Belépés
eposz.blog.xfree.hu
(Merkúr: Csillagjegy: Szűz: Föld) (Nap: Aszcendens: Oroszlán: Tűz) "Isten létezhet Sátán nélkül, Sátán nem létezhet Isten nélkül." Eposz Lauter Szabolcs
1987.09.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
A gyarmatosítás véres története (Részletek)
  2019-03-16 23:12:21, szombat
 
  * Népirtás Ausztráliában
* Gyarmatosítás és rabszolgakereskedelem: Az afrikai holokauszt
* Arany és halál: A kaliforniai indián törzsek kiirtása
* A Ferenc József-föld története: Az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem-gyarmata
* Nyersgumi és elefántcsont: Népírtás a Kongó-medencében
* Felperzselt földek és koncentrációs táborok: A búr háborúk

Torrente del Bosque (Géczi Zoltán)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A gyarmatosítás véres története (Részletek)
  2019-03-16 22:45:12, szombat
 
  * A gyarmatosítás anatómiája

A gyarmatosítás folyamatára több történelmi tényező is komoly befolyást gyakorolt; a kolonizáció végrehajtása során meghatározó jelentőséggel bírt a gyarmatosított ország katonai ereje, vallási és etnikai viszonyai, földrajzi fekvése, népsűrűsége, közigazgatásának fejlettsége, illetve általános gazdasági vonzereje, amelyet legfőképpen kiaknázható nyersanyagforrások határoztak meg. A fentiekből kifolyólag a kolonizáció sokféleképpen zajlott le, de minden esetben el lehet különíteni azokat a fázisokat, amelyek a totális uralom megragadásához vezető utat tagolták.

A kolonizáció első szakaszát minden esetben kicsiny expedíciós csoportok, gyakran csupán néhány hajót számláló különítmények hajtották végre. Ezek a vállalkozások általában tudományos célokat szolgáltak (térképészeti expedíció, felfedező út, stb.), illetve kereskedelmi természetűek voltak, jelentős katonai erőt ritkán vonultattak fel. A felderítés az expedíciós csoport szempontjából rendkívül veszélyes és kockázatos feladat volt, hiszen ezeregy veszedelem leselkedett a merész felfedezőkre, és akár évtizedekig is eltarthatott, de nem igényelt komoly gazdasági erőforrásokat, illetve számottevő katonai erőt. Egy kisebb, 2-3 hajót számláló különítmény is képes volt felmérni az adott ország vagy földrajzi régió általános viszonyait, katonai erejét, kereskedelmi potentiálját, illetve kiaknázható nyersanyagforrásait. Ezek az expedíciók több hullámban zajlottak le, amely során kisebb tudományos és kereskedelmi kirendeltségek, európai telepek létesültek (ilye volt például a rejtélyes sorsú Roanoke-kolónia) és kezdetét vette a két ország közötti kereskedelem. Mindeközben a sok esetben valóban tudományos szándék által vezetett, idegen kontinensek és országok megismerésének vágya által motivált felfedezők olyan információkkal tértek haza, amelyek alkalmasak voltak a következő fázis tervezésére és végrehajtására.

A második szakasz kezdetét szinte minden esetben egy fegyveres konfliktus jelezte, amely az európai telepesek és az őslakosok között robbant ki. Az inváziós erők bevetését gyakran előzték meg erőszakos incidensek, amelyek okot adtak a fegyveres beavatkozásra, mert az európai kirendeltségek vagy kolóniák oltalmazásának, a további erőszakos cselekmények megelőzésének ürügyén könnyedén meg lehetett indokolni a katonai erő felvonultatásának szükségszerűségét. Ebben a szakaszban már jelentős expedíciós haderőt vetettek be (Kolumbusz Kristóf 1494-ben 17 hajóval és ezer konkvisztádorral tért vissza Amerikába), amely lehetőséget teremtett a bennszülött seregekkel szembeni ütközetek sikeres megvívására. Ugyanakkor az európaiak által behurcolt kórokozók biológiai fegyverként működtek, az ismeretlen járványok rendszeresen tizedelték a védtelen őslakosokat. A hadászati célkitűzés a minél nagyobb pusztítás volt és az őslakosok elrettentése, a mindent elsöprő erő demonstrálása okán: a katonai hadműveletek nem csupán a szemben álló hadseregekkel zajlottak, de legtöbb esetben a polgári lakosság is áldozatává vált a kolonizációnak. Ez a szakasz rendszerint hosszú éveket vett igénybe, jelentős erőket igényelt, és a helyi fegyveres erők felszámolása mellett az államszervezet, illetve a közigazgatást is érintette.

A megszállás a katonai győzelem kiteljesítését, a gyarmatosító erők hatalmának megszilárdítását szolgálta. Ezekben az években állították fel a gyarmati kormányt és a rendelkezése alá tartozó gyarmati hadsereget, amelynek feladata az őslakosok feletti uralom gyakorlása volt. Megkezdődött az adott terület gazdasági kizsákmányolása, amely során a bennszülöttek munkaerejét rendszerint rabszolgamunkaként vették igénybe, a fel-feltörő lázongásokat pedig könyörtelenül vérbe folytották. Kereskedelmi kirendeltségek és államhatalmi intézmények létesültek, új telepek és utak épültek, infrastruktúrális fejlesztések zajlottak, és felderítő-kutató missziók indultak az adott földrész távoli vidékei felé. A közvetlen hatalmat sok esetben nem a hódító birodalom kormányzata képviselte, hanem az a kereskedelmi korporáció, amelyik a gyarmatosítást finnanszírozta és végrehajtotta (Brit Kelet-Indiai Társaság, Francia Szenegáli Társaság, stb.). Ebben a szakaszban a meghódított kolónia populációja általában jelentős mértékben csökkent, mert a fegyveres konfliktusok, az európaiak által intézményesített, hatalmas áldozatokat követelő rabszolgamunka, illetve a kényszerített elvándorlás tovább csökkentette az őslakos népesség létszámát.

