|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2022-11-23 19:33:29, szerda
|
|
|
Öregszem.
Biztos velem van a gond, mert én még köszönök... akkor is ha nekem nem köszöntek. (milyen elavult vagyok.....,Valami őskorból itt maradt lelet ) ha valamit elkezdtünk, azt szeretem lezárni, még akkor is, ha csak egy beszélgetésről van szó. Tudom ez már nem így megy, se puszi se pá, és összefolyik minden. Különben sem gondolhatom komolyan, hogy bárki is az értékes idejéből fel fog nekem áldozni egy szikrányi energiát még ha egy udvaron élünk is.
Manapság nem kommunikáció folyik az emberek között, hanem közlés. Senkit nem érdekel a másik reakciója, ő közölte amit akart, és pont ,....
ezzel vita le zárva , a te véleményed nem érdekel senkit.
Nincsenek mély beszélgetések, mert senkit sem érdekelnek a mélységek, a megéléseid, a fájdalmaid, vagy esetleg a céljaid..., de valamiért engem még mindig érdekel. Még mindig érdekel a másik ember belső világa, világlátása, eszméi, hite, gondja- baja, öröme.
Idegenek lettek az emberek egymásnak, és úgy élnek, mintha ez így természetes lenne.
Érdekes világot élünk.
Szokták mondani régen, amilyen az adj Isten, olyan a fogadj Isten...
De napjainkban már nincs Isten..., úgyhogy ezzel már nem kell bajlódni.
Mindent akarunk, amit nem kaphatunk meg, és semmiről sem gondoskodunk ami már a miénk. Elhanyagolásban élünk. Gondozásmentesen...
|
|
|
0 komment
, kategória: Öregség |
|
|
|
|
|
2022-11-23 19:19:24, szerda
|
|
|
Reményik Sándor: Versenyen kívül
Én nem futok.
Nincs miért. Nem kápráztat a pálma-ág.
Útszélen; árokparton,
A versenyen kívül
Szedem a novemberi ibolyát.
Én nem futok,
Távol a sértő zajtól, bántó fénytől
A Janus-arcú dicsőségtől,
Rendezgetem csokorba ibolyámat,
Ha valakit tarlómra fúj a szél,
A vágy, a nyugtalanság, vagy a bánat:
Más virág híján, mutatom neki
Novemberben kinyílott ibolyámat.
Ha kell: jó, ha nem: békesség neki.
Én nem futok.
Én nem akarok senkit utolérni.
Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért
Vágyom a virágomat kicserélni.
|
|
|
0 komment
, kategória: Remenyik Sándor |
|
|
|
|
|
2022-11-23 19:08:50, szerda
|
|
|
Posztós Lenke - Csak szeretni kéne
Csak szeretni kéne, s jobb lenne a világ,
Tisztelni kellene, s megbecsülni egymást,
hiszen csak a jóra küld égi Atyánk áldást.
Bocsánatot kérni:- így kéne, ha tévedsz,
s megbocsátást adni; ki ellened vétett.
Tisztelni mindazt, mit Isten teremtett,
csak így élhet az ember boldog életet.
Mosolyogni kéne kedvesen egymásnak;
Számít, hogy mások a szemedben mit látnak?
Képviseled Őt, ki kereszten szenvedett,
s meghalt éretted, mert nagyon szeretett!
Van, kinek az élet minden jót megadott.
Megköszöni vajon a mát és a tegnapot?
Boldog, hogy van neki szerető családja?
Bizony ezért sok más ezer hálát adna.
Rövid ez az élet, oly gyorsan elröpül.
Jót vagy rosszat tettél, a legvégén kiderül.
Nem tudhatjuk utunk mikor ér majd véget,
járjuk végig szeretve, hisz így szép csak az élet.
|
|
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
2022-11-23 18:03:11, szerda
|
|
|
Benedek Elek - Kertem szélén vén almafa
Kertem szélén vén almafa,
Száraz levél zörg alatta.
Száraz levél, sárga levél:
Nagy szomoruságról beszél.
Volt almája kettő-három,
Az is lehullott a nyáron:
Csupasz, száraz minden ága,
Dalos madár nem száll rája.
Hogyha néha rá is röpül,
Félve néz a madár körül:
Érzi, haldoklóra szállott,
Továbbröppen, meg nem hál ott.
A gyermekek elkerülik,
Nem ád piros almát nekik.
Már rája mászni sem vágynak:
Ropognak a száraz ágak.
S áll a vén fa, áll magába,
Csak én vagyok a barátja:
Öreg ember, vén almafa...
Hej, hányszor ültem alatta!
Hányszor láttam lehajoltan,
Piros almával rakodtan!
Földet csókolt az almája,
Föl se kellett mászni rája!
A szomszédok mennyit lopták,
Hány ágát lehasították!
De ő nem törődött azzal,
Ujra kihajtott tavasszal.
Aztán teltek, multak évek,
Öregedett, majd meg vén lett,
S míg az én hajamra dér ült,
Az ő virága meggyérült.
Bezzeg most senki se bántja,
Kérgét csak az idő hántja.
Ott áll félig kiszáradtan,
Hű hozzá csak én maradtam.
Minden nap meglátogatom,
Kérgét meg-megsimogatom,
Egy-egy könnycsepp hull rája...
S ujra kihajt egy-két ága.
|
|
|
0 komment
, kategória: Benedek Elek |
|
|
|
|
|
2022-11-23 17:54:31, szerda
|
|
|
Kányádi Sándor: Vénasszonyok nyara
Ül az őszi napon
három kis anyóka,
fonogatnak, pereg
szaporán a rokka.
Öreg ujjbegyük közt
nem is kenderszálak,
fonallá a napnak
sugarai válnak.
S lemenőben a Nap
azért ragyog vissza,
finom fonalukat
nehogy elszakítsa.
Hornok Magdolna festménye
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2022-11-23 17:45:17, szerda
|
|
|
Búcsú- Dsida Jenő
A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér. -
Ó, minden, ami kedves,
elmúlik, sírba tér.
Az erdőbe a napnak
ernyedt sugara vesz.
Tán a búcsúzó nyárnak
utolsó csókja ez...
Sírni, zokogni tudnék,
érzem - valami tép.
Most, hogy bucsút kell vennünk,
felújul ez a kép:
el kell hagyjalak téged,
s tudom: meghalsz te már!
Te vagy a haló erdő,
én a búcsúzó nyár.
|
|
|
0 komment
, kategória: Dsida Jenő |
|
|
|
|
|
2022-11-23 17:39:24, szerda
|
|
|
Ez egy komment, ami tökéletesen leírja kinek nem illik Kossuth-díjat adni..
Pl: aki könyvet ír szexuális életéről, méghozzá hármat.
aki torka szakadtából énekli "legyűröm az iszonyomat, írom összes viszonyomat"
aki börtön viselt.
Ez komment nagyon "ott van" |
|
|
0 komment
, kategória: Saját írott képek |
|
|
|
|
|
2022-11-23 17:16:12, szerda
|
|
|
Sokféle festői táj van a világon a Niagarától a gyergyói tisztásokig. De azt a festői tájat a legnehezebb szó nélkül hagyni, amelyhez küzdelmeinkkel kapcsolódunk. Ahol örökké reménykedünk, ahol sokszor csalatkozunk, de ahol újrakezdünk mindent. Ahol van erőnk újrakezdeni mindent. Ahol születtünk.
Elekes Ferenc
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2022. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
154 db bejegyzés |
e év: |
1995 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1120
- e Hét: 7974
- e Hónap: 17560
- e Év: 86480
|
|
|