Érdekesség - Megható Garay János,Ranolder János,Harangozó Börc,Szegedy Rózáról,Persze Rákóczi,Kovács Emőke, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Érdekesség

2018-09-18 21:28:56, kedd

	A magyar irodalomban számos legenda fellelhető a Balaton keletkezésének, vidékének legendájáról. Érdekesebbnél érdekesebb történetre bukkanhatunk. Az egyik legszínesebb mondacsoport a Balaton születését, keletkezését emeli át a valós alapokról egy csodás, mesebeli világba. Megható Garay János, az első, 1848-as balatoni verseskötet szerzőjének elképzelése, aki szerint a Jóisten - a teremtés öröméből fakadó - nagy könnycseppjéből lett e tó: "A könyű lecseppent, A legszebb vidéken; A föld meg nem itta, Megtartotta épen. Tükre lőn az égnek, S szép Magyarországnak... Nevezik e könyet Balaton tavának." Másik verzió a tó születésére a Balaton lányának, Halápnak, az utolsó óriáslánynak a története. Eszerint a vidéket hatalmas lények lakták, Haláp szívesen játszadozott az embergyerekekkel is, különösen Csillával. Haláp azonban beteg lett, barátnője gyógyfüvei sem használtak gyógyírként. Miután az óriáslány elhunyt, apja, a Balaton nagy, koporsó alakú sziklatömböt emelt sírja fölé, amelyet egyszarvú bikájával gondozott. Egy szikladarab felemelésekor hatalmas víz tört elő a földből, amely betemetett mindent, Balaton is így lelte halálát, és azóta is szabadulni akar a nagy víztömeg súlyától. "Megrázkódik, s rettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajóz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha sem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani." A születéstörténetek mellett a szerelmi szálak is többször előtűnnek. A balatoni kőszívek legendája talán az egyik legismertebb és legmeghatóbb. A balatonudvari Dúl János leánya, ,,halász Veronika" szívét meghódította egy becsületes kőfaragó. A lány azonban a tavat szerette, a fiú pedig a hegyeket. Veronika félt a kövektől, ezért udvarlója szív alakot formált neki az egyikből. A lány elszánta magát: követni fogja szerelmét a hegyekbe, egy kérése volt csak, hogy hadd lássa utoljára a Balatont. Kievezett a tóra, ám megfeledkezett a térről, időről, és a balatoni vihar már nem eresztette el többé. Komor halászok kísérték utolsó útjára a kis balatonudvari temetőben. A kőfaragó fiú szíve majd meghasadt bánatában! Sírja fölé odaállította a nagy szív alakúra faragott követ! Sohasem tudta elfeledni az aranyhajú leányt." Akinek halálát követően is csak szív alakú sírköveket faragott a fiú." Kevésbé ismertek a különféle kultikus vagy mitikus helyekhez kötődő, a népi mondavilágba beépülő regék, mesék. Ilyen a badacsonyi kőkereszt históriája, amelyet Ranolder János veszprémi püspök állíttatott 1857-ben, és a néphit szerint negyven bivaly vontatta fel a magasba. Kettő igavonó, amikor felért, nagy szomjúságot érzett, a mélyben pedig meglátta a hatalmas Balatont. Elkezdtek a víz felé rohanni, de a sziklák közt összezúzták magukat. Nem messze ettől a helytől egy nevezetes, kinyúló kő található. Ha kalapáccsal megütik, szinte harangszerű hangot hallat. Így kapta a Harangozó Börc elnevezést. A néphit szerint sokszor mentette meg jelzésével a környékbelieket. Nem kell messze menni a Börctől, ott áll hosszú évtizedek óta a Rózsakő - amelyet a badacsonyi présházában sokat tartózkodó Szegedy Rózáról neveztek el -, ahova ha két szerelmes leül (háttal a Balatonnak), még abban az évben egybekelnek. Hasonlóan helyhez kötődő mítosz épült az akarattyai Rákóczi-szilfa köré is. A hagyomány szerint, amikor a vezérlő fejedelem a szabadságharc idején errefelé vette az irányt, ennél a fánál kötötte meg lovát és deklarálta az ország akaratát. Persze Rákóczi sosem járt erre. A fa egy villámcsapás következtében elpusztult, majd egy nagy vihar döntötte ki 1991-ben. Ugyanebben az esztendőben egy amerikai mamutfenyőt ültettek a közelébe, a szovjet katonák kivonulása napján, de az elnevezés most is beszédes: ,,Szabadságfa a Rákóczi-szilfa emlékére. Hosszú a balatoni mondák, mítoszok sora... Ne feledkezzünk meg a tihanyi visszhang és a kecskekörmök, a badacsonyi hableány vagy a vonyarci halászok történetéről. Olyan szívet melengető történetek ezek, amelyeket a gyermekeknek is örömmel mesélhetnek. Őrzik a táj szépségét, sokszínűségét, vadregényességét, de mégis békét sugároznak. Minden bennük van, ami a mi Pannon-tengerünkben is megtalálható. Kovács Emőke írása.

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: vadregényességét, embergyerekekkel, magyarországnak, könnycseppjéből, környékbelieket, keletkezésének, megfeledkezett, felemelésekor, balatonudvari, érdekesebbnél, következtében, szabadságharc, sokszínűségét, játszadozott, történetéről, óriáslánynak, gyermekeknek, legmeghatóbb, odaállította, mondavilágba, villámcsapás, meghódította, kecskekörmök, feledkezzünk, sziklatömböt, legismertebb, mondacsoport, megtalálható, tengerünkben, legszínesebb, legendájáról, bukkanhatunk, keletkezését, egybekelnek, összezúzták, elszakítani, magyar irodalomban, egyik legszínesebb, valós alapokról, teremtés öröméből, könyű lecseppent, legszebb vidéken, utolsó óriáslánynak, vidéket hatalmas, óriáslány elhunyt, szikladarab felemelésekor, nagy víztömeg, tavon hajóz, viruló part, óriás soha, szerelmi szálak, balatoni kőszívek, Megható Garay János, Ranolder János, Harangozó Börc, Szegedy Rózáról, Persze Rákóczi, Kovács Emőke,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]