[...]

Torrente del Bosque (Géczi Zoltán)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 10:35:03, szombat
 
  9. Enyhíti a depresszió tüneteit

Kutatások azt mutatják, segít a zene, ha reményvesztettek vagyunk és szorongunk: a klasszikus zene és a meditatív hangok különösen felemelőek számunkra, míg a heavy metal és techno zene csak súlyosbítja a depressziós tüneteket.





Nem mindegy azonban, hogy milyen hangokat használunk, az állatok hallástartománya ugyanis eltér egymástól is, és az emberétől is. Az ember (kerekítve) a 20 és 20 000 hertz (20 Hz - 20 kHz) közötti frekvenciájú hangokat érzékeli. Az emlősök hallásküszöbe általában magasabban, nagyjából 1 kilohertznél (kHz) kezdődik, és a kutyánál például 30 kilohertzig, a denevérnél 120, a patkányoknál 100 kilohertzig tart. Érdemes megemlíteni, hogy az emberi beszéd 87 és 1175 hertz közé esik, tehát házi kedvenceink például a hangtartományunknak csak egy kis részét hallják. A normál zenei A hang frekvenciája 440 hertz.


Az emberi zene állatokra gyakorolt hatásával egy fiatal tudományág, a zoomuzikológia foglalkozik. A kutatókat nagyon megosztja az a kérdés, hogy zeneként érzékelik-e az állatok például Mozart muzsikáját, vagy csak zajként. Egyes szélsőséges nézeteket képviselő kutatók (például Oliver Sachs) szerint a majmok sem képesek értékelni az emberi zenét, mások megengedőbbek. Ez utóbbiak közé tartozik Fekete Sándor György, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának professzora, a hazai zoomuzikológiai kutatások úttörője.

Fekete professzor hangsúlyozza, óriásiak lehetnek a fajok közötti különbségek, de meggyőződése, hogy több faj is létezik, amelynek tagjai - legalább bizonyos mértékig - képesek érzékelni a zenét. Több korábbi kutatást is megemlít, amelyek erre utalnak.

Két japán kutató, Sigeru Vatanabe és Maszajaszu Nemoto például jávaverebeket vizsgált. A madarak nagy röpdéjének egyik sarkában barokk, a másikban modern zenét (Schönberget) játszottak hangszóróból. A madarak határozottan jobban kedvelték a barokk zenét, és a röpde azon részén csoportosultak, ahol az szólt.

2001-ben Awa Chase (Harvard) ugyanezt tapasztalta pontyoknál: a halak szintén a barokk zenét kedvelték a modern zenével (John Lee Hooker) szemben. Papoutsoglou és munkatársai Mozart Egy kis éji zenéjét játszották le pontyoknak 15 héten át mindennap. Ennek hatására a halak nagyobbra nőttek, és agyuk neurotranszmitter-összetétele is megváltozott.

Fekete professzor és a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó munkatársa, Vezér Tünde kutatóorvos először patkányokon végzett memóriavizsgálatokat. A kísérletekhez a gyógyszerek idegrendszeri hatásához is használt, úgynevezett nyolckarú labirintust vették igénybe. A tízhetes vizsgálat folyamán a patkányoknak minden reggel lejátszották Mozart K.448-as kétzongorás D-dúr szonátájának 8,5 perces első tételét. A kísérlet végére a patkányok teljesítménye a vizsgált öt paramétert illetően háromnál javult, egynél nem változott, egynél romlott.

Ezután úgynevezett porondteszteket (más néven open field test, ahol az állatokat egy nyitott tetejű dobozba helyezve vizsgálják) végeztek az állatokkal, ahol nem tapasztaltak viselkedésbeli változást.

Ekkor jött az ötlet, mi lenne, ha a zenét "rágcsálósítanák", azaz magasabb, az állatok által jobban hallott frekvencián játszanák le. Először patkányoknak játszották le az emberi fül részére már igen magas zenét (a munkával Korsós Gabriella állatorvostan-hallgató TDK-díjat nyert), és azok egyértelmű viselkedésváltozást mutattak. Majd a kutatók a bécsi Állatorvos-tudományi Egyetemmel közösen egereken is elvégezték a porondteszteket, és közben 10-szeres gyorsításban (azaz 10-szer magasabb frekvencián) is lejátszották nekik a korábbi kísérletekben használt Mozart-szonátát, illetve Bach Goldberg-variációk című művéből (amelyet a szerző eredetileg az álmatlanságban szenvedő Keyserlingk bárónak írt "nyugtató" gyanánt) egy részletet.

Hallgassa meg Mozart művének "rágcsálósított" változatát!

Ilyen az udvarló hím egér "éneke" (az ultrahangot lassítással tették az emberi fül számára hallhatóvá)

A doboz alján kamera figyelte az állatok mozgását, és az adatokból egy számítógépes program számolta ki a viselkedési statisztikát. Az adatok első elemzése azt mutatta, hogy az egerek élénkebben viselkedtek Mozart zenéjét hallgatva, mint amikor az "altató" Bachot játszották nekik. A kutatók gondoltak arra is, hogy mi van, ha csak azért viselkednek nyugodtabban, mert megszokták a környezetüket. A megismételt kísérlet (amikor felcserélték a zenéket) ezt a második hipotézist igazolta. Úgy tűnik tehát, hogy az egerek nem érzékelik zeneként az emberi muzsikát, sőt talán - ha már nem ismeretlen - mint zajforrás is érdektelen számukra.

