|
2016-08-19 19:37:15, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
1. fejezet
1Jehova ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén.2Akkor a filiszteusok hívták a papokat meg a jósokat, és ezt mondták:,,Mit tegyünk Jehova ládájával?Adjátok tudtunkra, hogy mivel küldjük el a helyére."3Azok erre ezt mondták:,,Ha elkülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek felajánlás nélkül. Mindenképpen adjátok meg neki a vétkességi felajánlást. Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, miért nem fordul el tőletek a keze."4Erre így szóltak:,,Mi az a vétkességi felajánlás, amit meg kell adnunk neki?"Azok így feleltek:,,A filiszteusok szövetséges fejedelmeinek száma szerint öt, aranyból készült aranyér és öt arany ugróegér, mert ugyanaz a csapás sújt titeket mindnyájatokat és szövetséges fejedelmeiteket.5Készítsetek képmásokat aranyereitekről és ugróegereitekről, amelyek pusztítják a földet, és adjatok dicsőséget Izrael Istenének. Talán enyhíteni fogja a nyomást, és leveszi a kezét rólatok, istenetekről és földetekről.6Meg aztán miért keményítenétek meg szíveteket úgy, ahogy Egyiptom és a fáraó megkeményítette a szívét?Nem úgy volt-e, hogy amikor Ő szigorúan bánt velük, mindjárt elengedték őket, és ők útnak is indultak?7Most tehát készítsetek egy új szekeret, vegyetek két szoptatós tehenet, amelyen még nem volt iga. Fogjátok be a teheneket a szekérbe, és borjaikat küldjétek haza, hogy ne kövessék őket.8Fogjátok meg Jehova ládáját, tegyétek a szekérre, és azokat az aranytárgyakat, amelyeket meg kell adnotok neki vétkességi felajánlásul, helyezzétek egy dobozban melléje. Majd bocsássátok el, hadd menjen.9Figyeljétek meg: ha az a saját területére vivő úton megy fel, Bét-Semes felé, akkor ő hozta ránk ezt a nagy bajt, de ha nem, akkor tudni fogjuk, hogy nem az ő keze érintett minket, hanem véletlen volt az, ami velünk történt."10Az emberek így is tettek. Fogtak két szoptatós tehenet, befogták őket a szekérbe, és borjaikat elzárták odahaza.11Aztán föltették a szekérre Jehova ládáját, és a dobozt is az arany ugróegerekkel meg az aranyereik képmásával.12A tehenek pedig egyenesen a Bét-Semes felé vivő úton indultak el. Azon az egy országúton mentek, és menet közben bőgtek. Nem tértek le se jobbra, se balra. A filiszteusok szövetséges fejedelmei végig követték őket, egészen Bét-Semes határáig.13A bét-semesiek éppen búzát arattak a völgyben. Amikor felemelték szemeiket, és észrevették a ládát, örvendezni kezdtek annak láttán.14A szekér pedig a bét-semesi Józsué földjére ért, és ott megállt. Egy nagy kő feküdt ott. Felhasogatták a szekér fáját, és bemutatták a teheneket Jehovának égő felajánlásul.15A léviták levették Jehova ládáját és a mellette levő dobozt, amelyben az aranytárgyak voltak, majd ráhelyezték a nagy kőre. A bét-semesiek pedig égő felajánlásokat mutattak be, és áldozatokat ajánlottak fel azon a napon Jehovának.16A filiszteusok öt szövetséges fejedelme látta ezt, és még aznap visszamentek Ekronba.17Ezek azok az aranyból készült aranyerek, amelyeket a filiszteusok megadtak Jehovának vétkességi felajánlásul:egy Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért és egy Ekronért.18Arany ugróegérből annyi volt, amennyi a filiszteusoknak az öt szövetséges fejedelemhez tartozó összes városa, a megerősített várostól a nyílt vidéken fekvő faluig. A nagy kő pedig, amelyre ráhelyezték Jehova ládáját, mind a mai napig tanúságul szolgál a bét-semesi Józsué földjén.19És Jehova megverte a bét-semesieket, mert megnézték a ládáját. Megvert tehát a nép közül hetven embert[[és ötvenezer embert]].A nép pedig keseregni kezdett, mert Jehova megverte a népet nagy öldökléssel.20A bét-semesi emberek ezt mondták:,,Kicsoda képes megállni e szent Isten, Jehova előtt, és kihez vonul el tőlünk?"21Végül követeket küldtek Kirját-Jeárim lakóihoz ezekkel a szavakkal:,,Visszahozták a filiszteusok Jehova ládáját. Gyertek le. Vigyétek föl magatokhoz."
