|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2019-10-11 14:03:59, péntek
|
| |
| |
Pásztor Béla - Rőzsehordók
Mint rőzsehordó asszonyok,
Mennek az őszi fák,
(Szoknyájuk rongyos szélű dér)
A holt vidéken át.
Vállukon száraz gally csörög.
Mennek a hegyre fel.
Nyomukban róka-alkony lép
Vörös kölykeivel.
Mint kemence a hegytetőn,
Zubog az őszi nap,
Belevetik az asszonyok
Koldus batyuikat.
S azóta nézik: ég a nyár,
Hogy hamvad, sistereg!
Sovány varjakat forgatnak
Az őszi tűz felett.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-10-11 12:40:23, péntek
|
| |
| |
Weöres Sándor - Valse triste
Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hüvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.
A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
Kékre csípik az esték.
Mindegy, hogy rég vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.
Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hűvös és öreg az este.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Weöres Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-10-11 12:25:00, péntek
|
| |
| |
Charles Baudelaire - Őszi ének
I.
Hideg homály borúl szívünkre nemsokára;
tünő nyarunk tüze, ég veled, büszke fény!
Hallom, kopogva hull már házunk udvarára
a fa, s komor robaj döng válaszul kövén.
Lelkembe visszaszáll a tél: kaján s goromba
düh, kín és borzadály, hajszás, kemény robot;
s miként a sarki ég poklán a nap korongja:
jeges tönk lesz szívem, melyen véresen lobog.
Borzongva hallom, a hasábok hogy zuhognak;
ha vérpad épül, az sem ád ily hangokat.
Lelkem torony, amely lassanként összeroskad
az ostromgép nehéz ütései alatt.
S úgy tetszik, míg beföd e zaj egyhangu búja:
koporsót szegez itt nagy-sietve az ács...
Kinek? - Tegnap nyár volt; ez már az ősz borúja!
A nesz rejtelmesen sír, mint halk távozás.
Nyugat 1920. 21-22. szám
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-10-11 11:09:41, péntek
|
| |
| |
Aogashima, Japán
Tokiótól pár száz kilométerre, a Csendes-óceánban fekszik Aogashima. A sziget különlegessége, hogy egy nagyobb kráter közepén egy kisebb található. Ez a zöld földkupac a nagy víz közepén úgy fest, mintegy valami ősibb időkből fennmaradt érintetlen vadvilág. A sziget vulkánját aktívnak minősítik, igaz, utoljára az 1700-as évek végén tört ki. Bármilyen különös, ezen az isten háta mögötti helyen 2009-ben 205-en éltek.
Gábor Matyó -tól - köszönöm
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2019. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
60 db bejegyzés |
| e év: |
634 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2593
- e Hét: 9447
- e Hónap: 19033
- e Év: 87953
|
|
|
Offline