Új kísérlet patkányokkal

Fekete professzor azonban nem nyugodott bele a látszólagos kudarcba, és elhatározta, hogy Budapesten patkányokkal megismétli a kísérleteket. A feltételezések szerint zeneileg fogékonyabb patkányoknak a Mozart-szonátát és a Goldberg-variációk részletét, továbbá Takehisa Kosugi "zajzenéjét" (noise music) fogják lejátszani normál tempóban és háromszoros sebességgel.

Az áprilisban kezdődő kísérletek körülbelül két hónapig tartanak, és feltehetőleg végleges választ adnak arra a kérdésre, hogy az állatok - de legalábbis a rágcsálók - immunisak-e az emberi zenére (illetve annak "rágcsálósított" változatára), vagy mégis kimutatható valamilyen összefüggés.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 10:20:36, szombat
 
  Diablo - Caves
Link


















Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 10:00:29, szombat
 
  Blues

A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államokbeli mélydéli afroamerikai közösségektől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus elbeszélő-balladákból áll. A blues alapját a tipikus akkordmenet és a blue note jellemzi. A tizenkét ütemes blues az egyik legelterjedtebb akkordmenet, de ezek a tulajdonságok megtalálhatók a dzsesszben, a rhythm and bluesban és rock and rollban is.

A bluest nem csak az alapvető ismertetőjegyei jellemzik, hanem az ének, a basszusmenet és a hangszerek is. Számos alműfaja létezik, a vidéki bluestól kezdve a városi bluesig, ahol többé-kevésbé népszerű volt a 20. század különböző időszakaiban, de a legismertebb a delta, a Piedmont, a jump és a Chicago blues. A második világháború után az akusztikust felváltotta az elektromos blues és még ismertebb lett. Az 1960-as és az 1970-es években kifejlődött a blues-rock műfaj.

A ,,the blues" angol kifejezés a ,,the blue devils"-t jelenti (magyarul ,,a kék ördögök"), amely a fájdalmasságra és a szomorúságra utal. Ezt a kifejezést George Colman, Blue Devils című 1798-as egyfelvonásos komédiájában lehetett először hallani. Viszont meglehet, hogy a kifejezés máshonnan ered: az afro-amerikai zenét játszó Hart Wand Dallas Blues című 1912-es száma volt a legelső bejegyzett blueszenemű. A szám szövegében gyakran feltűnik a depressziós hangulat.

Forma

A bluesforma egy körökre osztott harmóniamenet, ami ismétlődik. Ez az afro-amerikai zene "kérdezz-felelek" stílusára vezethető vissza. A huszadik század első évtizedeiben a bluesforma még nem volt ismeretes. A korai előadók, mint Bessie Smith sikereinek köszönhetően a tizenkét ütemes bluesforma zenei szabvánnyá vált a húszas-harmincas évekre. Egyéb létező akkordprogressziók, mint a nyolc ütemes blues szintén a blues nevezéktan témakörébe kerülnek. Példának okáért a How Long, How Long Blues, a Trouble in Mind és Big Bill Broonzy Key to the Highway-je. Emellett létezik tizenhat ütemes blues is, mint Ray Charles Sweet 16 Bars-a vagy Herbie Hancock Watermelon Manje. Nem megszokott ütemszámú blueszal is találkozhatunk, például Howlin' Wolf Sitting on Top of the World-je kilenc ütemes.

Egy standard 12 ütemű bluesszöveg a tizenkét ütemes bluesformára utal, melynek metruma 4/4. A hagyományos blueskör három akkordot tartalmaz. Ezeket római számokkal jelöljük, ahol az első fok (tonika) jelenti az I. fokot, a negyedik fok (szubdomináns) a IV. fokot, az ötödik fok (domináns) az V. fokot. A zenében a tonika jelenti a nyugvópontot, a domináns erre vezet vissza, angol nyelvterületen ezt turnaroundnak nevezik. A tizenkét ütemes blues formában ezek a harmóniai mozgások valósulnak meg, mellékfokok nem szerepelnek.

A modalitás fogalma szerint az I., IV. és V. fokú harmóniák dúrhármashangzatok. Amennyiben a tercépítkezésű akkordok elméletén haladunk, az első és negyedik fok egy dúrmajor négyeshangzatot, az ötödik fok egy dúrszeptimakkordot ad ki. Ezzel szemben (a modalitást elvetve) a bluesban gyakran mindhárom fok domináns módban szerepel, s mindhárom akkord dúrszeptim. Ez arra vezethető vissza, hogy az afro-amerikai népzene és a nyugat-európai komolyzene fúziója során a zeneileg képzetlen feketék egy dúrhármashangzatra alaphangról indított lá-pentaton skálát énekeltek. Ezzel különböző kromatikus hangok kerültek a harmóniába, mint a kisterc, a kisszeptim vagy a tritónusz. A kisszeptim-távolság ugyanis a blues egyik alapvető karakterisztikája (ezt a hangközt "blues hetesnek" is nevezik). A "blues hetes" akkordokban szerepelő szeptim valójában egy olyan hang, amely frekvenciailag 7:4 távolságban van az alaphangtól. A 7:4 távolság nem ad ki egyetlen olyan hangot sem, ami a nyugat-európai zenetudomány diatonikus skálájában szerepelne. Ettől függetlenül dúrszeptim négyeshangzatként kezeljük ezeket a kottában lejegyezhetetlen szeptimmel rendelkező akkordokat is.

