|
2016-08-25 22:59:06, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
20. fejezet
1Majd Jehova így szólt Józsuéhoz:2,,Beszélj Izrael fiaival, és ezt mondd nekik:Jelöljétek ki magatoknak a menedékvárosokat, melyekről beszéltem nektek Mózes által,3hogy oda menekülhessen az emberölő, aki nem szándékosan, akaratlanul agyonüt egy lelket;és legyenek ezek a városok menedékül nektek a vérbosszuló elől.4Meneküljön az egyik ilyen városba, álljon a város kapujának bejáratába, és mondja el ügyét a város véneinek füle hallatára, azok pedig fogadják be a városba magukhoz, és adjanak neki helyet, hogy velük lakhasson.5Ha a vérbosszuló üldözőbe veszi azt, aki embert ölt, akkor ne adják azt a kezébe, mert akaratlanul ütötte agyon az embertársát, és nem gyűlölte őt azelőtt.6Maradjon abban a városban, míg a közösség elé nem áll az ítélkezésre, és míg meg nem hal a főpap, aki azokban a napokban lesz. Akkor térhet vissza az, aki embert ölt;akkor menjen vissza a városába és a házába, abba a városba, ahonnan elmenekült."7Szentnek nyilvánították tehát Kedest Galileában, Naftali hegyvidékén, Sikemet Efraim hegyvidékén, és Kirját-Arbát, vagyis Hebront Júda hegyvidékén.8A Jordán vidékén, Jerikónál, keletre odaadták Rúben törzséből Bécert a fennsík pusztáján, Gád törzséből Rámótot Gileádban, Manassé törzséből pedig Golánt Básánban.9Ezek voltak a városok, melyeket kijelöltek Izrael összes fiának és a jövevény lakosoknak, akik köztük laknak mint jövevények, hogy oda menekülhessen bárki, aki nem szándékosan agyonüt egy lelket, hogy meg ne haljon a vérbosszuló kezétől, míg a közösség elé nem áll.
21. fejezet
1A léviták atyáinak elöljárói odamentek Eleázár paphoz és Józsuéhoz, Nún fiához, és az Izrael fiai törzseinek élén álló atyák elöljáróihoz,2és beszéltek velük Silóban, Kánaán földjén, ezt mondva:Jehova megparancsolta Mózes által, hogy adjanak nekünk városokat, amelyekben lakhatunk, a hozzájuk tartozó legelőkkel a háziállatainknak."3Izrael fiai tehát Jehova parancsára odaadták a lévitáknak az örökségükből ezeket a városokat és azok legelőit.4Sorsvetés által jutott rész a kehátiták családjainak, és tizenhárom város jutott Áron pap fiainak a léviták közül, sorsvetés által, Júda törzséből, a simeoniták törzséből és Benjámin törzséből.5Kehát többi fiának tíz város jutott sorsvetéssel Efraim törzsének családjaitól, Dán törzséből és Manassé fél törzséből.6Gerson fiainak sorsvetéssel tizenhárom város jutott Issakár törzsének családjaitól, Áser törzséből, Naftali törzséből és Manassé fél törzséből Básánban.7Mérári fiainak a családjaik szerint tizenkét város jutott Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből.8Izrael fiai tehát ezeket a városokat adták a lévitáknak az azokhoz tartozó legelőkkel együtt sorsvetés által, ahogy Jehova megparancsolta Mózes által.9Júda fiai törzséből és Simeon fiai törzséből tehát ezeket a megnevezett városokat adták oda,10és azok Áron fiaié lettek a kehátiták családjaiból, Lévi fiai közül, mivel rájuk esett az első sorsvetés.11Nekik adták tehát Kirját-Arbát(Arba volt Anák atyja),vagyis Hebront Júda hegyvidékén, és a hozzá tartozó legelőket körös-körül;12a városhoz tartozó földet és annak településeit pedig Kálebnek, Jefunné fiának adták birtokul.13Áron pap fiainak adták az emberölőnek menedékül szolgáló várost, Hebront és annak