|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:56:12, csütörtök
|
| |
| |
Galgóczy Erzsébet (A)
Milyen vagyok?
Olyan vagyok, mint az út széli kavics,
mely sír és nyikorog, mikor ez emberek lába rátapos.
Rajtam is sok szenvedés vonul át: rengeteg,
míg a kavicsból apró homokszem nem leszek.
De ha a kegyelem napja rámragyog,
Akkor? Kicsi homokszem: majd én is csillogok
Link Chris Rea - Stone
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Galgóczy Erzsébet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:54:08, csütörtök
|
| |
| |
Kovács Anikó
Örök vers
(Neked...)
ha lépsz az utcán, nyílik előtted egy ablak mely
mögött a hűvös szobában csöndes béke hallgat;
eldobott pop-cornos zacskót görget
lomhán utadba a májusi fuvallat;
apró macska fut előtted át a Júlia útra,
a zöld szem egy percre rádparázslik;
tudd meg
én vagyok az
ha füredi vonatod elment és egyedül vagy, - várj még;
ha lassan de biztosan nő benned a fekete árnyék;
ha azt érzed: nem vagy senkinek senkije;
ha az égen villámok fényes vonala villan,
mégis oly sötét lesz akár a katlan;
...és bársonyos az utca akár a szilva hamva;
tudd meg
én vagyok az
ha jön az Anna-bál és szíved beledobban,
forró az arcod, verejték hűl homlokodra;
fürgén futsz, akár a gazella, megszelidíteni
senki sem tudott, hiába próbálta;
mosolyod egyszer már nekem adtad,
szegd meg hát a törvényt, mit szabtál magadnak,
elszaladhatsz, - de utadba állnak e rímek;
tudd meg
én leszek az
ki mégis utolérlek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Anikó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:50:29, csütörtök
|
| |
| |
Harcos Katalin
Rólad álmodom...
Tarka álompille szállt szememre,
s hozzád repített könnyű szárnyain.
Úgy vártam erre a bűvöletre!
Lásd, elragadnak forró vágyaim...
Míg szemeimet lehunyom
mosolygós arcod rám nevet,
hívsz, szólongatsz lágy hangodon,
s kitárod felém két kezed.
Hogy ölelhess, indulok feléd.
Simítják ujjaim az arcod.
Ruháinkat dobálnánk szerte-szét...
kérned sem kéne... csak akarnod.
Boldogan vetném karodba magam,
hogy csodás örömet adjak neked.
Szádra tapasztanám izzó ajkam,
és bearanyoznám az életed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Harcos Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:47:55, csütörtök
|
| |
| |
Csokonai Vitéz Mihály
Ábránd
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.
Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.
Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csokonai Vitéz Mihály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:44:06, csütörtök
|
| |
| |
Karinthy Frigyes
Méné..Tekel...
Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt:
Versben mondom, hogy jobban megjegyezd.
Szívedbevésem és füledberágom:
Rossz volt embernek lenned a világon,
E korban, melynek mérlege hamis,
S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is.
Délben az ember megkisértetett,
Az éjben sírtak a kisértetek.
Siratták Krisztus gyötrelmes keresztjét,
De a gyilkost megint hősnek nevezték.
A férfi vért ivott s a nő velőt,
Künt a költő bőgött a bolt előtt.
Halottra adtak selymet és brokátot,
Az élő rongyos volt és vért okádott.
Virággal hintették a síri vermet,
Az élő künt a hó alatt didergett.
Hangos szóval esküdtek a koporsón,
Az élő halkan jajgatott a borsón.
Bámult a gyermek, nagy szemét kinyitva,
Az aggok hallgatták, gyáván sunyítva,
De szembeköpte mesterét a hitvány
Piszkos rüpők, a szemtelen tanitvány.
Hajók rohantak égő tűzveszélyben,
A ringyók cifra rongya szállt a szélben,
De a legszebb és a legékesebb
Szemétdombon rohadt el, mint az eb.
Most hát kezem tördelve, sírva kérlek,
Vigyázz, figyelj: készül a tiszta mérleg.
