|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 19:25:49, vasárnap
|
| |
| |
Rab Zsuzsa
Félkezeddel.
Szorítasz félkezeddel,
a másikkal taszítasz.
Testem darabolod fel,
hogy tétova-magadhoz igazíthass.
Míg gyökeremet ásod,
míg lúggal öntözöd le,
legjobb ágam lerántod,
hideglelősen szorítod szivedre.
Én egyenes fa voltam.
Úgy nőttem, senki mellett.
Csak kedvemből hajoltam.
Szél se kellett. Igaz, karó se kellett.
Egyszerű törvényemben
hagyjál meg egyenesnek
Nem védlek senki ellen.
Mentséged lesz elég. Sokan szeretnek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rab Zsuzsa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 19:12:30, vasárnap
|
| |
| |
Dobrosi Andrea
Csak... (A)
Csak szeretni hívlak,
gyémántok lehetnénk -
csillagtalan létben
nap-szemed ragyogna.
Csak szeretni hívlak,
kezemben kezeddel -
szívünkben lüktetés
lenne valahára.
Csak szeretni hívlak,
az nem lehet kevés -
duplán élni vágyna
általunk a csoda.
Csak szeretni hívlak,
a szeretet elég -
ne hallgattasson el
önzőn a hangulat.
Csak szeretni hívlak,
az űrt betöltenéd -
hangomból sebesen
menekülne a "csak".
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dobrosi Andrea |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 19:02:07, vasárnap
|
| |
| |
Farkas Imre
Hajdan...
Hajdan, ha jött színes alkonyat
S végigderengett a vizek felett,
Virággal ékítvén a lantomat
Dobogó szívvel daloltam neked.
S a lemenő nap sugárözönében
Hol kék virágtól hímes volt a part,
A mohos, vörös sziklafal tövében
Behunyt szemekkel hallgatád a dalt.
Vége van. Egy húr megpattant a lanton.
Fonnyadt virágot visz a szél tova.
A régi vágyról ah, a régi hangon
Nem fogok én dalolni már soha.
d
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farkas Imre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:54:35, vasárnap
|
| |
| |
P. Pálffy Julianna
Álom csupán...
Álom csupán, mi Téged nekem adott,
porszemekkel aláhulló csillagok
élesztettek bennünket szerelemre,
hogy elvesszünk, hogy megtaláljuk,
hogy soha többé, ne hiába várjuk,
hogy meglássuk egymás szemében,
mit leírtak ezer és ezer mesében,
a vágyat, azt a gyönyörű csodát,
melyben elégek, csak Te adhatod át,
s hogy ne maradjak adósod,
visszaadom, én leszek a sorsod,
mert megátkoztak mindkettőnket,
élni kell mostani életünket,
a boldogságot nem adják ingyen,
de azt akarom, hogy erősen higgyem,
jön egy új, egy szebb, egy igazabb élet,
ahol megkeresel engem és én,
...megtalállak Téged. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: P. Pálffy Julianna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:52:20, vasárnap
|
| |
| |
Raffai Sarolta
Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél világ velem.
Hát méregess - óvjál te jobban,
mint magam megőrizhetem.
Tenyeredből a tenyeredbe -
alig érinthet bármi más.
Ha senki, te tarthatnál vissza
egységbe zártan, így vigyázz,
így félj, ítélj, emberré rendezz:
széthulltam volna védtelen.
Maradj meg, óvj annál is jobban,
mint magam megőrizhetem.
d |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Raffai Sarolta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:14:40, vasárnap
|
| |
| |
Hatos Márta
Sorsom
Kezedre hulltam kis levélként,
Melyet letéptek zord viharok,
Engedd, hogy megpihenjek nálad!
Pihenni, pihenni akarok.
De jó érezni kezed melegét...
Ne küldj el még a futó széllel,
Egy szót sem szólok, csendes leszek,
Mint a csillagtalan éjjel.
Panasz, sóhaj nem száll ajkamról,
Halk szavakkal sem zavarlak én;
Könny, bánat már elmaradt tőlem
Éjbevesző rónák peremén.
Minden megfakult, színtelen lett.
Régi hangot sehol sem lelek,
De most jó megpihenni nálad,
Mielőtt újra útra kelek.
Mert az a sorsom, hogy menni kell.
