|
2017-07-03 00:49:59, hétfő
|
| |
| |
,,Aki felmagasztalja magát, megaláztatik,
és aki megalázza magát, felmagasztaltatik"
(Máté 23:12NW).
Nem lenne helyes bárkit is felmagasztalni,
még Krisztus felkent testvéreit sem.
A Biblia arra ösztönöz, hogy utánozzuk
azoknak a hitét, akik vállalják köztünk
a vezetést, vagyis a vénekét, de sehol
sem olvasunk olyan parancsot, hogy egy
embert tegyünk meg a vezetőnknek (Héberek 13:7NW Emlékezzetek meg azokról, akik vállalják köztetek a vezetést, akik az Isten szavát szólták nektek, és miközben szemlélitek, milyennek bizonyul viselkedésük, utánozzátok hitüket).
Igaz, a Szentírás szót ejt olyanokról, akiket
,,kétszeres tiszteletre"kell méltatni,
de nem azért, mert felkentek, hanem
mert,,jól szolgálnak elöljáróként",és
,,keményen dolgoznak a beszédben
és a tanításban"(1Timóteusz 5:17NW A vének, akik jól szolgálnak elöljáróként, kétszeres tiszteletre méltattassanak, kiváltképp, akik keményen dolgoznak a beszédben és a tanításban.).
Zavarba ejtő lenne azoknak, akik égi
elhívást kaptak, ha mások túlságosan
sokat dicsérnék vagy kiemelt figyelemmel
vennék körül őket. Vagy ami még rosszabb,
a különleges bánásmód miatt nehéz
lenne alázatosnak maradniuk (Róma 12:3NW Mert a nekem adott ki nem érdemelt kedvesség által azt mondom mindenkinek köztetek, hogy ne gondoljon többet magáról, mint amennyit szükséges gondolni, hanem úgy gondolkodjon, hogy józan elméje legyen, ki-ki, amint az Isten kiosztotta neki a hit mértékét).
Biztosan nem szeretnénk, ha Krisztus
egyik testvére miattunk válna büszkévé (Róma 14:13NW Többé tehát ne ítélkezzünk egymás fölött, hanem döntsetek inkább úgy, hogy nem tesztek testvér elé botláskövet vagy olyasmit, ami elgáncsolja).
w16.01 4:9
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: .Napiszöveg jw.org |
|
|
|
|
|
Offline