A bluesdallamok gyakran élnek a kisterc, tritónusz és kisszeptim hangközökkel..Azonban ezek nem tiszta hangközök, úgynevezett "blue note"-ok. A temperáltságból adódóan ezeket kottában nem lehet lejegyezni, csakis nem temperált hangszereken vagy emberi hanggal lehet őket jól intonálni (zongorán, gitáron lehetetlen). Míg a tizenkét ütemes bluesprogresszió beleillik a klasszikus zeneelméletbe, a blues igazi karakterisztikáját a kisterc, a tritónusz és a kisszeptim megjelenése jelenti egy dúrjellegű skálában. Ezeket a hangokat általában glissandoknál vagy "előke" hangokként szólaltatták meg.

A bluesban az egyenletes, metrikus lüktetést a bluesos nyújtott ritmusok, vagy a sétáló basszus technika adja. Ezek a bluesos nyújtott ritmusok (shuffle) a swing-zenében is megtalálhatók. A legegyszerűbb shuffle az R&B-korszakban jelent meg a negyvenes-évek közepén, ahol három hangot játszottak a gitár alsó, mély húrjain. A shuffle-ritmust általában úgy szokták ritmizálni, mint "tí-ri - tí-ri - tí-ri - tí-ri". Ezt a ritmusképletet hívják swingelésnek, vagy swinges nyolcadoknak. Gitáron játszva egyenletes basszus hallható, vagy hasonló ritmusban el lehet játszani a skála alaphangjától kvintjéig, szextjéig tartó mozgást (szekundonként haladva) és vissza.

Eredet

Az első blueskották Hart Wind Dallas Blues-a és W. C. Handy The Memphis Blues-a 1912-ből. Az első bluesfelvétel Mamie Smithé, aki 1920-ban lemezre vette Perry Bradford Crazy Blues-át.

De a blues igazi gyökere évtizedekkel ezelőtt keresendő, 1890 környékén. Ez az időszak gyengén dokumentált a feketék ellen irányuló faji diszkrimináció és a vidéki feketék írástudatlansága miatt. Az újságírók csak a huszadik század elején kezdtek a Dél-Texasi és mélydéli blueszenéről írni. Charles Peabody emlegette először a blues felbukkanását Clarksdale-ben, Mississippiben, Gate Thomas pedig egy nagyon hasonló zenét írt le Dél-Texasból 1901-1902 környékén. Ezek a megjelenések egybeesnek Jelly Roll Morton visszaemlékezéseivel, aki először 1902-ben, New Orleansban hallott bluest. Ma Rainey ugyanebben az évben Missouriban hallott, W. C. Handy pedig 1903-ban, a Mississippi állambeli Tutwilerben kóstolt bele először a bluesba. Az első mélyrehatóbb kutatások ezzel kapcsolatban Howard W. Odum nevéhez fűződnek, aki 1905 és 1908 között nagy antológiát jelentetett meg a mississippi Lafayette és a georgiai Newton megyék népdalairól. Az első nem kereskedelmi bluesfelvétel (Paul Oliver csak "proto-bluesnak" nevezte) is Odumhoz fűződik, aki a huszadik század legelején készítette azt kutatási célból. Ezek a felvételek mára elvesztek. A legközelebbi, ma is meglévő felvétel 1924-es, Lawrence Gellert - magyar származású dalgyűjtő - készítette. Később több felvételt készített Robert Winslow Gordon is, aki az Amerikai Népdalok Archívumát vezette a Kongresszusi Könyvtárnál. Gordon utódja John Lomax lett. A harmincas években fiával, Alan Lomaxszel rengeteg nem kereskedelmi bluesfelvételt készített, feltérképezve a proto-blues stílusokat, mint a field hollert és a ring shoutot. A blues 1920 előtti hangzásvilágáról olyan előadók által van tudomásunk, mint Lead Belly, vagy Henry Thomas akik archaikus blueszenét is játszottak. Ezekből a felvételekből jól kivehető, hogy a korai blues gyakran eltért a 12, 8 vagy 16 ütem hosszúságtól.

A szociális és gazdasági hátterei a blues megjelenésének nem teljesen ismertek. A blues először a feketékre vonatkozó 1863-as Emancipációs Proklamáció után jelent meg, 1870 és 1900 között, a társadalomba olvadás időszakában, mikor kialakultak az úgynevezett "juke point"-ok, azok a szórakozóhelyek, ahol a feketék a kemény munkanap után zenét hallgathattak, táncolhattak vagy játszhattak. Az USA déli államaiban ekkor kezdődött a rabszolgák felszabadítása és a rabszolgaságból való átmenet a részes bérleti rendszerbe és a kisipari mezőgazdasági termelésbe. Több tudós úgy írja le a századfordulónak ezt a szakaszát, hogy a csoportos munkánál az egyéni teljesítmény vált fontosabbá. Vitatják azt a nézetet, hogy a blues kialakulásának egyedüli oka a rabszolgák frissen szerzett szabadsága. Lawrence Levine szerint ,,közvetlen kapcsolat van a blues kialakulása és a nemzeti öntudatban az individuum fontossága, valamint Booker T. Washington nézeteinek népszerűsége között. A feketék olyan pszichológiai, társadalmi és gazdasági változáson mentek át, ami a rabszolgaság idején elképzelhetetlen volt, ezért nem meglepő, hogy világi zenéjükben ez épp annyira tükröződik, mint vallásos zenéjükben."

