.
Csúszik, mászik be a szívbe
Úgy beszél, mintha igaz lenne.
Attól félek, elront mindent,
A kígyónak sokan hisznek.
Külső, belső hazugságok
Megtévesztik a világot.
Törhetetlen legyen vágyunk,
Úgy, hogy senkit sose bántsunk.



Boldog Gizella királyné szobra Móron - Nagy Benedek alkotása

Link
 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
Bodajk
  2018-02-04 21:27:24, vasárnap
 
 































Link
 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
Bodajk festője: Peske Géza
  2017-06-11 23:12:58, vasárnap
 
  Peske Géza 1859. jan. 22-én született Kelecsényen. Münchenben tanult és alkotott, majd hazatérte után egy ideig Budapesten lakott, majd véglegesen Bodajkra költözött. Itt is halt meg 1934. máj. 18-án, és a bodajki temetőben található sírhelye is. A fiatal Peske Géza kifinomult ízléssel a mindennapi élet apróbb jeleneteit viszi vászonra. A vidéki élet pillanatai, a lármás gyermeksereg, vagy a lustálkodó délutánok hangulata lengi át képeit. Gyermekkorának emlékei támadnak fel ilyenkor, hiszen ő is futkározott a hímes réteken, részt vett az aratók és kukoricahántók mulatozásaiban. Kelecsény faluban, Nyitra megyében született, s atyját, ki gazdatiszt volt, korán elveszítette. A család vagyon nélkül maradt. Testvérének, Jánosnak köszönhette, hogy iskoláit folytathatta. A jó testvér a pécsi gimnáziumba, majd Münchenbe az akadémiára járatta, ahova Géza mindig nagyon vágyott. Itt először Benczúr Gyula tanítványa volt, majd Loefftz tanár iskolájába is bekerült, aki a legkeresettebb volt a bajor fővárosban. Iskoláit igen komolyan vette.


1881-ben első komoly munkáját Budapestre küldte, ami egy bajor paraszt arcképe volt. A közönség a több alakos, lármás képeket kedvelte ebben az időben, tehát átsiklottak Peske munkáján, de a műértők érdeklődéssel vették azt körbe. A fiatal festő tehetsége, tudása itt már megmutatkozott. Egy évvel később már (1882) a boldog gyermekkor reminiscentiáiból választott témát. Okos arcú, villogó szemű fiúcskát festett, ki a bóbiskoló nagymama elől almát igyekszik elkaparintani. A kép címe: Alkalom teszi a tolvajt. Elevenség, élet van a mozdulatokban, biztosság a kidolgozásban. Egy másik képe A tűzhelynél, a berendezés eleganciájával keltett figyelmet. Ezen kipirult arcú, piros-pozsgás paraszt lányt látunk a tüzelő mellett. A főalak a háttér közepéből emelkedik ki, míg az előtér két oldalát a készülő ebédhez szükséges gyümölcsök, és zöldségek borítják. Az eleven hatású kép, gazdag csendéleti részletekben anélkül, hogy túlterheltnek mondhatnánk.


Kortársai voltak: Munkácsi Mihály, Feszti Árpád, Spányi Béla és Iványi Grünwald Béla.

Bakonyi Kovács István 1980-ban így emlékezett a bodajki művészekre (Peske G., Spányi B.): "Ha reálisan ítélem meg helyüket a magyar művészeti életben, akkor úgy gondolom, hogy egyikük sem tartozik a festők élvonalába, de korukban mindketten tekintélyes alkotóknak számítottak. Életművüket az utókor büszkeséggel vállalhatja. Különösen a bodajkiak, a helybeliek, akik még őrzik emlékeiket. Mindkét művész háza áll és laknak benne." Bodajk Nagyközségi Közös Tanács 1985ben emléktábla elhelyezését kezdeményezte a Fejér megyei Tanács VB Művelődési Osztályától, de kérésüket elutasították. 1988-ban kérték a Képzőművészeti Alap segítségét. A "hivatalos" véleménynyilvánításra Ecsery Elemér művészettörténész így válaszolt: "Bizony Csorba Gézával együtt nem tudtuk: sírjunk-e, vagy nevessünk, a "nevezett festőművészek nem voltak haladó művészek" indokláson. Vajon honnan ásták elő ezt a szánalmasan balos, s valójában sose létezett, hamis kategóriát? Ugyanis, ha valami tényleg műalkotás, akkor az eleve csak haladó lehet! Ezért gyűjtjük, dolgozzuk fel tudományosan és mutatjuk be a műveket az ország első múzeumában. Persze más kérdés, hogy kik voltak korszakos jelentőségű, stílusmegújító zsenik, és kik azok, akiknek tehetségéből csak az előbbiek által kezdeményezett út folytatására telett. Ilyen értelemben Munkácsyt se lehet "haladó"-nak kikiáltani, hisz nagyon is kitaposott úton járt és képtelen volt felzárkózni az új, akkor korszerű stílusirányzatokhoz. De azért minden festői konzervativizmusa mellett is tudott remekműveket festeni. Nos e tétel érvényes főképp Spányi, s valamivel halványabban Peske művészetére is, akik a magyar naturalizmus - Paál László és Mészöly Géza útját követő - jeles képviselői voltak." Ezek után engedélyezték az emléktáblák elhelyezését a festők házainak falára.


Bodajki Madonna
 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
Bodajk-Peske Géza, (1859-1934
  2017-06-11 22:55:20, vasárnap
 
 




























 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
Képek Bodajk
  2016-12-04 21:11:08, vasárnap
 
 


































































 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
bodajk
  2016-09-18 19:48:43, vasárnap
 
 






























































http://kaszapkozpont.hu/latnivalok/gaja.jpg






















 
 
0 komment , kategória:  Bodajk  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 151 db bejegyzés
e év: 2913 db bejegyzés
Összes: 15998 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1166
  • e Hét: 10812
  • e Hónap: 34807
  • e Év: 538055
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.