|
2020-05-27 19:11:50, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Presser Gábor és Cirmos Lajos Vilmos
Lacika az LGT évtizedes technikusa egy nap beállított valamilyen gyanús csomaggal. Kapukulcsa volt hozzánk, akkor jött, amikor akart. ,,Mit keresel itt?" , kérdeztem, mert mi így beszéltünk egymással. ,,Hoztam neked egy kutyát", mondta , mire döbbenten azt kérdeztem: ,,Micsoda?" , és megnéztem a nála lévő kis szőrös csomagot, majd kicsit hangoskodni kezdtem, hogy ,,Lacika te nem vagy magadnál, ez nem is kutya, tudod mi ez? Ez egy növendék mókus". Erre ő: ,,De Pici, te hülye vagy, ennek az apja tiszt volt a zsaruknál." ,,Lacika, könyörgöm, úgy el vagyok havazva, hogy azt sem tudom mihez kapjak. szerinted most van itt az ideje, hogy megtanítsam életem első kutyáját, hogy ne ide kakiljon, hanem oda? És hozzá még pár másik trükköt? Figyelj, Lacika te nálunk otthon vagy, úgyhogy tudod merre a kijárat, használd a kulcsodat. Ágyő!" Erre Lacika azt válaszolta, ,,Oké Pici, megyek, csak beköszönök Elvira néninek.. De nem tudod, hogy mit hagysz ki..." Azt gondoltam, szuper, ez megoldva és nemsokára hallottam Lacika kocsiját távolodni. Kimentem a kertbe, a mamám az almafa alatt ült, háttal nekem, körülötte lenn a fűben elég nagy rumli, morzsák, kekszdarabok. A zsebéből kilátszott egy üres celofánzacskó. Az ölében a befalt keksztől félig kómában, kilógó nyelvvel ott aludt a kutya. ,,Mutterka! Ez komoly? Hát nem elég, hogy egyedül nevellek, még kutyaóvodát is nyitsz? Szerinted nekem most pont ez hiányzott?", kérdeztem a mamát, mire ő: ,,De hát a Lacika azt mondta, hogy te vetted a kiskutyát, és ő csak elhozta szívességből, mert nincs időd semmire. Annyira helyes, bújik, dorombol. Én most mit tudok csinálni?", kérdezte ő, és nem nézett rám, a kutyáját nézte. ,,Anyu könyörgöm, figyelj kicsit, ha nekem is adnál egy negyed kiló háztartási kekszet, én is dorombolnék!"mondtam, de már késő volt. Láttam, hogy a nyolcvanéves mamám kicsikét szerelemes. Feladtam. Így aztán a doromboló kutya neve Cirmos lett, Cirmos Lajos Vilmos. Én meg a legjobb barátja. Hatalmasra nőtt, gyönyörű volt, s ha az állatorvos hivatalos levelet küldött úgy volt címezve: Cirmos - német juhász
(Hát most már se Cirmos, se Lacika, se a mamám nincs, de megköszönöm a sorsnak, hogy rendes volt és engedte, hogy a kilencvenötödik évéig a mamám közelemben maradjon.)
Lejegyeztem: Árvai Magdolna újságíró tollából.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mesék - Anekdoták |
|
|
|
Címkék: kilencvenötödik, celofánzacskó, szívességből, nyolcvanéves, kekszdarabok, hangoskodni, megtanítsam, lejegyeztem, megköszönöm, kutyaóvodát, dorombolnék, beköszönök, szerelemes, kilátszott, közelemben, válaszolta, beszéltünk, kapukulcsa, hatalmasra, állatorvos, háztartási, technikusa, valamilyen, beállított, zsaruknál, döbbenten, hivatalos, kérdeztem, távolodni, megnéztem, nemsokára, kiskutyát, hallottam, körülötte, gondoltam, doromboló, nála lévő, növendék mókus”, apja tiszt, almafa alatt, fűben elég, zsebéből kilátszott, üres celofánzacskó, befalt keksztől, kutyáját nézte, negyed kiló, nyolcvanéves mamám, doromboló kutya, legjobb barátja, állatorvos hivatalos, mamám nincs, kilencvenötödik évéig, Presser Gábor, Cirmos Lajos Vilmos, Erre Lacika, Árvai Magdolna,
|
|
Offline
