|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 23:04:15, kedd
|
| |
| |
Szerda napközben északnyugat felől erős hidegfront érkezik az ország légterébe. A holnapi zivatarok, és a hőség miatt a legmagasabb, piros figyelmeztetés van kiadva, szinte az ország egész területére.
A délelőtti órákban az ország nyugati felében már megkezdődik a felhőzet megnövekedése, és szórványosan zápor is előfordulhat. A csúcshőmérséklet itt már csak 30 C fok körül alakul. Keleten azonban még kitart a hőség, és a hőmérséklet akár a 40 C fokot is elérheti.
A délutáni órákban azonban már keleten is egyre többfelé lehet záporra, zivatarra számítani. Ezek kísérőjeként akár 100 km/órás szél is előfordulhat.
A hidegfront csütörtökön elhagyja országunkat, de délen és keleten még szórványosan előfordulhat zápor, esetleg zivatar
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Napi hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 22:48:51, kedd
|
| |
| |
Pécs világhíres ,,fazekasa", Zsolnay Vilmos száztizenegy évvel ezelőtt hunyt el. A sírhelyéül szolgáló Zsolnay Mauzóleumot családja emelte tiszteletére azon a ledinai dombon, ahol a gyáralapító sokat időzött, s ahonnan a ma épülő Zsolnay Negyedre látna.
Az idők és a történelem viharai a mauzóleumot sem kímélték, az új útikönyvekben is már csak lábjegyzetként szerepelt. Hosszas munkával 2011. július 18-án felújítva adták át, július 19-től a nagyközönség számára is látogatható.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 22:35:39, kedd
|
| |
| |
A napokban hivatalosan is átadták a világ leghosszabb tengeri hídját, a Kínában épült Jiaozhou Bay-hidat. A Csicsou-öböl felett fut, két szigetet köt össze: Csingtao és Huangtao. 42 km hosszú, 35 méter széles, 8 sávos autópályája van, cunami, fölrengés és hajótörés ellen védett. Az autók átlagos sebességgel fél óra alatt tudnak áthaladni ezen a hídon. 4 évig épült folyamatosan, mely összesen 2,3 milliárd amerikai dollárba került (420 milliárd forint).
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 22:13:51, kedd
|
| |
| |
Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. - Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-székesegyház hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték áldozópappá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.
1704-ben a Pio Ospedale della Pietà conservatorio (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A Pietà hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így Vivaldi több befolyásos uralkodóval, arisztokratával köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében Händel Agrippina című operáját, s valószínűleg Vivaldi is látta az operabemutatót, aki 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.
Első operájának bemutatójára 1713-ban, Vicenzában került sor nagy sikerrel, a következő évben már Velencében vitték színre következő dalművét. Ezután nem sokkal a velencei Sant'Angelo színház impresszáriója lett, operái pedig hamar meghódították Itália operaszínpadait, néhány év elteltével már Firenze, Róma, Mantova, Milánó színházai is rendeltek tőle operákat. Operaszerzőként egyre nagyobb hírnévre tett szert, Mantovában egy ideig Fülöp herceg szolgálatába is lépett. 1720-ban jelent meg Benedetto Marcello korabeli operaéletet kifigurázó írása, amelynek egyik főszereplője Vivaldi volt. A zeneszerző 1725-ben Rómába utazott, ahol három operáját mutatták be, és valószínűleg XIII. Benedek pápával is találkozott.
1726-tól kezdve operabemutatóinak állandó női főszereplője Anna Giraud, aki valószínűleg a Pietà növendéke volt. A lány nővére Vivaldi ápolónője lett, a két nő Vivaldi velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, és Ruffo kardinális végül ezért tiltotta ki Vivaldit Ferrarából. Az 1730-as években a zeneszerzőt már egyre kevésbé becsülték meg, a Pietà is több fiatal zenészt alkalmazott, végül megvált Vivalditól, aki elhatározta, hogy elhagyja a lagúnák városát. Eladta mindenét és Bécsbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodó azonban hamarosan elhunyt, Vivaldi pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett és meghalt.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 21:08:53, kedd
|
| |
| |
A világ legdrágább sulija
Természetesen Svájcban van, és a felszereltsége, az oktatás minősége a királyi igényeket is kielégíti. De mi kerül 30 millió forintba egy tanéven?
Mi itthon hozzászoktunk az alapjaiban ingyenes közoktatáshoz, és csupán néhány alapítványi iskola esetében hallunk tandíjról, képzési hozzájárulásról.
A világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei azonban...
...minden pénzt megadnak, hogy csemetéik bentlakásos elitiskolába járjon, és akkor már természetesen Svájcba, ha lehet. És miért ne lehetne? Számos királyi család sarja, iparmágnások, elismert művészek gyerekei tanultak és tanulnak az alpesi országban, de több afrikai diktátor és például Kim Dzsongun, Észak-Korea rettegett fura ura is itt koptatta az iskolapadokat.