Tedd most szívedbe és füledbe el -
Az értelmét majd megtudod, ha kell.
MÉNÉ, TEKEL - ha érted, vagy nem érted,
Jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted.
Egykoron sötétben elmondott dalom,
Mint lángírás, világít a falon.
Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek,
De élni fognak, hogyha én nem élek
S lesznek, ha nem leszek.
"MÉNÉ MÉNÉ TEKEL UFARSZIN" Megmérettem és könnyűnek találtattam
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karinthy Frigyes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:39:32, csütörtök
|
| |
| |
Ady Endre
A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás bilincsét
S ha talán rossz a zár,
Várj, míg megigazíthatom.
Bilincsem voltál,
Bilincsed voltam,
Bilincs volt egész életünk,
Szerelmünk és Napunk,
Kikapóságunk és hűségünk,
Csókunk, elernyedésünk, lángunk,
Téves, sok esküvésünk,
De jó bilincs volt,
Derék béklyó
S rabok voltunk volna mindétig,
Ha nincs rabság és nincs bilincs.
Vedd hát az utolsót,
A legszerelmesebbet,
A türelem bilincsét
S várd, hogy mihamar
Kegyetlenül lezárom,
De várd,
De akard a végső rabságot,
Minden élet s öröm tetejét:
A türelmet,
Akarom,
Üzenem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:36:58, csütörtök
|
| |
| |
Helen Bereg
Mindhiába
Itt ülök, nézem a semmit.
Bent egy érzés boldogsága fáj.
Lassan legördült cseppje koppan,
Sós csillagokat szív magába az ágy.
Összeszorít, csavar, űzne egy más világba,
Hol gyengéd simogatás, szerelem vár,
Hol eggyé válik a test s a lélek,
Hol jólesőn összegömbölyödik lényem,
Mint gyermeki voltba visszatért megnyugvás.
Itt ülök, szívemben hiány.
Kétség igéz múltat s csalóka jövőt.
Mindhiába, kételyre választ nem találhat,
Nem léphetek át lelkem korlátja fölött.
Magamnak akarom minden pillanatban,
Görcsös szorításban csak enyém legyen!
Nem, nem lehet! Szétnyitom tenyerem.
Mit rabságban tartanék önzésem csupán
S nem a szabadon szárnyaló szerelem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Helen Bereg |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 23:34:13, csütörtök
|
| |
| |
Kormányos Sándor
Én nem tudom
Én nem tudom mi fáj megint,
a bánat néha téved,
verstelenné lett napok közt
tétováz a lélek.
A dallam csendbe csendül el
s már nincs mi visszacsalja:
A némaság mint káröröm
visszhangzik a jajra.
Egy gondolat, mely rímtelen,
és úgy idéz ma téged,
hogy nem tudom mi lett velem:
A bánat néha téved... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kormányos Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 17:57:19, csütörtök
|
| |
| |
Szabadi Lívia
Lelkemnek!
Titkokat őrző ősi gondolatban,
elveket szövő néma, nagy szavakban,
csodákat érlelő valós világban,
itt vagy a szívemben és minden mában!
Múltad, magányod dühösen fojtogat,
lelkedben hordod fájón tűrt gondodat.
Kulcstalan lakat rejt nyitott világot,
őszintén őrzöd önnön szült imázsod!
De tudom...
Benned rég több van, mint egy kósza dallam,
látlak, s érezlek magadban, magamban!
Szíved dobban, hallom: végtelen ének -
s nekem dúdolja: mégis szép az élet!.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szabadi Lívia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-25 00:59:15, csütörtök
|
| |
| |
Falu Tamás
Mécses
Mécses szeretnék lenni a szobádban,
Így lehetnél csak este enyém.
Arannyal zengő lángom beragyogna,
S árnyadat a falra festeném.
Kihallgatnám a némaság beszédét,
Mit szíved az éjnek tartogat
És az utolsó sápadt lobbanással
Megcsókolnám az árnyékodat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Falu Tamás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2012. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
257 db bejegyzés |
| e év: |
841 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 298
- e Hét: 1504
- e Hónap: 3072
- e Év: 10679
|
|
|
Offline