Kevés szál kapcsolja össze a blues zenéket, mivel a műfajnak lényege, hogy egyéni előadásokra épülnek. Azonban vannak olyan karakterisztikák, amelyek összekapcsolható, és már jóval a modern blues előtt léteztek. A "kérdezz-felelek" shoutok a bluesos zenék korai formája. Ezek "alkalmazott kifejezések... stílus kíséret és harmónia nélkül, híján minden zeneformatani megkötésnek. A blues kezdetleges formája a rabszolgaság időszakából származó ring shout és field holler, amelyek "egyszerű szólóénekek voltak erős érzelmekkel".

A blues nyugat-afrikai gyökerekkel rendelkezik, de ezen belül rendkívül változatos, regionális variációkkal az Egyesült Államokban. Noha ez a zene egyszerre alapul európai harmóniameneteken, afrikai "kérdezz-felelek" rendszeren (amelyet gitár-ének felállásban hallhatunk), a blues nem veszi át a nyugat-afrikai dallamvilágot (például a griot-két), annak hatásai nagyon csekélyek. Egyetlen afrikai zenei műfajt sem tudunk a blues elődjének tekinteni. Azonban sok bluesos jellegzetességet, például a kérdezz-feleleket vagy a blue note-okat megtaláljuk az afrikai zenében. Samuel Coleridge-Taylor angol zeneszerző 1898-as The African Suite for Piano című darabjának "A Negro Love Song" tételében használ blue-note kistercet és kisszeptimet. A diddley bow, és a bendzsó afrikai eredetű hangszerek, amelyek segítették beépíteni az afrikai zene jellegzetességeit a korai bluesba. A diddley-bow egy kézzel gyártott, egyhúros hangszer - lényegében zenélő íj -, ami főleg, a huszadik század elején volt megtalálható a déli zenészeknél (a "diddley" a szlengben az egyszerűségre utal), A bendzsót egyenesen Afrikából hozták át. Ezt a hangszert már az ibó, a volof, a fula és a mandinka griot-k is használták xalam vagy akonting néven. Azonban a húszas évekre, mikor a blues is része lett a zeneiparnak, a bendzsót nemigen használták a felvételeken. Ez alól kivételt képeznek olyan bendzsósok, mint Papa Charlie Jackson és később Gus Cannon.

A blues emellett átvette az "ethiopian airs" minstrel műsorok és néger spirituálék egyes elemeit is, például a hangszerösszetételt és a zenei kíséret jellegét Ez idő tájt jelent meg a ragtime, habár "a blues jobban megőrizte az afrikai zene melodikus motívumait".

A country és a blues lényegében ugyanott és ugyanakkor, a tizenkilencedik századvégi délen fejlődött ki. A blues- és countryfelvételek legkorábban a húszas évekből valók, mikor a zeneipar feltalálta a "race music" és "hillbilly music" titulusokat, hogy elválasszák a feketéknek szánt zenéket a fehérekétől. Ekkoriban nem volt szembetűnő különbség a két műfaj között, kivéve az előadó bőrszínét, ám ez néha tévedéseknek is teret engedett a kiadók részéről. Ugyan a mai zenetudósok úgy definiálják a bluest, mint adott harmóniamenetű zenét, ami Nyugat-Afrikából származik, a korabeli közönség erről nem tudott: számukra ez csak egyszerű zene volt vidékről, leggyakrabban a Mississippi deltájából. A fekete és fehér zenészek azonos repertoárt játszottak és magukat "songstereknek" és nem blueszenészeknek nevezték. A blues mint külön műfaj akkor került elő, mikor a feketék vidékről a városokba települtek a húszas években. A "blues" lett a feketék számára ajánlott zene a kiadóknál.

A blues gyökerei az afro-amerikai spirituális, vallási életben is megtalálhatók. A spirituálék a tizennyolcadik században alakultak ki, mikor a feketéket kereszténységre térítették, és keresztény himnuszokat kezdtek énekelni (például Isaac Watts műveit). Mielőtt a blues egy megadott akkordprogressziót jelentett volna, a spirituálék másik neve volt. Ez volt a vidéki feketék zenéje. Ettől függetlenül sokan a bluest az ördög zenéjének tartották. A zenészek két csoportra oszlottak: gospel- és blues énekesekre vagy gitárosokra vagy songsterekre. Bár ekkortájt kezdtek először kereskedelmi felvételeket készíteni, mindkét kategória zenészei hasonló jellegzetességeket mutattak: kérdezz-felelek szisztéma, blue note-ok és slide gitártechnika. A gospel kezdett először olyan zenei formákat használni, melyek a keresztény himnuszokból, imákból valók.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 09:54:05, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 09:51:33, szombat
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 09:44:25, szombat
 