7. fejezet
1A kirját-jeárimi emberek le is mentek, fölvitték Jehova ládáját, és bevitték Abinádáb házába, a dombra. Eleázárt, a fiát szentelték fel, hogy őrizze Jehova ládáját.2Történt pedig, hogy attól a naptól fogva, hogy a láda Kirját-Jeárimban volt, sok-sok nap telt el, már húsz év is elmúlt, és Izrael egész háza siránkozva kereste Jehovát.3Sámuel akkor így szólt Izrael egész házához:,,Ha teljes szívetekből meg akartok térni Jehovához, távolítsátok el magatoktól az idegen isteneket, meg Astóret képmásait is, és fordítsátok szíveteket rendíthetetlenül Jehova felé. Egyedül őt szolgáljátok, és kiszabadít titeket a filiszteusok kezéből."4Izrael fiai ekkor eltávolították a Baálokat és Astóret képmásait, és egyedül Jehovának kezdtek szolgálni.5Sámuel akkor ezt mondta:,,Gyűjtsétek egybe egész Izraelt Micpába, hogy imádkozzak értetek Jehovához."6Egybegyűltek hát Micpában, aztán vizet merítettek és kiöntötték Jehova előtt, és böjtöltek azon a napon. Így beszéltek:,,Vétkeztünk Jehova ellen."Sámuel pedig ítélni kezdte Izrael fiait Micpában.7És a filiszteusok hírét vették, hogy Izrael fiai egybegyűltek Micpában, és a filiszteusok szövetséges fejedelmei fölvonultak Izrael ellen. Amikor Izrael fiai meghallották ezt, félelem fogta el őket a filiszteusok miatt.8Izrael fiai ezért így szóltak Sámuelhez:,,Ne hallgass! Kiálts segítségért értünk Jehova Istenünkhöz, hogy megmentsen minket a filiszteusok kezéből!"9Sámuel ekkor fogott egy szopós bárányt, és bemutatta égő felajánlásul, teljes felajánlásul Jehovának. És Sámuel segítségért kiáltott Jehovához Izraelért, Jehova pedig válaszolt neki.10Történt aztán, hogy mialatt Sámuel az égő felajánlást bemutatta, a filiszteusok közeledtek, hogy harcoljanak Izrael ellen. Jehova erre hangos mennydörgést idézett elő azon a napon a filiszteusok ellen, hogy összezavarja őket; és vereséget szenvedtek Izrael előtt.11Izrael emberei akkor kitörtek Micpából, és üldözőbe vették a filiszteusokat. Vágták őket egészen Bét-Kár déli részéig.12Sámuel pedig fogott egy követ, és elhelyezte Micpa és Jesána között, és az Eben-Ézer nevet adta neki. Ki is jelentette:,,Eddig megsegített bennünket Jehova."13A filiszteusok tehát legyőzettek, és nem hatoltak be többé Izrael területére. Jehova keze pedig továbbra is a filiszteusok ellen volt Sámuel életének minden napján.14A városok, amelyeket a filiszteusok elvettek Izraeltől, egyre-másra visszakerültek Izraelhez, Ekrontól Gátig. Izrael felszabadította azok területét a filiszteusok keze alól. És béke lett Izrael és az amoriták között.15Sámuel továbbra is ítélte Izraelt, életének minden napján.16Évről évre útra kelt, és bejárta Bételt, Gilgált és Micpát, és bírája volt Izraelnek mindezeken a helyeken.17De visszatért Rámába, mert ott volt a háza, és ott ítélte Izraelt. Oltárt is épített ott Jehovának.
