|
 3/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
|
|
2010-09-18 14:09:44, szombat
|
| |
| |
Okok
A vizsgálat megállapította, hogy a balesethez a jobb oldali gyorsítórakéta egyik elégtelen tömítése vezetett. Az elégtelen tömítést a tömítőgyűrű hibás tervezése okozta, mivel az nagy hidegben jelentősen veszített rugalmasságából, így nem megfelelő mértékben tudta csak ellátni feladatát. A balesethez hozzájárult a NASA vezetőségének és a gyorsítórakétákat gyártó Morton Thiokol cég közötti elégtelen kommunikáció is, ugyanis a tömítőgyűrűk ilyen viselkedése már korábban is ismert volt a Morton Thiokol cég előtt, amit jeleztek is a NASA felé. A NASA mérnökei és technikusai több korábbi repülés után elvégzett vizsgálatok során is tapasztalták, hogy a tömítőgyűrűk jelentős sérülést szenvedtek a 0 fok alatti indítások során. Az űrrepülőgépet tehát műszaki szempontból nem lett volna szabad elindítani fagypont körüli (vagy az alatti) külső hőmérsékletnél. A szoros repülési ütemterv miatt azonban a NASA vezetősége nem állíttatta le vagy korlátozta az űrrepülők indítását. Később azzal védekeztek, hogy a tömítőgyűrű ilyen viselkedéséről nem volt tudomásuk.
Egy Kongresszusi bizottság meghallgatásokat tartott a balesettel kapcsolatban, majd 1986. október 29-én a bizottság kiadta saját jelentését[5], amelyben egyetértettek a Rogers bizottság által a baleset technikai okairól szóló megállapításokkal. A balesethez vezető egyéb okokat viszont másképpen ítélték meg. A Kongresszusi bizottság megállapítása szerint nem a NASA és az alvállalkozók közötti elégtelen kommunikáció, vagy a hibás eljárási rendek vezettek a balesethez, hanem kifejezetten a hibás vezetői döntések. A meghozott döntések során gyakran nem a mérnöki, hanem a PR érdekek domináltak.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztrófa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófák és történetei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-18 14:03:48, szombat
|
| |
| |
Okok
A vizsgálat megállapította, hogy a balesethez a jobb oldali gyorsítórakéta egyik elégtelen tömítése vezetett. Az elégtelen tömítést a tömítőgyűrű hibás tervezése okozta, mivel az nagy hidegben jelentősen veszített rugalmasságából, így nem megfelelő mértékben tudta csak ellátni feladatát. A balesethez hozzájárult a NASA vezetőségének és a gyorsítórakétákat gyártó Morton Thiokol cég közötti elégtelen kommunikáció is, ugyanis a tömítőgyűrűk ilyen viselkedése már korábban is ismert volt a Morton Thiokol cég előtt, amit jeleztek is a NASA felé. A NASA mérnökei és technikusai több korábbi repülés után elvégzett vizsgálatok során is tapasztalták, hogy a tömítőgyűrűk jelentős sérülést szenvedtek a 0 fok alatti indítások során. Az űrrepülőgépet tehát műszaki szempontból nem lett volna szabad elindítani fagypont körüli (vagy az alatti) külső hőmérsékletnél. A szoros repülési ütemterv miatt azonban a NASA vezetősége nem állíttatta le vagy korlátozta az űrrepülők indítását. Később azzal védekeztek, hogy a tömítőgyűrű ilyen viselkedéséről nem volt tudomásuk.
Egy Kongresszusi bizottság meghallgatásokat tartott a balesettel kapcsolatban, majd 1986. október 29-én a bizottság kiadta saját jelentését[5], amelyben egyetértettek a Rogers bizottság által a baleset technikai okairól szóló megállapításokkal. A balesethez vezető egyéb okokat viszont másképpen ítélték meg. A Kongresszusi bizottság megállapítása szerint nem a NASA és az alvállalkozók közötti elégtelen kommunikáció, vagy a hibás eljárási rendek vezettek a balesethez, hanem kifejezetten a hibás vezetői döntések. A meghozott döntések során gyakran nem a mérnöki, hanem a PR érdekek domináltak.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztrófa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófák és történetei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-18 13:58:33, szombat
|
| |
| |
A végzetes felszállás
A következőkben a felszállás során elhangzottak olvashatóak. Az egyes események időpontjai másodperc pontossággal vannak megadva. A Megjegyzések a párbeszédek megértését hivatottak elősegíteni.
