Belépés
simocsi.blog.xfree.hu
"Egy ősi kínai bölcsesség szerint nem az számít, mi történik veled, hanem az, hogyan éled meg." Simányi József
1956.08.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Gazdagság és szegénység
  2013-01-04 14:34:56, péntek
 
  Wass Albert tanításai: Gazdagság és szegénység

Nincs vagyonod? Nincs házad, telked, értékes tárgyaid? Nincs pénzed? A rigónak sincsen. Mégis ő a legvidámabb teremtés. Igaz, neki nem kell cipő és nem kell ruha. Ételért sem fizet, csak füttyel. Lakásért sem fizet. Fiait ingyen tanítja az erdő...
A rigónak könnyű, mondod, és igazad van. A rigónak valóban könnyű. Ő ma is úgy él, ahogy Isten annak idején elindította az első rigót. Mi nem úgy élünk.

Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis.

Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen.

Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán aludt.

Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet.

Örvendett a szélnek és a napnak. A levegőnek. Annak, hogy egészséges, és ha fáradt volt, annak, hogy lefekhet a mohára pihenni.

Örvendett az izmainak és mosolygott, ha pillangó szállt előtte. Ha gyümölcsökkel megrakodva tért haza összkomfort nélküli barlangjába, ha bunkója egy vadat leütött: gazdagnak érezte magát. És mert gazdagnak érezte magát, gazdag is volt.

Erről eszembe jut, hogy ismertem embereket, akikpalotában laktak, naponta új ruhát vehettek magukra, azt ettek, ami eszükbe jutott, halomban állt körülöttük a vagyon, gyáraik voltak és bankbetétjeik és mégis folyamatosan töprengtek, törték a fejüket, beleőszültek a gondba, mert mindenáron azt akarták, hogy még többjük legyen. Voltak ugyanis emberek, akiknek még több gyáruk volt és még több bankbetétjük.

Szegényeknek érezték magukat azok mellett, és mivel szegényeknek érezték magukat, szegények is voltak.

Pedig mondom, palotában laktak. Sokkal több szobában, mint amennyit egyáltalán
használni tudtak volna. Villanyvilágításuk volt és fürdőszobájuk, nem is egy.

Nem zárták le soha a villanyukat és a fürdőszobában bármikor folyt a melegvíz, csak meg kellett nyitni egy csapot.

Télen központi fűtés őrizte az egyforma meleget és nem volt soha szénhiány.

Rádiójuk volt és gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel.

Ebédlőben ettek, finom porcelánon, ezüst
evőeszközzel.

Cselédek szolgálták ki őket. Nem kellett se fát vágjanak, se vizet hordjanak, se edényt mosogassanak, se főzzenek, se seperjenek, se cipőt takarítsanak: mindezt megcsinálták helyettük mások. Olyan ruhába öltöztek, amilyenbe jólesett.

Az utcákon, ahol jártak, tele voltak a boltok kirakatai mindenféle szép holmival és minden eladó volt. Minden boltba bemehettek és mindent megvásárolhattak, ami csak szemüknek megtetszett.

Amikor eszükbe jutott, elmehettek a színházakba és a hangversenyekre. Kényelmes autók röpítették őket és utazhattak és nem kellett soha, sehol sorba álljanak.

Mégis szegények voltak.

Nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a virágoknak, az ételnek. Nem értek rá egyszerűen, mert éjjel-nappal gondok között futkostak, hogy miképpen szerezhetnének még több pénzt. Mert ami volt, azt kevésnek érezték. És amit az ember kevésnek érez, az valóban kevés is.

Gazdag akarsz lenni?

Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel.

Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.

Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van.

Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.

Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz:
gazdag lehetsz.

(Forrás: Margit's Site)

http://www.youtube.com/user/76pd?feature=resul...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Grimm fivérek
  2013-01-04 14:15:08, péntek
 
  A Grimm családban összesen 6 gyermek született, híres meseíróvá Jacob és Wilhelm Grimm vált. A német köztudatban a két fivér neve együtt ismert, és egyként tisztelik őket. Jacob Grimm 1785. január 4-én született, Wilhelm Grimm 1786 február 24-én. Az apa 1796-ban, 45 éves korában meghalt, édesanyjuk 1798-ban Kasselbe küldte a fiúkat egy nagynénihez. Jacob a marburgi egyetemen jogot tanult, fivére egy évvel később ugyanott ugyanazt, az itteni könyvtárban ismerték meg az irodalmat. Jacob a király udvarban könyvtáros, majd 1809-ben városi tanácsos is lett. 1806-tól kezdve gyűjtöttek meséket a Grimm fivérek. 1811-ben Jakob kiadta első művét a lovagi énekekről. Wilhelm első könyve régi dán meséket tartalmazott. 1813-1816-ban a Régi német erdők című újságot adták ki régi német mesékkel. Az 1815-ben kiadott mesekönyvüket fivérük, Ludwig Emil illusztrálta. A mesék nagy kiadása hét, a kisebbik tíz kiadást ért meg még életükben. A német nyelvtanról is írtak, az első kötet a végződésekkel foglalkozik, a második a szóképzéssel, amely 1818-1819-ben jelent meg először. Wilhelm a rovásírásról írt könyvet, főműve, a német hősi eposz 1929-ben jelent meg. Jacob Grimm 1830-tól professzor volt, Wilhelm 1835-től. 1837-ig két további nyelvtankönyvet, majd további mesekönyveket adtak ki.

