|
1/26 oldal
|
Bejegyzések száma: 251
|
|
|
|
2024-04-25 18:48:54, csütörtök
|
|
|
Gárdonyi Géza - Április végén
A nap letette arany- koronáját
s tüzet rakott a Mátra tetején.
Ott piheni ki égi fáradalmát
az erdő Mátra kéklő közepén.
A lomb nem mozdul. A fűszál is áll.
Kertemben ér az estéli homály.
Alant a völgyben csöndbe halt a lárma.
Érzem az álmot, mint száll fűre fára.
S tengerként árad, nő a lágy homály.
Fölötte csak az Est-csillag áll .
Az tartja az ég barna fátyolát,
a földnek éji árnyéksátorát.
Álmodom-e, hogy itt a tavasz?
A kályha mellett róla álmodunk,
pedig a tél künn csendesen havaz,
s pelyhes a hótól minden ablakunk.
De nem, én mostan mégsem álmodom:
ibolya van a kerti asztalon:
enyhe az est: illatos a virág:
virágzó fák közt kél a holdvilág.
A földön az éj sötét fátyola,
s a fák az éjben mind fehérlenek:
ruhájuk talpig csipke-pongyola,
s a csipkék közt ezer gyémánt remeg.
Fehér erdőn fehérlő holdvilág,
fehéren égő örök csillagok,
mi szép vagy te fehér álomvilág!
Öledben én is csak árnyék vagyok.
|
|
|
0 komment
, kategória: G-Gárdonyi Géza |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:43:05, csütörtök
|
|
|
Búzaszentelés:
A búza szentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja. A római katolikusok búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor. A búzaszentelő körmenetek Magyarországon középkori eredetűek, de nem tudni, pontosan mikor.
A körmenet a plébániatemplomtól indult a mezőkre. A menet a mindenszentek litániáját énekli, máig. A szertartás helyére érve a határban a pap megáldotta a mezőket, majd a körmenet visszatért a templomba. A búza szentelés, mint általában a körmenetek a kommunista hatalomátvétel után visszaszorult, hiszen a hatalom a nem hívők számára láthatatlan helyen, a templomokban akarta tartani a vallást és főleg annak demonstratív megnyilvánulásait, amilyen a körmenet. Ez a búzaszentelésre is vonatkozott, mint egy olyan vallásos szokásra, amely nem felelt meg a hatalom agrárideológiájának.
Búzaszentelő ének:
Észak felé:
Aki gondolsz a madárra, Köntöst adsz a kis virágra, Kegyes szemed legyen rajtunk, Tebenned van bizodalmunk. Téli fagyban, hóban, jégben, Te vagy minden reménységem. Jön a tavasz, az új élet, Abban minden újra éled.
Kelet felé:
Te, ki hinted Igéd magvát, Kemény szívünk alakítsd át, Vesd el benne szent Igédet, Abból fakad örök élet. Itt a tavasz, fák rügyeznek, Áldd meg a mi vetésünket. Búzánk, árpánk aratásra, Hadd szökjön fel dúsan szárba.
Dél felé:
Kik bajukkal Hozzád futnak, Segítségért folyamodnak, Nem szenvednek ők szükséget, Mindig érzik segítséged. Ha velünk az Úr áldása, nincs gondunk az aratásra, Százszoros lesz a termésünk, Áldj meg urunk, erre kérünk.
Nyugat felé:
Úr Jézus, ki azt hirdetted: Ki veled tart, el nem veszhet. Erősítsd meg gyenge lelkünk, Örök tűzre ne kerüljünk. Ősi vihar hogyha kerget, Nyugtot szívünk nálad lelhet, Édes Jézus, kérünk szépen: Áldd meg munkánk egész évben.
|
|
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:36:15, csütörtök
|
|
|
Egy nap a szabadban
Fernando Botero kolumbiai festő és szobrászművész alkotása
Különösen szeretem mert telt idomokat, nem kifinomult széségeket fest. Persze lehet ezt úgy is érteni, hogy tükröt tart elénk, a kissé, vagy nagyon kövér emberek elé, de az is lehet, hogy a festő is telt idomú nőkért rajongott. Lehet találgatni, de addig is gyönyörködjünk a kép szineiben, magában az alkotásban.
|
|
|
0 komment
, kategória: Festőművészekről |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:22:06, csütörtök
|
|
|
Életművészet
Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni - dísz, ragyogás, külcsín nélkül.