Ám a legmenőbb svájci iskolák közül is kitűnik az előkelő Le Rosey Intézet, amely 1880-as alapítása óta olyan hírnévre tett szert, hogy nyugodtan kérhet 133 000 dollárnyi tandíjat egy évre. A Rotschildok és Rockefellerek mellett ide járt többek között Rainer monacói herceg és Dodi Al-Fayed is.
Az iskola két helyen üzemel, tavasztól őszig a Genfi-tó melletti Rolle-ban, télen pedig a síparadicsom Gstaadban. Mind a 380 diák bent lakik a kampuszban, ahol ötükre jut egy tanár, valamint 8 tudományos labor, zene- és konferenciaterem, könyvtár, játszószoba és multimédiás center és számos sportpálya várja őket 7 és 18 éves koruk között. Az oktatás angolul és franciául történik, de számos más nyelv elsajátítására is lehetősége van a szerencsés nebulóknak, akiket hétvégenként képzőművészeti és színházi programokra visznek Európa számos országába, de más kultúrák megismerése céljából beutazzák szinte az egész világot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 20:57:07, kedd
|
| |
| |
Nekünk egy százharmincas sebesség átlagos autópálya-tempónak tűnik, pedig alig több, mint száz éve 63 km/h volt a szárazföldi sebességrekord.
Manapság repülőgéppel mintegy ezer kilométert teszünk meg egy óra alatt, de a szárazföldi, szilárd talajon, guruló járművel mért sebességrekord is 1228 km/óra, amit 1997-ben állítottak be egy két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt Thrust SSC elnevezésű autóval.
Régen minden sokkal lassabb volt, egy-egy utazás heteket, olykor hónapokat is igénybe vett. Repülőgép nem volt, a vasút is lassan döcögött kezdetben, a lovasszekereket, hintókat pedig akár futva is utol lehetett érni.
A 100 kilométer/órás sebességet is csupán éppen a századforduló előtt, 1899. január 27-én sikerült átlépni. A német Camille Jenatzy Acheres-ben (Franciaország) 105,88 km/h-val száguldott La Jamais Contente, vagyis Örök Elégedetlen elnevezésű villanymotoros járművével. Csodálták is akkoriban vakmerő hőstette miatt.
(Camille Jenatzy-t felesége társaságában ünneplik a rekorder autón)
1000 fölé először 1970. október 23-án ment az amerikai Gary Gabelich, a Bonneville sóstó kiszáradt medrében. Ő pontosan 1014,513 km/h-s átlagsebességet ért el.
Ehhez képest ma jóval a hangsebesség fölötti tempóra képes rakétákat készítünk, már egyes vonatok is akár 400-zal mennek, és a részecskegyorsítókban a fénysebesség tartományában vizsgálják tudósaink az eddig nem ismert világot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 20:44:29, kedd
|
| |
| |
Mesekönyvek lapjaira illő kisváros, amely több, olykor bizarr különlegességgel büszkélkedhet. Hallstatt Salzkammergut, de egész Ausztria gyöngyszeme is.
Kristálytiszta tó és szédítő hegy közé ékelődik a barokk kisváros, amely megőrizte hagyományos értékeit, és ma is olyan, mintha egy időtlen mesevilágba csöppentünk volna, ha ellátogatunk oda.
Ám a tó és a hegy között igen szűk tér áll az egyutcás városka terjeszkedésének útjába, ami leginkább abban okozott gondot a helyieknek, hogy halottaikat hova temessék. Végül azt a megoldást választották, hogy elhunyt hozzátartozóikat tíz év elteltével kiásták a templom kertjében található apró temetőből, koponyájukat kifehérítették, színes motívumokkal díszítették, majd a közeli sziklába vájt csontházban helyezték el, helyet adva így a következő elhunytaknak.
Hallstatt a felszínen csodálatos, lélegzetelállító városka, a föld gyomrában élők azonban ezt nem gyakran láthatták. A település nem véletlenül épült ugyanis a szűk helyre, hanem a hegyben található sóbánya miatt. Évszázadokon át bányászták ezt a fontos ásványt a hegy mélyébe vájt föld alatti település lakói, azaz a sóbányászok és sokszor a családjaik is. A bánya hatalmas volt, a munka sok, ezért az ott robotolók sokszor fel sem jöttek a felszínre, az alvást, evést is a mélyben intézték. A munka embertelen volt és veszélyes, ide kötődik az első regisztrált sújtólégrobbanás is, 1664-ből.
A bánya a világ legrégebbről ismert sóbányája, már 7000 évvel ezelőtt is folytak itt a munkálatok. 2002-ben alakították múzeummá. A Hallstatt só ma is legendás.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2015. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
159 db bejegyzés |
| e év: |
2826 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 547
- e Hét: 10656
- e Hónap: 19839
- e Év: 72547
|
|
|
Offline
