|
2016-09-21 20:43:33, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
4. fejezet (Márk evangéliuma 4:1-41)
1zután ismét tanítani kezdett a tenger mellett.És nagyon nagy sokaság gyülekezett össze hozzá, úgyhogy beszállt egy csónakba, és a tengeren tartózkodott, az egész sokaság pedig a tenger mellett, a parton volt.2Sok dolgot kezdett nekik tanítani szemléltetésekkel, és tanításában ezt mondta nekik:3,,Figyeljetek! Íme, a magvető kiment vetni.4Amint vetett, némelyik mag az útfélre esett, majd jöttek a madarak, és felették.5Más mag sziklás helyre esett, ahol persze nem volt sok földje, és azonnal szárba szökkent, mert nem volt mély a földje.6De amikor felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, elszáradt.7Más mag pedig a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és megfojtották, így nem hozott termést.8Más magok pedig a jó földbe estek, s felnőve és gyarapodva termést kezdtek hozni, és teremtek harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan."9Majd hozzátette:,,Akinek van füle a hallásra, hallja!"10Amikor aztán egyedül maradt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt kérdezgetni kezdték őt a szemléltetésekről.11Erre ezt mondta nekik:,,Nektek megadatott az Isten királyságának szent titka, de a kívülállóknak minden szemléltetésekben adatik,12hogy még ha néznek is, nézzenek, de ne lássanak, és még ha hallanak is, halljanak, de ne fogják fel az értelmét, és nehogy valaha is megtérjenek, és megbocsátást nyerjenek."13Továbbá ezt mondta nekik:,,Ha nem értitek ezt a szemléltetést, akkor miképpen fogjátok megérteni a többit?14A magvető a szót veti.15Ezek pedig az útfélen levők, ahová vetik a szót, de mihelyt meghallják azt, eljön Sátán, és elveszi a beléjük vetett szót.16És hasonlóképpen ezek a sziklás helyekre vetettek: mihelyt meghallják a szót, örömmel fogadják.17De mivel nincsen gyökér bennük, csak egy ideig maradnak meg, azután mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, elbotlanak.18Vannak még mások is, a tövisek közé vetettek;ezek azok, akik hallják a szót,19de ennek a világrendszernek az aggodalmai, a gazdagság megtévesztő hatalma és az egyéb dolgok utáni kívánságok a szívükbe hatolnak, és megfojtják a szót, és az gyümölcstelenné válik.20Végezetül, a jó földbe vetettek azok, akik figyelnek a szóra, kedvezően fogadják, és gyümölcsöt teremnek harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan."21Ezután így szólt hozzájuk:,,Vajon azért hoznak lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá tegyék?Nem azért hozzák, hogy a lámpatartóra tegyék?22Mert semmi sincs elrejtve másért, mint hogy lelepleződjék;semmit sem lepleztek el gondosan másért, mint hogy nyilvánosságra kerüljön.23Akinek van füle a hallásra, hallja!"24Továbbá ezt mondta nekik:,,Figyeljetek oda arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek, igen, többet is adnak hozzá nektek.25Mert akinek van, annak még többet adnak, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van."26Ezután így folytatta:,,Ily módon az Isten királysága éppen olyan, mint amikor egy ember elveti a magot a földbe,27és éjjel alszik, nappal felkel, a mag pedig kisarjad, és magasra nő, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudja.28A föld saját magától hoz termést fokozatosan, először a zöld sarjat, azután a kalászt, végül a teljes szemet a kalászban.29Mihelyt pedig a termés engedi, az ember nekiereszti a sarlót, mert eljött az aratás ideje."30Ezután így szólt:,,Mihez hasonlítsuk az Isten királyságát, vagy milyen szemléltetésben ábrázoljuk?31A mustármaghoz hasonló, amely, mikor elvetették a földbe, a legapróbb volt minden mag közül a földön,32de miután elvetették, felnő, és nagyobb lesz minden más zöldségfélénél, és nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyéka alatt helyet találhatnak, ahol letelepedhetnek."33Sok ilyen szemléltetéssel beszélt nekik a szóról, ahhoz mérten, ahogy képesek voltak figyelni.34Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik, de maguk között a tanítványainak mindent megmagyarázott.35Azon a napon, miután leszállt az este, ezt mondta nekik:,,Menjünk át a túlpartra!"3Miután tehát elbocsátották a sokaságot, elvitték őt csónakban, ahol volt;és más csónakok is voltak vele.37Akkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok újra meg újra becsaptak a csónakba, úgyhogy az kis híján megtelt.38De ő a csónak hátsó részében volt, és egy párnán aludt. Felébresztették hát, és ezt mondták neki:,,Tanító, nem törődsz azzal, hogy mindjárt elveszünk?"39Ekkor felkelt, megdorgálta a szelet, és ezt mondta a tengernek:,,Hallgass!Némulj el!"És a szél elült, és nagy csendesség lett.40Erre így szólt hozzájuk:,,Miért vagytok bátortalanok?Még mindig nincs hitetek?!41De ők szokatlanul nagy félelmet éreztek, és ezt mondták egymásnak:,,Hát ki ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márk/Újszövetség |
|
|
|
Címkék: világrendszernek, harmincszorosan, szemléltetéssel, felébresztették, engedelmeskedik, letelepedhetnek, szemléltetésben, megperzselődött, gyümölcstelenné, tanítványainak, megmagyarázott, nyilvánosságra, zöldségfélénél, hatvanszorosan, kívülállóknak, királyságának, elbocsátották, tizenkettővel, szemléltetést, hasonlóképpen, lelepleződjék, mustármaghoz, megbocsátást, lámpatartóra, szemléltetés, százszorosan, megfojtották, tartózkodott, bátortalanok, hasonlítsuk, szokatlanul, figyeljetek, királyságát, tanításában, kérdezgetni, találhatnak, tenger mellett, tengeren tartózkodott, egész sokaság, parton volt, magvető kiment, útfélre esett, tövisek közé, tövisek felnőttek, körülötte levők, tizenkettővel együtt, kívülállóknak minden, szót veti, útfélen levők, beléjük vetett, sziklás helyekre, ideig maradnak,
|
|
Offline