8. fejezet
1És történt, hogy amikor Sámuel megöregedett, a fiait tette Izrael bíráivá.2Elsőszülött fiának Jóel volt a neve, a második pedig az Abija nevet viselte. Beér-Sebában ítéltek.3Fiai nem jártak az ő útjain, hanem a tisztességtelen haszonszerzésre hajlottak. Megvesztegetésre szánt ajándékokat fogadtak el, és elferdítették az ítéletet.4Idővel egybegyűlt Izrael összes véne, és elmentek Sámuelhez Rámába.5Így szóltak hozzá:,,Íme, te megöregedtél, a fiaid pedig nem járnak útjaidon. Most azért nevezz ki nekünk királyt, hogy ítéljen minket, ahogy az összes nemzetnél szokás."6Sámuel szemében azonban rossz volt ez, mármint hogy azt mondták:,,Adj nekünk királyt, hogy ítéljen minket."És Sámuel imádkozni kezdett Jehovához.7Jehova erre így szólt Sámuelhez:,,Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, hogy ne legyek király felettük.8Egészen úgy cselekednek, ahogy mind a mai napig cselekedtek attól a naptól fogva, hogy kihoztam őket Egyiptomból: folyton elhagytak engem, és más isteneknek szolgáltak. Így cselekednek veled is.9Hallgass most szavukra. Csakhogy szigorúan figyelmeztesd őket, és mondd el nekik, mihez lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettük."10Sámuel tehát elmondta Jehova minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle.11Ezt mondta:,,A következőkhöz lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettetek:Fiaitokat magához viteti, szekereihez és lovasai közé rendeli őket, és némelyeknek a szekerei előtt kell futniuk.12Parancsnokokat nevez ki magának ezres és ötvenes csoportok élére, némelyekkel szántatni és arattatni fog, és velük készítteti el hadi felszerelését és szekerei felszerelését.13Leányaitokat elviszi kenőcskeverőnek és szakácsnőnek meg sütőnőnek.14Legjobb földjeiteket, szőlőiteket és olajfaligeteiteket elveszi, és odaadja a szolgáinak.15Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet szed, és odaadja azokat udvari tisztviselőinek és szolgáinak.16Elveszi szolgáitokat és szolgálóleányaitokat, legjobb csordáitokat és szamaraitokat, és a maga munkáját végezteti velük.17Nyájaitokból tizedet szed, ti pedig szolgáivá lesztek.18Azon a napon bizony kiáltani fogtok a királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de Jehova nem válaszol nektek azon a napon."19A nép azonban nem volt hajlandó Sámuel szavára hallgatni, és ezt mondta:,,Nem, hanem király legyen felettünk!20Legyünk mi is olyanok, mint az összes nemzet! Királyunk ítéljen bennünket, ő menjen ki előttünk, és vívja meg csatáinkat!"21Sámuel meghallgatta a nép minden szavát, majd elmondta azokat Jehovának, az Ő füle hallatára.22Jehova akkor így szólt Sámuelhez:,,Hallgass a szavukra, és adj nekik királyt, hogy uralkodjon felettük."Sámuel tehát ezt mondta Izrael férfiainak:,,Mindenki menjen el a városába."