Tatiosz
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:13:25, csütörtök
|
|
|
Egy kígyó üldözni kezdett egy szentjánosbogarat, ami csak azért élt, hogy ragyogjon. A szentjánosbogár megállt és azt mondta a kígyónak:
"Feltehetek három kérdést? "
A kígyó igent mondott.
- A táplálékláncodhoz tartozom?
A kígyó nemet mondott.
Csináltam valamit ellened?
A kígyó nemet mondott.
Akkor miért akarsz felfalni?
"A kígyó így válaszolt: Mert nem bírom elviselni, hogy ragyogsz."
A történet tanulsága...
Sokszor vannak, akik nem bírják elviselni, hogy ragyogsz, ezért viselkednek kígyóként és csendben észrevétlenül támadnak.
A keserű igazság!
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:09:53, csütörtök
|
|
|
Élvezd az utazást, és ne akarj folyton térképet hozzá.
A térképet magadnak kell megrajzolnod.
Gaál Viktor
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2024-04-25 18:06:23, csütörtök
|
|
|
Palóc Grand Canyon
Geológiai gyöngyszem Nógrádban.
Nógrádszakál községtől északra, az Ipoly mentén gyönyörű természetvédelmi területet találunk: a Páris-patak szurdokvölgyét, amit a köznyelv csak Palóc Grand Canyonként emleget. A szurdokvölgy népszerű elnevezése földrajzi szempontból ugyan nem helyes, de a terület különlegességét és egyediségét jól tükrözi.
A szurdokvölgyben végigsétálva megkapó látványban lehet részünk: sziklaszerű kiemelkedések, hatalmas kőtömbök, gyökerek, kidőlt fák között haladunk. Tavasszal és ősszel, esőzések idején, olvadás után még csordogál a Páris-patak (amelynek neve nem tisztázott, hogy honnan ered), egyébként a kiszáradt meder fogadja a kirándulókat.
A szurdokvölgy néhány különleges, ritka állatfajnak is otthont jelent. Ezek közül is feltétlenül említésre méltó védett fajok a feketelábú szitakötő, a Geoparkkal érintett területről csak innen előkerült csermely szitakötő, és a nem védett, de országos szinten is ritkának számító fenékjáró poloska. |
|
|
0 komment
, kategória: Magyar tájak |
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:51:48, szerda
|
|
|
802 esztendeje, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
,,Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké." - Aranybulla, 31. cikkely
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.
|
|
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
2024-04-24 20:46:08, szerda
|
|
|
Jékely Zoltán:
Szent György-komplexum
Nemhiába Szent György-napján születtem:
a Sárkány minden évben eljön értem.
Formát változtat és nemet cserélget,
de jön, de jön és rámtámad bizonnyal.
Ki sose tértem! Küzdöttem iszonnyal,
viaskodtam szablyával és szigonnyal,
s noha fejét eddig mindig levágtam,
szívét, belátom, el sosem találtam!
Most tört reám a legnagyobb haraggal!
Megszorított s már-már torkom harapja.
Szörnyű testét, tudom, hiába vágom.
S egyedül vívok vele a világon!
|
|
|
0 komment
, kategória: Jékely Zoltán |
|
|
|
|
|
1/26 oldal
|
Bejegyzések száma: 251
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
251 db bejegyzés |
e év: |
970 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 512
- e Hét: 7366
- e Hónap: 16952
- e Év: 85872
|
|
|