|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2016-12-30 20:35:39, péntek
|
| |
| |
TÉLI ALKONY
.
Aranylanak a halvány ablakok . . .
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog.
.
Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Mint áldozásra készülő leányok,
csipkés ruhába állanak a fák.
.
A hazatérő félve, csöndesen lép,
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
az ébredő nesz álmos, elhaló.
.
S az ónszin égből a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.
.
/Kosztolányi Dezső/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-12-30 20:25:23, péntek
|
| |
| |
Egy kicsit valaki... egy kicsit senki.
Egy részem valami, egy részem semmi.
Túlhajszolt világban árnyak és fények,
évekig tanultam, hogyan ne éljek.
Be és kilégzés. Mit kell jóvátenni?
Hány csepp a könnytenger...? Tudom, hogy mennyi.
Sós, de végtelen?
Baljós, parttalan?
Töredezett énkép sápadtan, szürkén
sem hullt darabokra hullámzó tükrén.
Ép... egész, lepkesúlyú, leheletnyi,
s csak egyetlen pillanat kiemelni.
Élni tanítani, ha már vérszegény.
Önzésből ritmus, impulzus. Szívörvény.
Eleven igék
dobbannak érben.
Belefelejtkezem, s nem kérdem mennyi...
Magamért, másért olyan jó szeretni.
Átkaim mind csak olvadó jégcsapok.
Adok és kapok... ragaszkodok, s vagyok
egy kicsit valaki... egy kicsit senki.
Egy részem valami, egy részem semmi.
Ilona Zagyi Gáborné
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-12-30 20:00:37, péntek
|
| |
| |
Én már megtanultam
Én már megtanultam megvédeni érző lelkemet,
így átnézek azokon, kik sebzetté tesznek,
mert tudom, mindig, de mindig győztes marad az,
ki alázattal bírva a szívére hallgat.
Én már nem fájlalom többé a megbántásokat,
hisz erőt ad és vigaszt az a bizonyos tudat,
hogy az igaz emberek mindig azt emelik égig,
akiben fellelhetik Isten áldott szerénységit.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-12-30 19:45:07, péntek
|
| |
| |
Áldás
Adjon az Úr kenyeret
sokat asztalodra,
hozzon neked meleget,
hitet a házadba,
éltessen, hogy élni tudj,
veszni sose hagyjon,
öltöztetve szívedet
vendéged maradjon.
Adjon az Úr égi fényt,
reményt a lelkedbe,
szeretettel öleljen
reggel, délben, este,
ott legyen ha elesel,
ébresszen, hogy felkelj,
tüze vigyen utadon
mindörökké. Ámen.
/Mezei Marianna/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2016. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
163 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1775
- e Hét: 11884
- e Hónap: 21067
- e Év: 73775
|
|
|
Offline