9. fejezet
1Volt egy Benjámin fiai közül való férfi, akit Kísnek hívtak. Abielnek volt a fia, aki Céror fia, aki Bekórát fia, aki Afiáh fia volt. Benjáminita volt, és igen jómódú férfiú.2Volt neki egy Saul nevű fia, fiatal és szép. Nem akadt Izrael fiai között olyan férfi, aki szebb lett volna nála. Vállától fogva kimagaslott az egész nép közül.3Kísnek, Saul apjának pedig elvesztek a szamárkancái. Kís ezért így szólt a fiához, Saulhoz:,,Kérlek, vedd magad mellé az egyik szolgát, kerekedj fel, és menj, keresd meg a szamárkancákat."4Erre ő bejárta Efraim hegyvidékét és bejárta Sálisa földjét, de nem bukkantak rájuk. Bejárták Saálim földjét is, de ott sem voltak. Bejárta a benjáminiták földjét is, de nem találták őket.5Eljutottak Cúf földjére, és Saul ezt mondta a vele levő szolgának:,,Gyere! Térjünk vissza, mert apám még elvetve a szamárkancák gondját miattunk kezd aggódni."6De az így szólt hozzá:,,Figyelj rám, kérlek! Ebben a városban van Isten egyik embere, és ezt az embert tisztelet övezi. Mindaz, amit mond, kétségtelenül bekövetkezik. Menjünk most oda. Talán meg tudja mondani nekünk, melyik úton kell mennünk."7Saul ekkor ezt mondta a szolgájának:,,És ha elmegyünk, mit vigyünk annak az embernek? Hiszen kifogyott már a kenyér a tarisznyánkból, és semmi sincs, amit ajándékba vihetnénk az igaz Isten emberének. Mi van nálunk?"8A szolga erre ismét megszólalt, és ezt mondta Saulnak:,,Íme, van még a kezemben egynegyed sekel ezüst. Azt fogom odaadni az igaz Isten emberének, ő pedig tudtunkra adja utunkat."9(Régen Izraelben így beszélt az az ember, aki elment, hogy keresse Istent:,,Gyertek, menjünk el a látóhoz!"Akit ugyanis ma prófétának mondanak, azt régen látónak hívták.)10Saul akkor így szólt a szolgájához:,,Jól beszélsz. Gyere, menjünk!"Elindultak hát abba a városba, ahol az igaz Isten embere tartózkodott.11Amikor a városhoz vivő emelkedőn haladtak, leányokkal találkoztak, akik vizet mentek meríteni. Meg is kérdezték azoktól:,,Itt van a látó?"12 Erre így válaszoltak nekik:,,Igen. Íme, előtted van. Siess, mert ma jött a városba, hiszen ma áldozata van a népnek a magaslaton.13Mihelyt beértek a városba, megtaláljátok, mielőtt felmenne a magaslatra, hogy egyék. A nép ugyanis nem ehet addig, míg ő el nem jön, mert ő áldja meg az áldozatot. Csak azután ehetnek a meghívottak. Menjetek csak föl, mert most megtaláljátok!"14Fölmentek tehát a városba. Épp a város közepére értek, amikor íme, Sámuel jött velük szemben a magaslat felé tartva.15Jehova pedig egy nappal Saul érkezése előtt már kinyilatkoztatta Sámuel fülébe a következőket:16,,Holnap ilyen tájban elküldök hozzád egy férfit Benjámin földjéről. Őt kend fel népemnek, Izraelnek vezetőjévé. Ő menti meg népemet a filiszteusok kezéből. Bizony láttam népem nyomorúságát, mert eljutott hozzám kiáltásuk."17És Sámuel meglátta Sault, Jehova pedig tudtára adta:,,Itt van az a férfi, akiről azt mondtam neked:Ez fogja kordában tartani népemet."18Saul akkor odalépett Sámuelhez a kapuban, és ezt mondta:,,Kérlek, mondd meg nekem, hol van a látó háza."19Sámuel erre így válaszolt Saulnak:,,Én vagyok a látó. Menj föl előttem a magaslatra. Ma velem kell ennetek, és reggel majd elbocsátalak. És tudtodra adok mindent, ami a szívedben van.20Ami a szamárkancákat illeti, amelyeket három napja elvesztettél, ne törődjön velük szíved, mert előkerültek. Kié mindaz, ami kívánatos Izraelben? Nemde tiéd és apád egész házáé?"21Saul erre így válaszolt:,,Avagy nem benjáminita vagyok én? Nemde Izrael törzseinek legkisebbjéből származom? Hát nem az én családom a legjelentéktelenebb Benjámin törzsének minden családja között? Miért mondasz nekem ilyeneket?"22Sámuel ekkor fogta Sault meg a szolgáját, és az étkezőhelyiségbe vezette őket. Nekik adta a főhelyet a meghívottak között, akik harmincan lehettek.23Később Sámuel így szólt a szakácshoz:,,Hozd elő azt a részt, amelyet odaadtam neked, amelyről azt mondtam:Tedd félre magadnál."24A szakács erre vette a combot mindenestül, és Saul elé tette. Majd ezt mondta:,,Itt a félretett rész. Vedd magad elé, és egyél, mert neked tették félre a meghatározott időre, hogy a meghívottakkal egyél."Saul tehát együtt evett azon a napon Sámuellel.25Utána lementek a magaslatról a városba, és még beszélt Saullal a ház tetején.26Aztán korán fölkeltek, és hajnalhasadáskor Sámuel felszólt Saulnak a háztetőre:,,Kelj föl, hadd bocsássalak el!"Saul erre fölkelt, és mindketten - ő is, és Sámuel is - kimentek.27Lefelé menet a város szélén Sámuel így szólt Saulhoz:,,Mondd meg a szolgának, hogy menjen előre."Erre az továbbment.,,Te pedig most állj meg, hogy hallassam veled Isten szavát."