  African
Main article: African popular music
Marabi
African heavy metal
African hip hop Xhom
Afrobeat
Apala
Benga
Bongo Flava
Bikutsi
Cape Jazz
Chimurenga
Congolese rumba
Coupé-Décalé
Fuji music
Genge
Highlife
Hiplife
Igbo highlife
Igbo rap
Isicathamiya
Jit
Jùjú
Kapuka aka Boomba
Kadongo Kamu
Kizomba
Kuduro
Kwaito
Kwela
Makossa
Maloya
Marrabenta
Mbalax
Mbaqanga
Mbube
amaPiano
Morna
Ndombolo
Palm-wine
Raï
Sakara
Sega
Seggae
Semba
Shangaan electro
Soukous
Kwassa kwassa
Taarab
Zouglou Cote D'Ivoire
Asian
Main article: Asian music
Fann at-Tanbura
Fijiri
Khaliji
Liwa
Sawt
East Asian
Anison
Cantopop
C-pop
Enka
Hong Kong English pop
J-pop
Kayōkyoku
K-pop
Mandopop
Onkyokei
P-pop
Taiwanese pop
South and southeast Asian
Main article: Music of Southeast Asia
Baila
Baul
Bhangra
Dangdut
Filmi
Indian pop
Lavani
Luk Thung
Luk Krung
Manila Sound
Original Pilipino Music
V-pop
Morlam
Pinoy pop
Pop sunda
Thai pop
Ragini
Keroncong
Gamelan
Avant-garde
Main article: Avant-garde music
Experimental music
Noise
Lo-fi
Musique concrète
Electroacoustic
Blues
Main article: Blues
African blues
Blues rock
Blues shouter
British blues
Canadian blues
Chicago blues
Classic female blues
Contemporary R&B
Country blues
Delta blues
Detroit blues
Electric blues
Gospel blues
Hill country blues
Hokum blues
Jump blues
Kansas City blues
Louisiana blues
Memphis blues
Piedmont blues
Punk blues
Rhythm and blues
Soul blues
St. Louis blues
Swamp blues
Texas blues
West Coast blues
Caribbean and Caribbean-influenced
Main article: List of Caribbean music genres
Baithak Gana
Dancehall Music
Bouyon
Cadence-lypso
Calypso
Cha-cha-chá
Chutney
Chutney soca
Chutney parang
Compas
Mambo
Merengue
Méringue
Mozambique
Pichakaree
Punta
Punta Rock
Rasin
Reggae
Dub
Lovers rock
Ragga
Ragga jungle
Reggae fusion
Reggaeton
Rocksteady
Rumba
Ska
2 Tone
Ska punk
salsa
Son cubano
songo
Soca
Timba
Twoubadou
Zouk
Comedy
Comedy music
Comedy rock
Novelty music
Parody music
Country
Main article: Country music
Alternative country
Cowpunk
Blues country
Hokum
Outlaw country
Progressive country
Zydeco
Country rap
Red Dirt
Rockabilly
Hellbilly music
Psychobilly/Punkabilly
Country rock
Texas country
Americana
Australian country music
Bakersfield sound
Bluegrass
Progressive bluegrass
Reactionary bluegrass
Cajun
Cajun fiddle tunes
Christian country music
Classic country
Close harmony
Dansband music
Franco-country
Honky Tonk
Instrumental country
Nashville sound
Neotraditional country
Country pop
Sertanejo
Traditional country music
Truck-driving country
Western swing
Easy listening
Main article: Easy listening
Background music
Beautiful music
Elevator music
Furniture music
Lounge music
Middle of the road
New-age music
Electronic
Main article: Electronic music
Ambient
Ambient dub
Dark ambient
Drone music
Space music
Illbient
Psybient
Isolationism
Asian Underground
Breakbeat
Acid breaks
Baltimore club
Big beat
Broken beat
Florida breaks
Nu-funk
Miami bass
Jersey club
Nu skool breaks
Disco
Afro / Cosmic disco
Disco polo
Euro disco
Italo disco
Nu-disco
Space disco
Downtempo
Acid jazz
Chill-out
New-age music
Space music
Trip hop
Drum and bass
Liquid funk
Neurofunk
Neurohop
Jump-up
Darkstep
Drumstep
Funkstep
Hardstep
Sambass
Techstep
Dub
Ambient dub
Dancehall
Dub poetry
Dub reggae
Dub techno
Dubstep
Dubtronica
Electro music
Freestyle music
Electroacoustic music
Acousmatic music
Musique concrète
Electronic rock
Alternative dance
Indietronica
Coldwave
Dance-punk
Dark wave
Electroclash
Electronicore
Electropunk
Ethereal wave
Krautrock
Minimal wave
New rave
Nu-gaze
Space rock
Synthpop
Electronica
Berlin School
Dubtronica
Ethnic electronica
Folktronica
Funktronica
Laptronica
Livetronica
Hardcore
Gabba
4-beat
Breakbeat hardcore
Bouncy techno
Breakcore
Hardbass
Digital hardcore
Darkcore
Happy hardcore
Mákina
Speedcore
UK hardcore
Doomcore
Hardstyle
Dubstyle
Jumpstyle
Lento violento
Hi-NRG
Eurobeat
Eurodance
Bubblegum dance
Italo dance
House music
Acid house
Ambient house
Balearic beat
Chicago house
Deep house
Future house
Bass house
G house
Tropical house
Diva house
Electro house
Big room house
Complextro
Fidget house
Dutch house
Moombahton
Moombahcore
French house
Funky house
Garage house
Ghetto house
Ghettotech
Hardbag
Hard house
Hard dance
Hard NRG
Hip house
Italo house
Jazz house
Kidandali
Kwaito
Latin house
Microhouse/Minimal house
New beat
Outsider house
Progressive house
Rara tech
Tech house
Tribal house
Trival
Witch house
Industrial music
Aggrotech
Cybergrind
Electro-industrial
Dark electro
Electronic body music
Futurepop
Industrial metal
Industrial rock
Japanoise
Neue Deutsche Härte
Power electronics
Death industrial
Power noise
IDM
Glitch
Glitch Hop
Wonky
Jungle
Darkcore jungle
Raggacore
Post-disco
Boogie
Electropop
Chillwave
Vaporwave
Dance-pop
Dance-rock
Techno
Acid techno
Detroit techno
Dub techno
Free tekno
Minimal techno
Nortec
Tecno brega
Techdombe