legelőjét, valamint Libnát és annak legelőjét,14Jattirt és annak legelőjét, Estemoát és annak legelőjét,15Hólont és annak legelőjét, Debirt és annak legelőjét,16Aint és annak legelőjét, Juttát és annak legelőjét, valamint Bét-Semest és annak legelőjét;kilenc várost ebből a két törzsből.17Benjámin törzséből Gibeont és annak legelőjét, Gébát és annak legelőjét,18Anatótot és annak legelőjét, valamint Almont és annak legelőjét;négy várost.19Áron pap fiainak összesen tizenhárom városa volt, a hozzá tartozó legelőkkel együtt.20Kehát fiai családjainak, a Kehát fiai közül való többi lévitának Efraim törzséből jutottak városok sorsvetéssel.21Nekik adták az emberölőnek menedékül szolgáló várost, Sikemet és annak legelőjét Efraim hegyvidékén, és Gézert annak legelőjével,22Kibcaimot és annak legelőjét, valamint Bét-Horont és annak legelőjét;négy várost.23Dán törzséből Eltekét és annak legelőjét, Gibbetont és annak legelőjét,24Ajjalont és annak legelőjét, valamint Gát-Rimmont és annak legelőjét;négy várost.25Manassé fél törzséből pedig Taánakot és annak legelőjét, valamint Gát-Rimmont és annak legelőjét; két várost.26Összesen tíz város volt és azok legelői, melyeket Kehát többi fiának a családjai kaptak.27A Lévi családjai közé tartozó Gerson fiai kapták Manassé fél törzséből az emberölőnek menedékül szolgáló várost, Golánt Básánban, és annak legelőjét, valamint Beésterát és annak legelőjét;két várost.28Issakár törzséből Kisjont és annak legelőjét, Daberátot és annak legelőjét,29Jármutot és annak legelőjét, valamint Én-Gannimot és annak legelőjét;négy várost.30Áser törzséből Misált és annak legelőjét, Abdont és annak legelőjét,31Helkátot és annak legelőjét, valamint Rehobot és annak legelőjét;négy várost.32Naftali törzséből az emberölőnek menedékül szolgáló várost, Kedest Galileában, és annak legelőjét, Hammot-Dórt és annak legelőjét, valamint Kartánt és annak legelőjét;három várost.33A gersoniták összes városa családonként tizenhárom város volt, és azok legelői.34Mérári fiainak családjai, a többi lévita kapta a Zebulon törzséből Jokneámot és annak legelőjét, Kartát és annak legelőjét,35Dimnát és annak legelőjét, valamint Nahalált és annak legelőjét;négy várost.36Rúben törzséből Bécert és annak legelőjét, Jahácot és annak legelőjét,37Kedemótot és annak legelőjét, valamint Mefaátot és annak legelőjét;négy várost.38Gád törzséből az emberölőnek menedékül szolgáló várost, Rámótot Gileádban, és annak legelőjét, Mahanaimot és annak legelőjét,39Hesbont és annak legelőjét, valamint Jázert és annak legelőjét; összesen négy várost.40Az összes város, mely sorsvetés által Mérári fiaié lett családonként, a léviták többi családjaié, tizenkét város volt.41A léviták összes városa Izrael fiainak birtokán negyvennyolc város volt, a hozzá tartozó legelőkkel együtt.42Minden város esetében a várost legelő vette körül;így volt mindegyik városnál.43Jehova tehát Izraelnek adta azt az egész földet, amelyről megesküdött ősatyáiknak, hogy nekik adja azt, ők pedig birtokba vették, és ott éltek.44Sőt Jehova nyugalmat is adott nekik mindenfelől, pontosan úgy, ahogy megesküdött ősatyáiknak, és egyetlen ellenségük sem állt meg előttük;Jehova minden ellenségüket a kezükbe adta.45Egyetlen ígéret sem hiúsult meg mindabból a jó ígéretből, melyet Jehova tett Izrael házának;minden valóra vált.