De most még pihenni akarok.
Aztán... küldj a száguldó széllel...
És engedd, tépjenek a viharok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:11:40, vasárnap
|
| |
| |
Hatos Márta
Egy szó
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Meg akarom fogni a kezed!
A kezedet, mely két kezem fészkében
Vágytól aléltan meg-megremegett.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
A szemed még nézni akarom!
A szemedet, mely - alig hogy megláttam -
Égő napom lett, fénylő csillagom.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Hagyjon itt még egy búcsúszót a szád,
Egy szót, melyet ha elmentél, a lelkem
Vak csöndjében majd visszhangoz tovább.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Egy szó engem is kínoz, fojtogat!
Valamit én is mondani szeretnék!
Valamit még... bár lehet, nem sokat.
Nem baj, hogy köztünk nagyra nőtt az árnyék,
A bánat bennem szebb, mint az öröm...
Ezt a szenvedélyes, télen nyílt szerelmet
Köszönöm neked... én is köszönöm.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 17:27:01, vasárnap
|
| |
| |
Hajnal Anna
Ijesztő vad szerelem
Ijesztő vad szerelem elől daccal futottam,
fáradt, fáradt vagyok most, hová lett elszánt erőm,
szabad vagyok most... mégis
egyedül lennem fáj.
Örülni szeretnék most enyhe fényű napoknak,
fűben nyújtózni puhán, nézni, fehér fellegek
álmodozva hogy húznak
gyöngéd egeken át.
Rozsvetés zöld ragyogó, széllel beszél hajolva,
keskeny dűlő hívogat, dombokon, szőlőkön át,
csendes, csendes az este...
mért nem jössz most elém...?
Elfutni már nincs erőm, meleg tenyeredbe most
boldogan lehajtanám titkos mosolyú arcom,
békült s egyszerű minden,
kín, dac, rossz álom csupán. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hajnal Anna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 17:06:31, vasárnap
|
| |
| |
Kálnoky László (A)
Reménytelenül
Emlékedtől ha szabadulni bírnék,
mily boldog lennék, mily elégedett.
Nem kell a pénz, nem érdekel a hírnév,
csak gyógyítsa be végre sebemet
csoda, sebészkés! Hol lehet a műtő,
a megváltás? Ó, bánjatok velem
irgalmasan, ti nők! Forró s lehűtő
lángok marnak, nyaldosnak szüntelen.
Erőm csüggedt. Reménytelen a harcom,
mert arcod átvilágít minden arcon,
tilt a csóktól, nem enged el az ágyig,
s mint madárral, csak félig elevennel,
sötét kezek labdáznak a szivemmel,
mely elrepülni, menekülni vágyik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kálnoky László |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 16:25:35, vasárnap
|
| |
| |
Arany-Tóth Katalin
Ég és föld között
Ég és Föld között
lebegsz,
mint egy mozdulat,
mely biztos utat kutat
a végtelenbe kapaszkodva
vársz,
majd sietve törsz
hajszálerek résnyi
légi folyosóin előre
egyetlen leheletnyi
lépés
lehet most biztos őre
száműzött lelked
gondba ágyazott vágyainak
árván,
mégis a Világot
magadhoz ölelve szállsz
képzeletek szárnyán,
Ég és Föld között
a semmiből
egy remény
a szívedbe költözött,
s én itt várlak békességben,
e végtelen messzeségben
lelkem
az ég kékjébe öltözött;
már látlak...
valahol
Ég és Föld között
- megtaláltalak - suttogod
felém halkan e szót,
s én súgok vissza
valami biztatót
erőtlen ez a lendület,
fékek láthatatlan
szálai
feszülnek előtted
valahol
Ég és Föld között,
ahol hang és akarat
a végtelenbe szalad
mint rabszolga,
vonszolod magad,
s várod - várom,
hogy felszabadítsalak
de Tiéd a szó,
s Tiéd az akarat;
vedd fáradt kezedbe
sebzett Sorsodat
mert valahol
Ég és Föld között
kezem nyújtom feléd,
s már látlak...
talán
megtaláltalak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Arany-Tóth Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2012. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
257 db bejegyzés |
| e év: |
841 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 110
- e Hét: 1316
- e Hónap: 2884
- e Év: 10491
|
|
|
Offline