Trance music
Acid trance
Balearic trance
Dream trance
Euro-trance
Hard trance
Nitzhonot
Psychedelic trance
Full on
Suomisaundi
Goa trance
Progressive trance
Tech trance
Uplifting trance
Vocal trance
UK garage
2-step garage
Dubstep
Brostep
Chillstep
Drumstep
Reggaestep
Trapstep
Metalstep
Breakstep
Future garage
Grime
Grindie
Speed garage
Bassline/4x4 garage
UK funky
Vaporwave
Video game music
Chiptune
Bitpop
Game Boy music
Shiny
Skweee
Nintendocore
Folk
Main article: Folk music
American folk revival
Anti-folk
British folk revival
Celtic music
Chalga
Contemporary folk
Filk music
Folk rock
Folktronica
Freak folk
Indie folk
Industrial folk
Neofolk
Progressive folk
Protest song
Psychedelic folk
Singer-songwriter movement
Skiffle
Sung poetry
Cowboy/Western music
Hip hop
Main article: Hip hop music
Alternative hip hop
Australian hip hop
Bongo Flava
Boom bap
British hip hop
Chap hop
Chopper rap
Christian hip hop
Cloud rap
Conscious hip hop
Crunk
Crunkcore
Drill
Electro music
Emo hip hop
Experimental hip hop
G-funk
Ghetto house
Ghettotech
Golden age hip hop
Grime
Hardcore hip hop
Hip house
Hiplife
Hip pop
Hyphy
Industrial hip hop
Instrumental hip hop
Jazz rap
Jersey club
Kwaito
Lyrical hip hop
Low Bap
Merenrap
Motswako
Mumble rap
Nerdcore
New jack swing
New school hip hop
Old school hip hop
Political hip hop
Ragga
Reggaeton
Snap
Jerkin'
Trap
Urban Pasifika
Jazz
Main article: Jazz
Acid jazz
Afro-Cuban jazz
Asian American jazz
Avant-garde jazz
Bebop
Boogie-woogie
Bossa nova
British dance band
Cape jazz
Chamber jazz
Continental jazz
Cool jazz
Crossover jazz
Dixieland
Ethno jazz
European free jazz
Free funk
Free improvisation
Free jazz
Gypsy jazz
Hard bop
Jazz blues
Jazz-funk
Jazz fusion
Jazz rap
Jazz rock
Kansas City blues
Kansas City jazz
Latin jazz
Livetronica
M-Base
Mainstream jazz
Modal jazz
Neo-bop jazz
Neo-swing
Novelty ragtime
Nu jazz
Orchestral jazz
Post-bop
Punk jazz
Ragtime
Shibuya-kei
Ska jazz
Smooth jazz
Soul jazz
Stride jazz
Straight-ahead jazz
Swing
Third stream
Trad jazz
Vocal jazz
West Coast jazz
Latin
Main article: Latin music
Brazilian
Axé
Brazilian rock
Brega
Tecnobrega
Choro
Forró
Frevo
Funk Carioca
Lambada
Zouk-Lambada
Maracatu
Música popular brasileira
Tropicalia
Música sertaneja
Samba
Pagode
Samba rock
Latin Christian
Latin jazz
Afro-Cuban jazz
Bossa Nova
Latin pop
Latin ballad
Latin swing
Latin rock
Latin alternative
Rock en Español
Reggaeton
Latin trap
Regional Mexican
Banda
Grupera
Mariachi
Ranchera
Norteño
Tejano
Traditional:
Flamenco
Tango
Folk
Bullerengue
Fado
Huayno
Mexican son
Música criolla
Nueva canción
Tropical
Bachata
Bolero
Criolla
Cumbia
Chicha
Porro
Guajira
Mambo
Merengue
Rumba
Salsa
Salsa romántica
Son
Timba
Tropipop
Vallenato
Pop
Main article: Pop music
Adult contemporary
Arab pop
Baroque pop
Brill Building
Britpop
Bubblegum pop
Canción
Canzone
Chalga
Chanson
Christian pop
Classical crossover
Country pop
C-pop (Chinese popular music)
Hokkien pop
Mandopop
Dance-pop
Disco polo
Electropop
Europop
Austropop
Eurobeat
French pop
Italo dance
Italo disco
Laïkó
Latin pop
Nederpop
Russian pop
Fado
Folk pop
Iranian pop
Indie pop
J-pop (Japanese popular music)
Jangle pop
K-pop (Korean popular music)
Korean hip hop
Korean rock
T'ong guitar
Trot
Latin ballad
Louisiana swamp pop
Mexican pop
New Romantic
Operatic pop
Pop rap
Pop rock
Power pop
Soft rock
Pop punk
Neon pop
Emo pop
Pop soul
Progressive pop
Psychedelic pop
Rebetiko
Schlager
Sophisti-pop
Space age pop
Sunshine pop
Surf pop
Synthpop
Teen pop
Traditional pop music
Turkish pop
Vispop
Wonky pop
Worldbeat
R&B and soul
Main articles: Rhythm and blues and Soul music
Contemporary R&B
Disco
Funk
Deep funk
Freestyle music
Go-go
Hip hop soul
P-Funk
Post-disco
Boogie
PBR&B
New jack swing
Rhythm and blues
Soul
Blue-eyed soul
Hip hop soul
Northern soul
Neo soul
Southern soul
Rock
Main article: Rock music
Alternative rock
Britpop
Post-Britpop
Dream pop
Shoegaze
Grunge
Post-grunge
Indie rock
Dunedin sound
Math rock
Post-punk revival
Sadcore
Slowcore
Beat music
Christian rock
Dark cabaret
Electronic rock
Electronicore
Experimental rock
Art rock
Industrial rock
Post-punk
Gothic rock
No wave
Noise rock
Post-rock
Post-metal
Folk rock
Garage rock
Glam rock
Hard rock
Heavy metal
Alternative metal
Avant-garde metal
Black metal
Symphonic black metal
Viking metal
War metal
Christian metal
Unblack metal
Death metal
Death 'n' roll
Melodic death metal
Technical death metal
Deathgrind
National Socialist Black Metal
Doom metal
Death-doom
Drone metal
Folk metal
Celtic metal
Medieval metal
Pagan metal
Funk metal
Glam metal
Gothic metal
Grindcore
Industrial metal
Kawaii metal
Latin metal
Metalcore
Melodic metalcore
Deathcore
Mathcore
Metalstep
Neoclassical metal
Neue Deutsche Härte
Nu metal
Post-metal
Power metal
Progressive metal
Djent
Rap metal
Sludge metal
Speed metal
Symphonic metal
Thrash metal
Crossover thrash
Groove metal