Idézetek:

"Ihol, itt a cipellője annak a csuda szép leánynak. A kinek a lábára talál ez a cipellő, az lesz az én feleségem"

"Jőnek este haza a törpék, látják, hogy megint a földön fekszik Hófehérke, felveszik, ágyba fektetik, nézik, vizsgálják, nem találnak rajta semmit, mosdatják vízzel, borral, ecettel, de Hófehérke nem ébredett fel."

"- Mit fülelsz?
- Azt, hogy mi történik a világban. Mert én mindent meghallok, még azt is, ahogy a fű sarjad."

"Kedves gyermekem, nekem most el kell búcsúznom tőled, nem vigyázhatok rád, nem oltalmazhatlak tovább. De magam helyett itt hagyok neked egy jó tanácsot. Légy mindig jó és jámbor, akkor mindig jóra fog fordulni a sorsod, és boldog lesz az életed."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mit tehetünk mi a változásért?
  2013-01-04 14:01:19, péntek
 
  Mit tehetünk mi a változásért?

Sokan kérdik Tőlünk, hogy ha már tudjuk, hogy mi a probléma, akkor mit lehet tenni. Íme néhány iránymutatás, ami a Téged is szükségessé tesz a változáshoz.

Cél: az önfenntartás kialakítása! Ez annyit jelent, hogy amennyire lehet függő helyzet nélküli életteret kell kialakítania mindenkinek önállóan, ami aztán kollektívan is összeér.

Az önfenntartáshoz szükséges kialakításainkban az alábbiakat kell megtennünk:

1.Fejleszd önmagad. Sajnos a kollektív tudásunk, a kultúránk rég elavult dogmákra épít. Ha nem vagy képes felülemelkedni sokszor sok száz éves tényként kezelt igazságokon, nehéz lesz a változás, és csak szenvedni fogsz, mert az emberiség selejtezése elkezdődött.
2.Meg kell ismernünk ezt a fennálló rendszert, amennyire csak lehet. Ha ismerjük, hogy hogyan működik ez a társadalmi rendszer, ami körülvesz minket, akkor könnyen kezelhetővé válik mindenki által. Drábik Jánosnak most már 16 könyve foglalkozik ezzel a témával, de számos más internetes irodalom is létezik. Javasoljuk még a PénzvilágMagazint is megismerni.
3.Meg kell ismerni az önfenntartáshoz szükséges ismereteket, aminek a gyakorlata sokszor környezeti változással, lakhelyváltozással is járhat. Az organikus gazdaság, a fenntartható gazdaság, és az önellátás témakörében szintén rengeteg irodalom áll rendelkezésre az interneten ingyen.
4.Add tovább! Akinek csak lehet, juttasd el előző információkat, mert minél többen ismerjük ezen összefüggéseket, annál hamarabb fog bekövetkezni a változás.
5.Légy tudatos vásárló, mert a vásárlásainkkal szavazunk a változásban, és nem 4 évente. Minden nap arra szavazunk, hogy jobb élet lesz itt, vagy rosszabb. A tudatos vásárlás egyszerre vonatkozik a gazdasági tudatosságra, és egyszerre vonatkozik a környezetvédelmi tudatosságra.
6.Ne járj multiba vásárolni, vásárolj a környezetedben található kisboltokban, piacokon. Még banki szolgáltatást is csak magyart válassz. Ma már elég választék van a versenyképes magyar bankokból, ha szükséged van rá.
7.Próbálj meg kizárólag Magyarországon gyártott termékeket vásárolni. Még akkor is, ha ez épp 2 Ft-tal drágább, mint a külföldi. Ebben segítségedre lehet a www.amagyartermek.hu védjegy. a.Sok összetevője van, hogy hogyan tudod megkülönböztetni a termékeket, amelyek közül ilyenek: a.Ismerd meg a magyar gyártó cégeket. Nézd meg a weblapját, és a www.e-cegjegyzek.hu oldalon tudd meg ki a tulajdonosa.
b.Vonalkód az 599-es számokkal kezdődnek a magyar termékek,de ez önmagában kevés jelölést takar
c.Meg kell nézni ki a gyártó: ha az egy Magyarországon bejegyzett cég, akkor ez is egy megerősítése a helyes választásnak, de ismerd meg a cégeket egyesével is.
d.Rendelkezik-e magyar termék védjeggyel