22. fejezet
1Ekkor Józsué összehívta Rúben fiait, Gád fiait és Manassé fél törzsét,2és ezt mondta nekik:,,Ti megtartottatok mindent, amit Mózes, Jehova szolgája parancsolt nektek, és engedelmeskedtetek szavamnak mindenben, amit parancsoltam nektek.3Nem hagytátok el testvéreiteket immár sok napja mind a mai napig, és megtartottátok a kötelezettségeket, melyek Jehovának, a ti Isteneteknek parancsolatával járnak.4Jehova, a ti Istenetek most nyugalmat adott testvéreiteknek, ahogy ígérte nekik. Menjetek hát utatokra, sátraitokba arra a földre, melyet birtokul kaptatok, melyet Mózes, Jehova szolgája adott nektek a Jordán túloldalán.5Csak nagyon vigyázzatok, hogy megtartsátok a parancsolatot és a törvényt, melyet Mózes, Jehova szolgája parancsolt nektek, hogy szeressétek Jehovát, a ti Isteneteket, és mindenben az ő útjain járjatok, megtartsátok a parancsolatait, ragaszkodjatok hozzá, és szolgáljátok őt teljes szívetekkel és teljes lelketekkel."6Józsué ekkor megáldotta és elküldte őket, hogy visszamenjenek sátraikba.7Manassé fél törzsének Mózes adott ajándékot Básánban, a másik fél törzsnek pedig Józsué adott ajándékot a testvéreikkel együtt a Jordán nyugat felőli oldalán. Tehát amikor Józsué visszaküldte őket a sátraikba, megáldotta őket.8Ezt mondta nekik:,,Térjetek vissza sátraitokba nagy vagyonnal, sok jószággal, ezüsttel, arannyal, rézzel és vassal, és igen sok ruhával. Legyen részetek az ellenségeitektől szerzett zsákmányból testvéreitekkel együtt."9Ezután Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél törzse visszatértek, és kimentek Izrael többi fia közül Silóból, amely Kánaán földjén van, hogy Gileád földjére menjenek, birtokuk földjére, ahol letelepedtek Jehova parancsa szerint, melyet Mózes által adott.10Amikor a Jordán vidékére értek, amely Kánaán földjén volt, akkor Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél törzse épített ott egy oltárt a Jordán mellett, egy szembetűnően nagy oltárt.11Később Izrael többi fia meghallotta, hogy ezt mondják:,,Nézzétek! Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél törzse oltárt épített Kánaán földjének határán a Jordán vidékén, azon az oldalon, amely Izrael fiaihoz tartozik."12Amikor Izrael fiai ezt meghallották, összegyűlt Izrael fiainak egész közössége Silóban, hogy hadba induljon ellenük.13Akkor Izrael fiai elküldték Rúben fiaihoz, Gád fiaihoz és Manassé fél törzséhez Gileád földjére Fineást, Eleázár pap fiát,14és vele tíz fejedelmet, Izrael összes törzsének atyai házából egy-egy fejedelmet, akik közül mindegyik az Izrael ezrei élén álló atyák házának elöljárója volt.15Amikor eljutottak Rúben fiaihoz, Gád fiaihoz és Manassé fél törzséhez Gileád földjére, beszéltek velük, ezt mondva:16,,Ezt mondja Jehova egész közössége:Micsoda hűtlenséget követtetek el Izrael Istene ellen, hogy elfordultatok ma Jehova követésétől, és oltárt építettetek magatoknak, hogy fellázadjatok ma Jehova ellen?17Talán bizony kevés volt nekünk Peór vétke, amelyből a mai napig sem tisztultunk meg, noha a csapás eljött Jehova közösségére?18És ti, ti pedig ma elfordultok Jehova követésétől. Úgy lesz, hogy ha ma ti Jehova ellen lázadtok, akkor holnap Izrael egész közössége ellen fog felgerjedni a haragja.19Ha valóban