Rövidítések magyarázata:
* CDR - Commander (Parancsnok), Francis "Dick" Scobee
* PLT - Pilot (Másodpilóta), Michael J. Smith
* MS 1 - Mission Specialist 1 (Kutatóűrhajós 1), Ellison Onizuka
* MS 2 - Mission Specialist 2 (Kutatóűrhajós 2), Judith Resnik
* FD - Flight Director (Repülésirányítási igazgató), Jay Greene - A Repülésirányító csapat vezetője.
* CAPCOM - Capsule Communicator (Kapszula (űrhajó) Kapcsolattartó) - A földi személyzet azon tagja, aki a legénységgel tartja a rádiókapcsolatot.
* DPS - Data Processing Systems Engineer (Adatfeldolgozó Rendszerek Felügyelője) - A földi személyzet azon tagja, aki a földi irányítás és az űrrepülőgép közötti adat- és rádiókapcsolatot biztosító rendszereket felügyeli.
* Intercom - Intercommunication System (Belső Kommunikációs Rendszer) - Az Intercom szó jelöli az űrrepülőgép legénységének egymás között lefolytatott beszélgetéseit. A földi személyzet minden beszélgetése - a CAPCOM kivételével - egymás között folyik, ezért ott nincs külön jelezve az Intercom.
* Booster - Booster Systems Engineer (Gyorsítórakéta-rendszerek Mérnöke) - A földi személyzet azon tagja, aki a felszállás során a gyorsítórakéták működését felügyeli.
* FIDO - Flight Dynamics Officer (Repülésirányító) - A FIDO felel az űrrepülőgép repülési útvonaláért a légkörben és a Föld körüli pályán is.
* GC - Ground Controller (Földi Irányító) - Az irányítóközpont és az űrrepülőgép közötti adatkapcsolatot biztosító eszközök működéséért felelős személy.
* RSO - Range Safety Officer (Biztonsági Tiszt) - Az RSO felügyeli - többek között - a gyorsítórakéták leválása után azok repülési irányát. Ha a gyorsítórakéták a biztonsági területen kívül érnének földet, akkor az RSO távirányítással megsemmisíti azokat.
Fél perc az indulásig [szerkesztés]
T-30 másodperc: CDR: (Intercom) Még harminc másodperc.
T-25 másodperc: PLT: (Intercom) Ne felejtsd a piros gombot a fordulásnál.
Megjegyzés: A másodpilóta elővigyázatosságból emlékezteti a parancsnokot a megfelelő kommunikációs beállítások ellenőrzésére. Miután az űrrepülőgép elhagyja az indítótornyot, a rádiókapcsolatot és az irányítást a Kennedy Űrközpont átadja a houstoni Repülésirányítási Központnak (Mission Control Center).
T-23 másodperc: CDR: (Intercom) Nem fogom, nagyon köszi.
T-15 másodperc: CDR: (Intercom) Tizenöt.
T-6 másodperc: CDR: (Intercom) Most indulnak be, srácok.
Megjegyzés: Beindulnak az űrrepülőgép főhajtóművei.
T-5 másodperc: MS 2: (Intercom) Ez az!
T-3 másodperc: CDR: (Intercom) Mindhárom százon.
Megjegyzés: Mindhárom főhajtómű elérte a 100%-os teljesítményt.
Elemelkedés [szerkesztés]
A Challenger elhagyja a tornyot.
T+0 másodperc: MS 2: (Intercom) Ez az!
Megjegyzés: Beindulnak a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták is.
T+1 másodperc: PLT: (Intercom) Indulunk!
Megjegyzés: A jármű elemelkedik az indítóállásról.
T+5 másodperc: DPS: Elemelkedés megerősítve.
T+6 másodperc: FD: Elemelkedés...
T+7 másodperc: CDR: Houston, Challenger fordulási program.
Megjegyzés: Miután az űrrepülőgép elhagyja az indítóállványt, az a hátára fordul és úgy folytatja tovább a repülést.
T+11 másodperc: PLT: (Intercom) Gyerünk kisanyám!