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ooOoo
  2019-03-16 09:32:12, szombat
 
 



















 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A gyarmatosítás véres története (Részletek)
  2019-03-16 08:00:53, szombat
 
 


* A gyarmatosítás történelméből

"Új földeket kell találnunk, amelyek nyersanyagkészletét könnyedén ki tudjuk sajátítani, ugyanakor kizsákmányolhatjuk az olcsó rabszolga-munkaerőt, amely a gyarmatok őslakosainak formájában a rendelkezésünkre áll. Ezen gyarmatok ugyanakkor a gyáraink által előállított termékfelesleg szempontjából is hasznosíthatók felvevőpiacként."

Cecil John Rhodes, a Királynő tanácsosa, a Brit Korona (titkos társaság) gyarmatügyi megbízottja, Cape Colony miniszterelnöke, Rhodesia névadója (1853-1902)

Kolumbusz Kristóf 1492-ben lépett Amerika földjére, az angol kormány pedig 1997-ben adta vissza Hongkongot Kínának - ezen két esemény foglalhatja keretbe a gyarmatosítás történelmét, amely elemi szinten határozza meg korunkat és világunkat, globális gazdaságunkat és jelen társadalmi viszonyainkat. Az imperialista nagyhatalmak - Anglia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Németország, stb. - által véghez vitt gyarmatosítás a 16. századtól egészen a 20. század elejéig tartott, számos ország csak az 1950-es években nyerhette vissza a függetlenségét, amelytől erőszakkal fosztották meg. Az Óvilág, kihasználva technológiai fölényét, több mint négyszáz éven át fosztogatta az Újvilágot és Ázsiát: arany és ezüst, rabszolgák és ritka fűszerek, egyéb luxuscikkek özönlöttek Európába, ám a gazdasági felívelés ára mérhetetlen emberi szenvedés volt. A kolonizáció történetét mocskos háborúk, aljas diplomáciai cselvetések, könyörtelen népírtások tagolják; a hódítók szabad embereket taszítottak rabszolgasorba, virágzó civilizációkat döntöttek romba, nemzeteket tűntettek el a föld színéről, ha aktuális gazdasági és geopolitikai érdekeik úgy diktálták. Ennek ellenére Európa politikai döntéshozói és közvéleménye csak a 20. század hajnalán nézett szembe a gyarmati rendszer égbekiáltó bűneivel, leszámolva az elmaradott nemzetek civilizálásának hazug mítoszával. Rudyard Kipling 1899-ben írt verse, A fehér ember terhe (The White Man's Burden) kiváló példája ennek a szemérmetlen önáltatásnak. A költeményben a neves irodalmár ódát intéz a gyarmatosítók felé, akik "serényen munkálkodva gyarapítnak másokat", "bőszen harcolnak, a békéért", "betömik az ínség száját", "kutatják a kór végét", miközben a "félig gyermek, félig ördög", őslakosok "pogányként zúzzák szét reményeiket". Az óvilági társadalmi elit számára "a vad népek civilizálása" és a kereszténység terjesztése kiváló ürügy volt, amelynek leple alatt bármiféle gazságot kényelmesen el lehetett rejteni.

A francia parlamentben még a 18. század végén is éles vitákat folytattak annak a kérdésnek az eldönténtése végett, hogy a gyarmatokon élő feketék vajon éppúgy az emberi fajhoz tartoznak-e, mint maguk a gall törvényhozás képviselői, a spanyolok kokával fizették ki az ezüstbányákban robotoló indiánokat, ahogy az angolok által kirobbantott ópiumháborúk is nagyban hozzájárultak a 20. század nemzetközi kábítószer-kereskedelmének kialakulásához. A 20. század elején erőre kapó kolonizáció-ellenes mozgalmak fokozatos térnyerése, illetve két világháború kellett hozzá, hogy a fejlett Nyugat végleg lemondjon a gyarmatbirodalmak fenntartásáról,ám számos ország még így is csupán fegyveres harc árán nyerhette vissza függetlenségét - a történelmi folyamatokat azonban egyetlen nagyhatalom sem állíthatta meg, és az elnyomott nemzetek végül ismét autonóm országokká válhattak, jogot formálva rá, hogy tehetetlenségben töltött évszázadokat követően kezükbe vehessék sorsuk alakítását.

Torrente del Bosque (Géczi Zoltán)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2019.02 2019. Március 2019.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 216 db bejegyzés
e év: 761 db bejegyzés
Összes: 761 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 107
  • e Hét: 1305
  • e Hónap: 8363
  • e Év: 47614
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.