|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2018-02-23 19:45:27, péntek
|
|
|
Reményik Sándor:
Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden -
Nem is karon, csak kézenfogna, mint árva gyermeket a másik
És sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig!
Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra,
Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra -
Aki jönne mellettem főlehajtva egy órácskát hallgatagon
S a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom.
Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat,
De új volna így, ily zavartalan-ketten az esti ég alatt -
Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánksugároz:
Nem volna köze semmi máshoz, nem volna közöm semmi máshoz.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 19:39:06, péntek
|
|
|
József Attila: Szép csöndesen aludj
Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.
Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.
Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.
Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 19:32:01, péntek
|
|
|
Fazekas Mihály: A bölcs
Függetlenségében lél a bölcs nagyságot,
S neveti az arany jármos uraságot;
Ő a természetet szabadon vizsgálja,
A képzelt jót, szépet s igazat útálja,
Ő a legnagyobb úr az egész világon,
Felyül ragyog lelke a múlandóságon,
Gyűjt ő kincset, hanem csupán csak magából,
A valóságnak quintessentiájából;
Mert minden vagyonját szép tudományjába
Tartja, s megnemesült szíve jóságába,
Melyet a sors, légyen édes vagy mostoha,
Tőle el nem csalhat, el nem lophat soha.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 19:21:03, péntek
|
|
|
Kisfaludy Károly: Dalforrás
Minden öröm hangot szül, a bú s fájdalom ismét:
A kikelet zöldjén zeng philomela panaszt.
Ott, hol erő s szerelem párul, nincs messze az ének:
A nyelv dalra fakad, hogyha vezérli szíved.
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 19:10:47, péntek
|
|
|
Pothurszky Géza
Hűség
Ha földgolyó lennél,
én a Nap korongja,
bármerre is fordulsz,
fényem beragyogna.
Éj sötétje lennék,
ha te fénylő nappal,
s lennék én az égbolt,
fénylenél csillaggal...
Válnék fellegekké,
lennék eső cseppje,
hogy áldott bő vizet
hullajtsak kertedre.
Csendes patak volnék,
ha te vízerecske,
összeforrna létünk
egy közös mederben.
Folyammá leszek, ha
zúgó kis patak vagy,
bárhonnan eredhetsz,
mindig befogadlak.
Óceánná válok,
tengerré, teérted,
hogy zúgó folyamként
partomat elérjed.
Ha örök élet vagy,
akkor én enyészet,
hűségkönnyeimben
folyton fürdetnélek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 19:04:14, péntek
|
|
|
Szilágyi Teréz
Napomnak Holdja
Feljött a Hold és a Napot ott találta
Több ezer éve vártak már egymásra
Az összes csillag szórta reájuk fényét
Borzas felhők takarták szerelmük kéjét
Átérezték szívük minden dobbanását
Szűnni nem akaró forró égi lángját
Minden éjjel csakis egyet akartak
Hogy a Tejúton újra találkozzanak
A Hold még akkor is ölelte a Napot
Amikor izzó testétől szétolvadott
Örökkön-örökké egymáséi lettek
Fényévek sem választják el soha őket
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 18:57:53, péntek
|
|
|
Beri Róbert
Sírig tartó szerelem
Szárnyát kitárva elröpült, repítette a vágy.
Elment, s elengedték, bármennyire is fájt.
Üresség maradt utána, s a csapongó képzelet.
Nézte a távolodó lányt, és várt valami jelet.
De mit sem ér a szótlan vágy, ha csorbul az érzelem.
Elfeledve is élni kell, így szól az értelem.
Lenne rabszolgája ő, s a láncot hordaná.
Szánakozó szemek tüzében is büszkén mondaná:
"Ha kell vérem, s életem, én bíz' odaadnám,
ám nem hallja, és nem keres, a téboly támad rám."
Eltelt a nyár, az ősz, a tél, a tavasz már ébredez.
A parázs izzón, s biztatón, még mindig éledez.
Táplálja a vak reményt a buta szív szava.
Várja még, bár nincs esély, a kedves nem tér haza.
Este volt, a végnapon a hold is elfogyott.
És szólt az Úr: "Új élet vár, mert a régi már halott"
A lélektükre lezárult, a test pihenni tért.
Egy hű szerelmes története ezzel véget ért.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2018-02-23 18:29:17, péntek
|
|
|
Juhász Gyula:
Béke
És minden dolgok mélyén béke él
És minden tájak éjén csend lakik
S a végtelenség összhangot zenél
S örök valók csupán mély álmaink.
És minden bánat lassan béke lesz
És mindenik gyötrődés győzelem
S a kínok kínja, mely vérig sebez,
Segít túllátni a szűk életen.
Testvéreim: a boldogság örök
S e tájon mind elmúló, ami jó
S az élet, a szép, nagy processzió,
Mely indul örvény és sírok fölött,
Az égi táj felé tart csendesen
S egy stációja van: a végtelen.
Link
,,Sok minden van, amit szívesen adnék Nektek. . .
Szeretnék Nektek bölcsességet adni,
de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Nektek sikert adni,
de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte.
Szeretnék Nektek boldogságot adni,
de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van olyan ajándék, amit adhatok Nektek,
amely mindig veletek lesz és az nem más,
mint a barátság és a szeretet!"
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2018. Február
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
278 db bejegyzés |
e év: |
3311 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 547
- e Hét: 10656
- e Hónap: 19839
- e Év: 72547
|
|
|