T+14 másodperc: MS 1: (Intercom) LVLH.
Megjegyzés: Az LVLH a "Local vertical/local horizontal" kifejezés rövidítése. Az LVLH az űrrepülőgép földhöz viszonyított állását határozza meg.[1]
T+15 másodperc: MS 2: (Intercom) (Káromkodás) jó!
T+16 másodperc: CDR: (Intercom) Ez az!
T+19 másodperc: PLT: (Intercom) Úgy néz ki, szeles időnk van ma.
T+20 másodperc: CDR: (Intercom) Igen.
Max Q pont [szerkesztés]
T+20 másodperc: Booster: Teljesítmény 94-re.
T+21 másodperc: FD: Kilencvennégy...
Megjegyzés: Mielőtt az űrrepülőgép elérné a hangsebességet, elkezdik visszavenni a hajtóművek teljesítményét 65%-ra. Erre azért van szükség, mert ilyenkor éri a szerkezetet a legnagyobb aerodinamikai terhelés (ezt hívják Max Q pontnak). Miután ezen a ponton túljut az jármű, a teljesítményt újra 100%-ra növelik. A 94 most azt jelenti, hogy a hajtóművek teljesítménye 94%-ra csökken.
T+22 másodperc: CDR: (Intercom) Alig látok ki az ablakomon.
T+28 másodperc: PLT: (Intercom) Tízezer láb és 0,5 Mach.
Megjegyzés: 3000 méteres magasságban a hangsebesség fele a sebesség.
T+35 másodperc: CDR: (Intercom) 0,9.
T+40 másodperc: PLT: (Intercom) Mach 1.
T+41 másodperc: CDR: (Intercom) Átlépjük a 19 000-et.
Megjegyzés: A magasság 19 000 láb (5800 méter).
T+43 másodperc: CDR: (Intercom) Rendben, a teljesítmény csökken.
Megjegyzés: A hajtóművek teljesítménye folyamatosan tovább csökken.
T+48 másodperc: Booster: Mindhárom 65-ön.
Megjegyzés: A hajtóművek teljesítménye elérte a 65%-ot.
T+49 másodperc: FD: Hatvanöt, FIDO.
T+50 másodperc: FIDO: T-del megerősíti a teljesítményt.
T+51 másodperc: FD: Köszönöm.
Megjegyzés: Az FD nyugtázza a 65%-ot, majd a FIDO-hoz fordul, hogy erősítse meg a kapott adatot, amit az meg is tesz.
A végkifejlet
A televízióképen csak az látható, hogy a Challenger helyén egy tűzgolyó jelenik meg.
T+57 másodperc: CDR: (Intercom) Gyorsítás.
Megjegyzés: Miután a jármű elhagyta a Max Q pontot, a hajtóművek teljesítményét újra növelni kezdik.
T+58 másodperc: PLT: (Intercom) Gyorsítás.
T+59 másodperc: CDR: (Intercom) Vettem.
T+60 másodperc: PLT: (Intercom) Az anyját hogy megy! Woooohoooo!
T+62 másodperc: PLT: (Intercom) 35 000 és 1,5.
Megjegyzés: Magasság 35 000 láb (10 700 méter), sebesség 1,5 Mach.
T+65 másodperc: CDR: (Intercom) Nálam 486.
T+67 másodperc: PLT: (Intercom) Igen, nálam is annyit mutat.
Megjegyzés: A sebességjelző-műszer 486 m/s-ot mutat.
T+68 másodperc: CAPCOM: Challenger, maximális teljesítmény.
T+70 másodperc: CDR: Vettem, maximális teljesítmény.
Megjegyzés: A főhajtóművek újra elérik a 100%-os teljesítményt.
T+73 másodperc: PLT: (Intercom) Uh, őőő...
Megjegyzés: Ez volt az utolsó mondat amit a fedélzeti hangrögzítő rögzített. Valószínűleg a másodpilóta érzékelte a nyomáscsökkenést a külső üzemanyagtartályban és erre próbált reagálni. Egy tized másodperc múlva a űrrepülőgép darabokra hullott, és megszakadt az összeköttetés.
Az irányítóközpontban
Jay Greene és Alan Briscoe repülésirányítók a monitorokat figyelik a baleset bekövetkezte után.