8.Építs közösséget, és legyél aktív tagja. Ennek a pontnak a fontosságát nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni. Nem elég ismerni a rendszert, és vádolni azt, cselekedni is kell, és változtatni, amit csak közösségben lehet hatékonyan kialakítani. A lakhelyeden keress olyan közösségeket, akik már foglalkoznak az önfenntartással, a közös gazdaság kialakításával. Ha nem találsz ilyet, legyél Te az első, és hozd létre magad(!) Nagyon-nagyon fontos a kezdeményezőképesség, és a cselekvőképesség, ami annyit jelent, hogy nem csak beszélünk róla, hanem cselekszünk is.
9.Legyetek gazdálkodó közösség. A közösségen belül szedjétek össze, hogy kinek mire van szüksége, és ki mit tud ebbe beletenni (az ötletén kívül) munkával. Ki kell alakítani az együttműködő gazdasági közösséget, amit munkamegosztással a legkönnyebb. (Egyeseknek, akik hozzászoktak a kényelemhez, lehet nem tetszik majd, hogy dolgozni kell, de sajnos nem lesz más út. Hasznossá kell tenni magunkat a közösségünk számára, különben csak haszontalanok maradunk. Vége annak az életnek, hogy elég egy irodában ücsörögni havi fizetésért. Ennek az árát kell most megfizetnünk mindannyiunknak.)
10.Használjatok pénzkímélő eszközöket előbbi munkák szervezéséhez, ha van rá lehetőségetek. Rengeteg megoldást lehet elérni ma, ennek a kialakítására.
11.Szervezzetek saját piacot, ahová meg lehet hívni az ismerőseiteket is, akik még nem tagjai a közösségnek.
12.Vegyétek fel a kapcsolatot más közösségekkel is, akik szintén önellátó gazdaságot szerveznek egymás közt, és cseréljétek ki a termékeiteket egymás közt, ami feleslegben megmarad.
13.Ne panaszkodj. A panasz a Sátán imája, a hála pedig Isten imája.
14.Legyél kapcsolatban velünk

http://drabikjanos.org/ (Drábik János Alapítvány)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mit hoz majd a kígyó éve?
  2013-01-04 09:43:44, péntek
 
