|
2018-10-25 02:33:51, csütörtök
|
| |
| |
,,Kelj át velem, én pedig ellátlak élelemmel
Jeruzsálemben" (2Sámuel 19:33NW).
Barzillai nem fogadta el a meghívást.
Vajon miért? Idős ember lévén nem
akart Dávid terhére lenni. Azt
javasolta, hogy Kimhám menjen
helyette, aki feltehetően a fia volt
(2Sámuel 19:31-37NW A gileádi Barzillai aztán lejött Rógelimból, hogy elkísérje a királyt a Jordán folyóig.32Barzillai egyébként igen idős volt, 80 éves, és ő látta el élelemmel a királyt, amikor az Mahanaimban tartózkodott, mert igen gazdag ember volt.33A király ezért ezt mondta Barzillainak:,,Kelj át velem, én pedig ellátlak élelemmel Jeruzsálemben."34Barzillai azonban így szólt a királyhoz:,,Hány nap van még hátra az életemből, hogy fölmenjek a királlyal Jeruzsálembe? 35 80 éves vagyok ma már. Tudok-e különbséget tenni jó és rossz között, vagy érzi-e az ízét a te szolgád annak, amit eszem és iszom? Hallom-e még az énekes férfiak és nők hangját? Miért legyen hát még szolgád is uramnak, a királynak terhére?36Elég az, hogy a te szolgád elkísérhette a királyt a Jordánig. Miért is adna nekem ilyen jutalmat a király?37Hadd térjen vissza, kérlek, a te szolgád. Hadd haljak meg a városomban, közel az én apám és anyám sírjához. Itt van azonban szolgád: Kimhám. Ő keljen át urammal, a királlyal. Tedd vele azt, amit jónak látsz.").
A szerénység segített Barzillainak
észszerű döntést hozni. Nem azért
utasította vissza Dávid felkérését,
mert nem érezte magát alkalmasnak
a felelősség vállalására, vagy mert
csendes visszavonultságban
szeretett volna élni. Egyszerűen
felismerte és elfogadta a változó
körülményeit és a korlátait.
Nem akart több feladatot vállalni,
mint amennyit el tudott volna látni
(Galácia 6:4, 5NW De mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor a saját tettei miatt fog örülni,
és nem amiatt, hogy másokhoz viszonyítja magát.5Mert mindenki a saját terhét fogja hordozni.).
Ha a rangra, a tekintélyre vagy az
elismerésre koncentrálunk, az csak
önzést, versengést és végül csalódást
szül (Galácia 5:26NW Ne váljunk önhitté, versengést szítva egymás között, irigykedve egymásra.).
Ha viszont szerények vagyunk, a testvéreinkkel
vállvetve azon fogunk fáradozni,
hogy dicsőséget szerezzünk Istennek,
és segítsünk másoknak (1Korintusz 10:31NW Így tehát akár esztek, akár isztok,
akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!).
w17.01 4:5-6
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: .Napiszöveg jw.org |
|
|
|
|
|
Offline