10. fejezet
1Sámuel ekkor fogta az olajoskorsót, és ráöntötte az olajat Saul fejére. Megcsókolta őt, és ezt mondta:,,Vajon nem azért van ez, mert Jehova felkent téged örökségének vezetőjévé?2Amikor ma elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráhel sírhelye mellett, Benjámin területén, Celcahban. Ezt mondják majd neked: Meglettek a szamárkancák, amelyeknek keresésére indultál, de apád már nem a szamárkancákkal foglalkozik. Miattatok aggódik, és azt mondogatja:Mit tegyek a fiamért?3Onnan aztán menj még tovább, és menj el a Tábor nagy fájáig. Ott három emberrel fogsz találkozni, akik az igaz Istenhez mennek fel Bételbe. Az egyik három gidát visz, a másik három kerek cipót, a harmadik egy nagy korsó bort.4Érdeklődni fognak majd hogyléted felől, és adnak neked két cipót. Fogadd el ezeket kezükből.5Azután eljutsz az igaz Isten dombjához, ahol is egy filiszteus helyőrség van. Amikor ott megérkezel a városba, egy csoport prófétával találkozol majd, akik a magaslatról jönnek lefelé. Húros hangszer, tamburin, fuvola és hárfa lesz előttük, és próféta módjára fognak beszélni.6Jehova szelleme működni kezd rajtad, és próféta módjára fogsz beszélni velük együtt, és más emberré változol.7Amikor bekövetkeznek rajtad mindezek a jelek, tedd meg, amire módot talál a kezed, mert veled van az igaz Isten.8Menj le előttem Gilgálba. Íme, én lemegyek hozzád, hogy égő áldozatokat ajánljak fel, és közösségi áldozatokat mutassak be. Hét napig várj, míg oda nem érkezem hozzád, és tudatni fogom veled, mit tegyél."9Történt pedig, hogy amint elfordította a vállát, hogy elmenjen Sámueltől, Isten másmilyenné változtatta a szívét. Mindezek a jelek beteljesedtek azon a napon.10Elmentek hát onnan a dombra, és itt egy csoport próféta jött vele szemben. Isten szelleme azonnal működni kezdett rajta, és ő próféta módjára kezdett beszélni közöttük.11Amikor meglátták őt mindazok, akik már ismerték korábbról, hát íme, a prófétákkal együtt prófétált! Ezért így beszéltek egymás között az emberek:,,Mi történt Kís fiával?Saul is a próféták között van?"12Akkor megszólalt egy ottani ember, és ezt mondta:,,Hát ki az ő atyjuk?"Ezért lett példabeszéddé:,,Saul is a próféták között van?"13Végül abbahagyta, nem beszélt már próféta módjára, és elment a magaslatra.14Később így szólt a nagybátyja Saulhoz és a szolgájához:,,Hol jártatok?"Erre ő ezt mondta:,,A szamárkancákat kerestük. Mentünk, hátha meglátjuk őket, de sehol sem voltak. Így hát elmentünk Sámuelhez."15Saul nagybátyja ekkor így szólt:,,Kérlek, mondd el nekem, mit mondott nektek Sámuel."16Saul erre így szólt a nagybátyjához:,,Egyértelműen tudtunkra adta, hogy meglettek a szamárkancák."De amit a királyságról mondott Sámuel, azt nem mondta el neki.17Sámuel pedig egybehívta a népet Jehovához Micpába,18és így szólt Izrael fiaihoz:,,Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:Én