T+89 másodperc: FD: FIDO, pálya.
T+90 másodperc: FIDO: Mondjad.
T+91 másodperc: FD: Pálya, FIDO.
T+92 másodperc: FIDO: FD, FIDO, a szűrők több különálló forrást jeleznek. Működünk.
Megjegyzés: A FIDO jelenti az FD-nek, hogy a radaron több objektum képét látja.
T+94 másodperc: GC: FD, GC, nincs kapcsolat, elvesztettük az adatkapcsolatot.
Megjegyzés: A GC jelenti az FD-nek, hogy nem érkezik adat az űrrepülőgépről.
T+96 másodperc: FD: OK, mindenki figyeljen az adataira.
T+98 másodperc: FIDO: FD, FIDO, amíg vissza nem térnek az adatok, addig csak ő dönthet a megszakításról.
Megjegyzés: A FIDO itt az űrrpülőgép parancsnokára hivatkozik.
T+101 másodperc: FD: Procedúra, valami javaslat?
T+102 másodperc: Procedúra: Negatív, FD, nincs adat.
Megjegyzés: T+110 másodperckor az RSO távirányítással megsemmisíti az irányíthatatlanul repülő gyorsítórakétákat. Az RSO Floridában, a helyszínen figyeli a felszállást, míg a repülésirányítás a texasi Houstonban található.
T+121 másodperc: GC: FD, GC, nincs adatkapcsolat.
T+122 másodperc: FD: Vettem.
T+128 másodperc: PAO: Nincs adatkapcsolat.
T+145 másodperc: FIDO: FD, FIDO.
T+146 másodperc: FD: Mondjad.
T+147 másodperc: FIDO: Az RSO jelenti, hogy a jármű felrobbant.
T+158 másodperc: FD: Vettem. FIDO, van valamilyen jelentés a mentőegységektől?
T+160 másodperc: FIDO: Egy pillanat.
T+165 másodperc: FD: GC, minden egység, rendkívüli esemény eljárás érvényben.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztr%C3%B3fa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófák és történetei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-18 13:51:31, szombat
|
| |
| |
Előkészületek és halasztások
A Challenger indulását eredetileg 1986. január 22-ére tervezték. Az STS-61-C jelű küldetés csúszása miatt az indulást előbb 23-ra, majd 24-re halasztották. Ezután újabb egy napos halasztás történt, a szenegáli Dakarban található, vészhelyzet esetén használatos leszállópálya környékén tapasztalt rossz időjárás miatt. A NASA ekkor a casablancai (Marokkó) tartalék leszállópályát jelölte ki a vészhelyzeti leszállás céljára, de mivel az nem rendelkezett az éjszakai leszálláshoz szükséges megvilágítással, így az indulás időpontját reggelre tették. A Floridában várható rossz időjárás miatt a felszállást újból elhalasztották, ezúttal 27.-re. Már javában zajlott az indulás előkészítése, amikor a technikusok nem tudták lezárni az űrrepülőgép ajtaját. Emiatt újabb egy napos csúszás következett. Másnapra kijavították a hibát, ekkor viszont a határértéket meghaladó erősségű oldalszél támadt, emiatt megszakadt a visszaszámlálás. További két óra csúszást okozott a külső üzemanyagtartályban észlelt tűzérzékelő meghibásodása.
Az indítás végül 1986. január 28-án, floridai idő szerint 11:38-kor történt meg.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztófa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófák és történetei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-18 13:43:31, szombat
|
| |
| |
Challenger-katasztrófa
A Challenger-katasztrófa volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. 1986. január 28-án az STS-51-L küldetés keretében indított Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós meghalt: Greg Jarvis, Christa McAuliffe, Ronald McNair, Ellison Onizuka, Judith Resnik, Michael Smith, és Dick Scobee. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsítófokozat szigetelőgyűrűje okozta a balesetet.
Az amerikai emberes űrrepülés csak több mint két éves szünet után, 1988. szeptember 29-én folytatódott az STS-26 küldetéssel.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Challenger-katasztr%C3%B3fa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófák és történetei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 34
|
|
|
|
2021. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | |
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
| 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2957
- e Hét: 13575
- e Hónap: 24589
- e Év: 130733
|
|
|
Offline