tisztátalan a birtokba kapott földetek, jöjjetek át Jehova birtokának földjére, ahol Jehova hajléka áll, és telepedjetek le köztünk, és ne lázadjatok Jehova ellen, és ne tegyetek minket lázadókká azzal, hogy magatoknak oltárt építetek, a mi Istenünknek, Jehovának oltárán kívül.20Hát nem Ákán, Zerah fia követett el hűtlenséget a pusztulásra szánt dolgokkal, és vajon nem Izrael egész közössége ellen gerjedt fel a harag? És Ákán nem egyedül halt meg vétkéért."21Erre Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél törzse válaszoltak, és beszéltek Izrael ezreinek elöljáróival:22,,Isteni Fenség, Isten, Jehova, isteni Fenség, Isten, Jehova! Ő tudja, és Izrael is megtudja. Ha lázadásból és Jehova iránti hűtlenségből van ez, akkor ne ments meg minket ezen a napon.23Ha azért építettünk magunknak oltárt, hogy elforduljunk Jehova követésétől, és égő felajánlást, gabonafelajánlást és közösségi áldozatot mutassunk be azon, Jehova maga vizsgálja meg,24vagy ha nem azért tettük ezt, mert valami miatt aggódtunk, ezt mondva:Egy napon majd a fiaitok így szólnak a mi fiainkhoz:Mi közötök nektek Jehovához, Izrael Istenéhez?25Határt szabott Jehova köztünk és köztetek, Rúben fiai és Gád fiai között:a Jordánt. Nincs részetek Jehovában.Akkor a ti fiaitok biztosan elvonják majd a mi fiainkat attól, hogy féljék Jehovát.26Ezért ezt mondtuk:Kérlek, tegyünk valamit a magunk érdekében;építsünk oltárt, de nem égő felajánlásra, és nem áldozatra,27hanem hogy tanúság legyen az miköztünk és tiköztetek, meg az utánunk jövő nemzedékeink közt, hogy mi végezzük Jehova szolgálatát ő előtte az égő felajánlásainkkal, az áldozatainkkal és a közösségi áldozatainkkal, hogy fiaitok ne mondhassák majd egy napon a mi fiainknak:Nincs részetek Jehovában.28Ezért ezt mondtuk:Ha ezt mondanák nekünk és a nemzedékeinknek egy napon, mi majd ezt mondjuk:Nézzétek meg Jehova oltárának mását, melyet atyáink készítettek, nem égő felajánlásra, nem is áldozatra, hanem hogy tanúság legyen köztünk és köztetek.29Elképzelhetetlen, hogy mi szándékosan fellázadjunk Jehova ellen, és elforduljunk ma Jehova követésétől azzal, hogy oltárt építünk égő felajánlásra, gabonafelajánlásra és áldozatra Jehovának, a mi Istenünknek oltárán kívül, mely az ő hajléka előtt van!"30Amikor Fineás, a pap és a közösség fejedelmei és Izrael ezreinek elöljárói, akik vele voltak, meghallották ezeket a szavakat, melyeket Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fiai szóltak, jónak tűnt az a szemükben.31Fineás, Eleázár pap fia tehát ezt mondta Rúben fiainak, Gád fiainak és Manassé fiainak:,,Ma tudtuk meg, hogy köztünk van Jehova, mivel nem követtétek el ezt a hűtlenséget Jehova ellen. Most megszabadítottátok hát Izrael fiait Jehova kezéből."32Erre Fineás, Eleázár pap fia és a fejedelmek visszatértek Rúben fiaitól és Gád fiaitól Gileád földjéről Kánaán földjére, Izrael többi fiához, és hírt vittek nekik.33És Izrael fiainak szemében jónak tűntek ezek a szavak, és áldották Istent az Izrael fiai, és nem beszéltek többet arról, hogy harcba vonuljanak ellenük, hogy elpusztítsák azt a földet, melyen Rúben fiai és Gád fiai laktak.34Rúben fiai és Gád fiai pedig nevet adtak az oltárnak, mivel,,tanúság az köztünk, hogy Jehova az igaz Isten".