hoztam fel Izraelt Egyiptomból. Én szabadítottalak ki titeket Egyiptom kezéből és mindazoknak a királyságoknak kezéből, amelyek elnyomtak benneteket.19Ti azonban ma elvetettétek Isteneteket, aki megmentett titeket minden bajotokból és nyomorúságotokból. Így szóltatok:Nem! Királyt rendelj fölénk!Most pedig álljatok Jehova elé törzseitek és ezreitek szerint."20Sámuel tehát felvonultatta Izrael minden törzsét, és a választás Benjámin törzsére esett.21Azután felvonultatta Benjámin törzsét a családjai szerint, és a választás a matriták családjára esett. Végül Kís fiára, Saulra esett a választás. Keresni kezdték, de nem találták.22Így hát megkérdezték még Jehovát:,,Eljött már ide az az ember?"Jehova erre ezt mondta:,,Itt van, elrejtőzött az úti holmi között."23Odafutottak hát, és elhozták onnan. Amikor megállt a nép között, vállától fogva kimagaslott az egész nép közül.24Sámuel ekkor így szólt az egész néphez:,,Látjátok-e, kit választott Jehova? Nincs hozzá hasonló az egész nép között!" Erre az egész nép kiáltozni kezdett, és ezt mondta:,,Éljen a király!"25Akkor Sámuel beszélt a népnek a királysággal együtt járó jogokról. Beírta egy könyvbe, és elhelyezte azt Jehova színe előtt. Ezután Sámuel elbocsátotta az egész népet, mindenkit a maga házába.26Saul pedig hazament Gibeába, és azok a vitézek, akiknek a szívét Isten megérintette, vele tartottak.27A semmirekellő emberek viszont ezt mondták:,,Hogy fog ez minket megmenteni?"Megvetették tehát, és nem vittek neki ajándékot. Ő azonban hallgatott, mint aki megnémult. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1 Sámuel /Ósz. |
|
|
|
Címkék: étkezőhelyiségbe, hajnalhasadáskor, ugróegereitekről, rendíthetetlenül, megvesztegetésre, kinyilatkoztatta, tisztviselőinek, haszonszerzésre, szabadítottalak, felszabadította, fejedelmeiteket, tisztességtelen, megkeményítette, kenőcskeverőnek, szamárkancákkal, aranyereitekről, filiszteusoknak, parancsnokokat, mindnyájatokat, felajánlásokat, tarisznyánkból, aranytárgyakat, királyságoknak, filiszteusokat, eltávolították, választottatok, szamárkancákat, keményítenétek, visszakerültek, legkisebbjéből, meghívottakkal, nagybátyjához, meggyógyultok, megtaláljátok, felszerelését, felhasogatták, filiszteusok földjén, filiszteusok hívták, vétkességi felajánlást, filiszteusok szövetséges, csapás sújt, kezét rólatok, fáraó megkeményítette, dobozban melléje, nagy bajt, szekérre Jehova, arany ugróegerekkel, aranyereik képmásával, bét-semesi Józsué, szekér fáját, teheneket Jehovának, mellette levő, Izrael Istenének, Izraelt Micpába, Vétkeztünk Jehova, Amikor Izrael, Jehova Istenünkhöz, Jehovához Izraelért, Ekrontól Gátig, Sámuelhez Rámába, Bejárták Saálim, Régen Izraelben, Nemde Izrael, Jehovához Micpába, Izrael Istene, Izraelt Egyiptomból, Végül Kís, Ezután Sámuel,
|
|
Offline