  Mit hoz majd a kígyó éve? Bogár László gondolatmenete

Kettőezer-tizenhárom a kínai horoszkóp szerint a kígyó éve. Az Economist című globális üzleti folyóirat összeállítása alapján az elmúlt évszázad során a kígyóval jelképezhető évek a lehető legrosszabb, leginkább vészterhes időszakok közé tartoztak. Nem feltétlenül hitelt adva ezeknek a jóslatoknak, számos jel utal arra, hogy az előttünk álló év sem fogja feltétlenül javítani az ezzel kapcsolatos statisztikát. Az emberiség előtt tornyosuló súlyos fenyegetések egyike sem látszik egyhamar megoldhatónak. A most már ötödik éve tartó globális válságörvénylések a 2009-es mélypont után, úgy tűnt, csillapodnak, de azóta újra és újra kiderül, hogy a válságnak nemcsak, hogy nincs vége, de újabb sötét terek nyílnak meg előttünk. A következőkben arra tennék kísérletet, hogy, ahogyan azt az elmúlt év során is tettem az itt megjelent írásaimban, megpróbáljam összefoglalni azokat a kritikus pontokat, amelyek feltehetőleg fő okait képezik ennek a mind fenyegetőbb helyzetnek. A válság rendszerelméleti meghatározása szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor kerül krízishelyzetbe, ha a benne felmerülő kérdések, kihívások száma és/vagy ereje gyorsabban növekszik, mint az erre adott/adható válaszoké. Vagyis, amikor a rendszerben növekvő alkalmazkodási feszültség keletkezik, és ez egy idő után azért válik rendkívül veszélyessé, mert az egymásra torlódó megválaszolatlan kérdések/kihívások olyan mértékben bénítják meg az egész rendszert, hogy a teljes összeomlásnak egyre kevesebb alternatívája marad. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a ,,világtársadalom" mint rendszer, egyre gyorsuló ütemben halad ebbe az irányba. És ennek a fő oka az, hogy a világot valóságosan irányító szuperstruktúra, amelynek a választ meg kellene adnia, hisz ő a ,,világ ura", elsősorban azzal van elfoglalva, hogy saját létezését minél hatékonyabban tagadja le. Márpedig aki nincs, attól értelemszerűen semmi sem várható el. Sajnos a világ most, 2013 elején sem mutatja semmi jelét annak, hogy ebből az egyre végzetesebbnek látszó csapdából kikeveredjen. Orbán Viktor tehát a 2013-as évértékelő beszédét is kezdhetné nyugodtan ugyanazzal a fordulattal, mint amellyel a 2012-est. Vagyis, hogy: ,,Megkérdeztem a feleségemet, miről beszéljek, azt mondta, mondj el mindent. No, abból baj lesz, válaszoltam neki." A világ semmit sem változott, sőt ebből a szempontból a helyzet egyértelműen rosszabb lett, és a dolgok ,,nevén nevezésének", a ,,mindent elmondásnak" az esélyei folyamatosan romlanak. A világot irányító globális szuperstruktúra éppen a láthatatlanságánál fogva, illetve azt folyamatosan kihasználva, továbbra is mértéktelenül kifosztja a világ minden lokális alrendszerét, így mintha a világ minden anyagi és szimbolikus értéke egy gigantikus pénzügyi fekete lyukban tűnne el a mindenütt egyre növekvő megszorítások nyomán.
A jövő egyik döntő fontosságú kérdése az anyagmegmaradás törvénye alapján éppen ezért elsősorban az, hogy mikor és hol jön majd létre az a gyaníthatóan szintén gigantikus ,,fehér lyuk" amelyen keresztül majd előtör ez a felfoghatatlan pénztömeg. Hisz a pénz attól, hogy ,,pihen" valahol, nem fog hasznot hozni gazdái­nak. A megszorítás valójában nem más, mint a lokális társadalmak költségvetési rendszerei belső szerkezetének egyre brutálisabb átalakítása. Ennek az átalakításnak, elegánsan szólva ,,szerkezeti reformnak" a lényege pedig az, hogy a ,,bennszülöttek" ön-újratermelési rendszereinek fenntartását szolgáló összegek egyre nagyobb hányadát a kamat és profitszivattyúkon keresztül kiszívják az adott lokalitásból. Tragikomikus módon ez most már arra az Amerikai Egyesült Államok elnevezésű nemzetállamszerű ,,lokalitásra" is igaz, amelynek államadóssága békeidőben elképzelhetetlen szintre emelkedett, aránya a GDP száz százalékát is meghaladja már. (Persze az sem zárható ki, hogy a békeidő csak látszat, és valójában permanens globális háború részesei vagyunk, csak nem látjuk még, hogy megváltozott a háborúk természete.) Vagyis ez a világot a kezében tartó szuperstruktúra még a saját birodalmi központjának ,,állványzatául" szolgáló helyi társadalmat, vagyis Amerikát is ugyanolyan kíméletlen brutalitással fosztja ki, mint a világ más lokalitásait. Még arra sincs tekintettel, hogy ennek a lokalitásnak a költségvetése valójában amiatt halmozott fel ilyen súlyos deficiteket, illetve államadósságot, mert a birodalom roppant méretű globális ,,rendészeti" költségeit is neki kell állnia. Azt már talán nem is kell különösebben hangsúlyozni, hogy a birodalom most már egész Európát egyetlen bezúzandó lokalitásként kezeli. Az euró ellen folytatott háború lényege éppen az, hogy a birodalmi pénzfegyverként működtetett dollár megőrizhesse domináns tartalékvaluta szerepét, így az impérium továbbra is tetszés szerint inflálhassa el a világ országainak döntő többségében felhalmozott több tízezermilliárd dollárt. Európa uralmi struktúrái egyelőre katasztrofálisan rossz válaszokat próbálnak adni erre a kihívásra. Mindez kézenfekvő következménye annak, hogy képtelenek a ,,dolgok néven nevezésére" is. Ezért aztán föderatív reformjaik valójában csak a birodalmi kifosztó mechanizmusokat teszik majd még hatékonyabbá. Nos, nagyjából ezek azok a főbb globális örvénylések, amelyek között kellene hajóznia a Magyarország nevű kifosztott lokalitásnak és elgyötört népének. Azt aligha remélhetjük, hogy a birodalom nyomása enyhülni fog. Amit tehetünk, az csupán annyi, hogy a még megmaradt anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi energiáinkat minden eddiginél nagyobb gonddal próbáljuk megóvni, várván a jobb időket.


Bogár László
- 2013. január 4., péntek
http://www.magyarhirlap.hu/mit-hoz-majd-a-kigyo-eve
www.magyarmenedek.com/?search=bog%E1r+l%E1szl%F3
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 130 db bejegyzés
Összes: 361 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 97
  • e Hét: 831
  • e Hónap: 2759
  • e Év: 8775
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.