23. fejezet
1És sok nappal azután, hogy Jehova nyugalmat adott Izraelnek minden ellenségétől körös-körül, és amikor Józsué már idős és előrehaladott korú volt,2Józsué összehívta egész Izraelt, annak véneit, főit, bíráit és elöljáróit, és ezt mondta nekik:,,Én már megöregedtem, és előrehaladott korú vagyok.3Ti pedig láttátok mindazt, amit Jehova, a ti Istenetek tett értetek mindezekkel a nemzetekkel, mivel Jehova, a ti Istenetek volt az, aki harcolt értetek.4Nézzétek, sorsvetéssel elosztottam köztetek ezeket a nemzeteket, melyek megmaradtak örökségül a ti törzseiteknek, és az összes nemzetet, melyet kiirtottam, a Jordántól fogva a Nagy-tengerig napnyugat felől.5És Jehova, a ti Istenetek volt az, aki kiszorította őket előttetek, és ő űzte ki őket értetek, ti pedig birtokba vettétek a földjüket, ahogy Jehova, a ti Istenetek megígérte nektek.6Legyetek nagyon bátrak, hogy megtartsátok és megtegyétek mindazt, ami Mózes törvényének könyvében megíratott, és soha ne forduljatok el attól se jobbra, se balra,7és soha ne menjetek azok közé a nemzetek közé, melyek itt maradtak veletek. Ne említsétek isteneiknek neveit, ne esküdjetek azokra, és ne szolgáljátok azokat, és ne hajoljatok meg előttük.8Csak Jehovához, a ti Istenetekhez ragaszkodjatok, ahogyan a mai napig tettétek.9És Jehova nagy és hatalmas nemzeteket fog kiűzni előttetek.(Ami benneteket illet, egyetlen férfi sem állt meg előttetek mind e mai napig.)10Egyetlen férfi közületek ezret űz el, mert Jehova, a ti Istenetek az, aki harcol értetek, ahogyan megígérte nektek.11Ti pedig folyton vigyázzatok lelketekre, hogy szeressétek Jehovát, a ti Isteneteket.12De ha elfordultok, és ezeknek a nemzeteknek a maradékához ragaszkodtok, ezekhez, melyek itt maradtak veletek, és házassági szövetségre léptek velük, és közéjük mentek, ők pedig tiközétek,13meg kell tudnotok, hogy Jehova, a ti Istenetek nem fogja többé kiűzni ezeket a nemzeteket értetek. Olyanok lesznek nektek, mint valami kelepce és csapda, korbács az oldalatokban, és tövis a szemetekben, míg ki nem vesztek erről a jó földről, melyet Jehova, a ti Istenetek adott nektek.14Íme, én ma elmegyek minden földinek útján. Ti pedig jól tudjátok teljes szívetekből és teljes lelketekből, hogy egyetlen szó sem maradt beteljesületlenül mindabból a jó szóból, melyet Jehova, a ti Istenetek mondott nektek. Mind beteljesült rajtatok. Egyetlen szó sem vallott kudarcot.15Ahogy minden jó szó, melyet Jehova, a ti Istenetek szólt nektek, beteljesült rajtatok, úgy Jehova beteljesít rajtatok minden rossz szót is, míg ki nem pusztít titeket erről a jó földről, melyet Jehova, a ti Istenetek adott nektek,16amiért megszegitek Jehovának, a ti Isteneteknek szövetségét, melyet parancsolt nektek, mivel elmentek, és más isteneknek szolgáltok, és meghajoltok előttük.Akkor Jehova haragja felgerjed ellenetek, és hamar kivesztek arról a jó földről, melyet adott nektek."
24. fejezet
1Józsué egybegyűjtötte Izrael összes törzsét Sikembe, és összehívta Izrael véneit, főit, bíráit és elöljáróit, és azok odaálltak az igaz Isten színe elé.2Józsué pedig így szólt az egész néphez:,,Ezt mondta Jehova, Izrael Istene:A Folyó túloldalán éltek régen ősatyáitok, Táré, Ábrahám atyja és Náhor atyja, és más isteneket szolgáltak.3Idővel áthoztam ősatyátokat, Ábrahámot a Folyó túloldaláról, és keresztülvezettem őt Kánaán egész földjén;magvát megszaporítottam, és adtam neki Izsákot.4Aztán adtam Izsáknak Jákobot és Ézsaut.Később Ézsaunak adtam a Szeir-hegyet birtokul, Jákob és fiai pedig lementek Egyiptomba.5Majd elküldtem Mózest és Áront, és csapást mértem Egyiptomra azzal, amit véghezvittem benne, azután kihoztalak benneteket.6Amikor kihoztam atyáitokat Egyiptomból, és a tengerhez értetek, akkor az egyiptomiak harci szekerekkel és lovas katonákkal üldözték atyáitokat a Vörös-tengerig.7És Jehovához kiáltottak, ezért hát sötétséget vont közétek és az egyiptomiak közé, és rájuk zúdította a tengert, és elborította őket. A ti szemeitek pedig látták, mit tettem Egyiptomban. És hosszú napokon át a pusztában laktatok.8Végül elvittelek benneteket az amoriták földjére, akik a Jordán túloldalán laktak, és azok harcoltak ellenetek. Akkor kezetekbe adtam őket, hogy birtokba vehessétek a földjüket, és kiirtottam őket előletek.9Majd Bálák, Cippór fia, Moáb királya felkelt, hogy harcoljon Izrael ellen. Így hát Bálámért, Beór fiáért küldött, és magához hívatta, hogy megátkozzon benneteket.10De én nem akartam meghallgatni Bálámot. Ezért ő újra és újra megáldott benneteket. Így megszabadítottalak a kezéből.11Azután átkeltetek a Jordánon, és Jerikóhoz értetek. Jerikó földtulajdonosai, az amoriták, periziták, kánaániták, hettiták, girgasiták, hivviták és jebusziták harcolni kezdtek ellenetek, de én a kezetekbe adtam őket.12Csüggedtség érzését bocsátottam rájuk előttetek, és végül az űzte ki előletek őket, az amoriták két királyát, nem a te kardod, és nem a te íjad.13Olyan földet adtam hát nektek, melyért nem ti fáradtatok, és olyan városokat, melyeket nem ti építettetek, és letelepedtetek azokban. Olyan szőlők és olajfaligetek terméséből esztek, melyeket nem ti ültettetek.14Féljétek hát Jehovát, és szolgáljátok őt feddhetetlenül és igazságban, és távolítsátok el az isteneket, melyeket ősatyáitok szolgáltak a Folyó túloldalán és Egyiptomban, és szolgáljátok Jehovát!15Ha viszont rossznak tűnik a szemetekben, hogy Jehovát szolgáljátok, akkor válasszátok meg magatoknak ma, kit szolgáltok, akár azokat az isteneket, melyeket ősatyáitok szolgáltak, akik a Folyó túloldalán éltek, akár az amoriták isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én háznépem Jehovát fogjuk szolgálni."16Erre a nép ezt válaszolta:,,Elképzelhetetlen, hogy mi elhagyjuk Jehovát, és más isteneket szolgáljunk.17Mert Jehova, a mi Istenünk az, aki felhozott minket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából, és aki véghezvitte mindezeket a nagy jeleket a szemünk láttára, és aki megőrzött minket végig az úton, melyen jártunk, és minden nép közt, melyek között átjöttünk.18És Jehova kiűzött minden népet, az amoritákat, akik előttünk laktak ezen a földön. Mi is szolgálni fogjuk hát Jehovát, mert ő a mi Istenünk."19Akkor Józsué ezt mondta a népnek:,,Nem szolgálhatjátok Jehovát, mert ő szent Isten;olyan Isten ő, aki kizárólagos odaadást vár el. Nem fogja megbocsátani lázadásaitokat és bűneiteket.20Ha elhagyjátok Jehovát, és idegen isteneknek szolgáltok, ő is elfordul tőletek, rosszat hoz rátok, és kiirt benneteket, miután jót tett veletek."21A nép pedig így felelt Józsuénak: ,,Nem, hanem Jehovát fogjuk szolgálni!"22Erre Józsué ezt mondta a népnek:Tanúk vagytok magatok ellen, hogy ti magatok választottátok Jehovát magatoknak, hogy őt szolgáljátok."Azok pedig ezt mondták:Tanúk vagyunk.23,,És most távolítsátok el az idegen isteneket magatok közül, és fordítsátok szíveteket Jehovához, Izrael Istenéhez."24A nép így felelt Józsuénak:,,Jehovát, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk!"25És Józsué szövetséget kötött a néppel azon a napon, és rendelkezést és bírói döntést hozott számukra Sikemben.26Azután Józsué leírta ezeket a szavakat Isten törvényének könyvébe, vett egy nagy követ, és ott felállította azt a terebélyes fa alatt, mely Jehova szentélye mellett állt.27Majd Józsué ezt mondta az egész népnek:,,Nézzétek!Ez a kő lesz a tanú ellenünk, mert ez hallott minden szót, melyet Jehova mondott nekünk, ezért tanú legyen ez ellenetek, hogy meg ne tagadjátok Isteneteket."28Ekkor Józsué elküldte a népet, mindenkit a maga örökségébe.29Mindezek után végül meghalt Józsué, Nún fia, Jehova szolgája, száztíz éves korában.30Eltemették az ő örökségének területén, Timnát-Szerahban, amely Efraim hegyvidékén van, a Gaás-hegytől északra.31Izrael Jehovát szolgálta Józsué életének minden napján, és a vének életének minden napján, akik tovább éltek Józsué után, és akik tudtak Jehova minden tettéről, melyet véghezvitt Izraelért.32József csontjait pedig, melyeket Izrael fiai felhoztak Egyiptomból, eltemették Sikemben, a mezőnek azon a részén, melyet Jákob Hámornak, Sikem apjának fiaitól szerzett száz pénzért, és az József fiaié lett örökségül.33Eleázár, Áron fia is meghalt. Eltemették hát őt fiának, Fineásnak dombján, melyet Efraim hegyvidékén adott neki.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Józsué könyve |
|
|
|
Címkék: menedékvárosokat, elképzelhetetlen, földtulajdonosai, ellenségeitektől, megszaporítottam, háziállatainknak, testvéreiteknek, nemzedékeinknek, parancsolatával, szolgálhatjátok, testvéreitekkel, megtartottatok, egybegyűjtötte, ragaszkodjatok, lázadásaitokat, letelepedtetek, visszamenjenek, testvéreiteket, megparancsolta, megtartottátok, választottátok, áldozatainkkal, parancsolatait, feddhetetlenül, nyilvánították, menekülhessen, előrehaladott, testvéreikkel, elfordultatok, olajfaligetek, parancsolatot, törzseiteknek, fellázadjatok, megtartsátok, ellenségétől, meghallották, városok menedékül, vérbosszuló elől, egyik ilyen, város kapujának, város véneinek, városba magukhoz, vérbosszuló üldözőbe, napokban lesz, fennsík pusztáján, jövevény lakosoknak, vérbosszuló kezétől, hozzájuk tartozó, örökségükből ezeket, kehátiták családjainak, léviták közül, simeoniták törzséből, Beszélj Izrael, Kedest Galileában, Sikemet Efraim, Hebront Júda, Rámótot Gileádban, Golánt Básánban, Izrael Istene, Isteni Fenség, Izrael Istenéhez, Akkor Jehova, Izsáknak Jákobot, Később Ézsaunak, Jákob Hámornak,
|
|
Offline
