|
2016-09-28 23:29:06, szerda
|
| |
| |
1Krónikák 16. fejezet
1Így hát bevitték az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki; aztán égő felajánlásokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.2Amikor Dávid végzett az égő felajánlás és a közösségi áldozatok bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében.3Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, mind a férfiaknak, mind a nőknek egy-egy kerek cipót, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt.4Aztán lévitákat állított Jehova ládája elé szolgákul, hogy emlékezetbe idézzék Jehovát, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék;5Asáf volt a fő, második őutána Zakariás, továbbá Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél, húros hangszerekkel meg hárfákkal;Asáf cintányérokkal zengedezett, 6 Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákkal szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt.7Akkor, azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának Asáf és a testvérei által:8,,Adjatok hálát Jehovának, hívjátok segítségül a nevét! Ismertessétek meg tetteit a népek között!9Daloljatok neki, zengjetek neki éneket, Gondolkodjatok el minden csodálatos tettén.10Dicsekedjetek az ő szent nevével, Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát keresik.11Keressétek Jehovát és erejét, Szüntelenül keressétek arcát.12Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghezvitt, Csodáira és szájának bírói döntéseire,13Ó, szolgájának, Izraelnek utódjai, Jákob fiai, az ő választottjai!14Ő Jehova, a mi Istenünk;az egész földre kihatnak bírói döntései.15Emlékezzetek szövetségére időtlen időkig, A szóra, melyet parancsolt, ezer nemzedékig;16Ábrahámmal kötötte ezt a szövetséget, És Izsáknak adta esküjét.17Megőrizte az esküt mint rendelkezést Jákobnak, Mint időtlen időkig tartó szövetséget Izraelnek,18Ezt mondva:Neked adom Kánaán földjét Mint a ti örökrészeteket.19Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok, Bizony, nagyon kevesen, és jövevényként laktatok ott.20Nemzetről nemzetre vándoroltak, S egyik királyságtól a másik népig.21Nem engedte meg, hogy bárki is kárt okozzon nekik, Sőt, királyokat feddett meg miattuk,22Így szólva:Ne nyúljatok felkentjeimhez, És ne bántsátok prófétáimat!23Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói! Hirdessétek nap nap után szabadítását!24Beszéljétek el a nemzetek között dicsőségét, Minden nép között az ő csodálatos tetteit.25Mert Jehova nagy és felettébb dicsérendő, Őt féljék minden isten felett.26Mert a népek istenei mind csak hiábavaló istenek. Jehova alkotta az egeket.27Méltóság és pompa van előtte, Erő és öröm az ő helyén.28Adjátok meg Jehovának, ó, népek családjai, Adjátok meg Jehovának a dicsőséget, övé legyen az erő!29Adjátok meg Jehovának neve dicsőségét, Vigyetek ajándékot, és járuljatok eléje. Hajoljatok meg Jehova előtt szent ékességben.30Gyötrődjetek miatta mindnyájan, ti föld lakói! A termékeny föld is szilárdan áll:Soha meg nem inog.31Örüljenek az egek, és vigadjon a föld! Mondják el a nemzetek között:Maga Jehova lett a király!32Zúgjon a tenger, és ami betölti azt, Ujjongjon a mező, és minden, ami rajta van!33Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt, Mert eljött, hogy megítélje a földet.34Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó, Mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége.35És mondjátok:Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene, Gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől, Hogy hálával illessük szent nevedet, és ujjongva szóljuk dicséretedet!36Áldott legyen Jehova, Izrael Istene időtlen időktől fogva időtlen időkig!"És az egész nép ezt mondta:,,Ámen!",és dicsérték Jehovát.37Ő pedig otthagyta Jehova szövetségének ládája előtt Asáfot és testvéreit, hogy a láda előtt szolgáljanak szüntelen, a napi teendők szerint;38továbbá Obed-Edomot és testvéreit, hatvannyolc embert, és Obed-Edomot, Jedutun fiát, és Hósát mint kapuőröket;39Cádók papot és testvéreit, a papokat Jehova hajléka előtt a gibeoni magaslaton,40hogy égő felajánlásokat mutassanak be szüntelen Jehovának az égő felajánlás oltárán, reggel és este, pontosan úgy, ahogy meg van írva Jehova törvényében, melyet parancsként adott Izraelnek;41velük volt Hémán, Jedutun és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának, mert,,időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége";42velük volt Hémán és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten énekének kísérő hangszereit;Jedutun fiai pedig a kapunál voltak.43És elment az egész nép, ki-ki a maga házába. Dávid pedig visszatért, hogy megáldja a saját házát.
17. fejezet
1Történt pedig, hogy miután Dávid a maga házába költözött, így szólt Dávid Nátán prófétához:,,Íme, én cédrusból készült házban lakom, de Jehova szövetségének ládája sátorlapok alatt van."2Nátán akkor ezt mondta Dávidnak:,,Tedd meg mindazt, ami a szívedben van, mert az igaz Isten veled van."3Azon az éjszakán pedig Isten szava így szólt Nátánhoz:4,,Menj, és mondd meg Dávidnak, az én szolgámnak:Ezt mondja Jehova:Nem te építesz nekem házat lakhelyül.5Hisz nem laktam én házban attól a naptól fogva, hogy felhoztam Izraelt, mind a mai napig, hanem sátorból sátorba, egyik hajlékból a másikba mentem.6Mindazon idő alatt, amikor ott jártam egész Izrael között, vajon mondtam-e egyetlen szóval is Izrael bírái valamelyikének, akiknek parancsot adtam népem terelgetésére:,,Miért nem építettetek nekem házat cédrusból?"7Most tehát így szólj az én szolgámhoz, Dávidhoz:Ezt mondja a seregek Jehovája:Én hoztalak el a legelőről, a nyáj mögül, hogy vezetője légy népemnek, Izraelnek.8Veled leszek, bármerre jársz is, és kiirtom előled összes ellenségedet;nevet szerzek neked, amilyen a nagyok neve a földön.9Helyet jelölök ki népemnek, Izraelnek. Elültetem őket, és a maguk helyén fognak lakni, és nem háborgatják őket többé. Nem fogják megint kifárasztani őket az igazságtalanság fiai, mint ahogy először tették,10azoktól a napoktól fogva, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Meg fogom alázni minden ellenségedet. És megmondom neked:,,Házat is épít számodra Jehova."11És úgy lesz, hogy amikor betelnek a te napjaid, hogy elmenj, és ősatyáiddal légy, én fölemelem magodat teutánad, aki az egyik fiad lesz, és megszilárdítom királyi uralmát.12Ő fog nekem házat építeni, én pedig megszilárdítom a trónját időtlen időkre.13Én atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz. Szerető-kedvességemet nem vonom meg tőle, mint ahogy megvontam azt elődödtől.14Időtlen időkig megtartom őt házamban és királyságomban, s trónja is fennmarad időtlen időkig."15Nátán pedig pontosan e szavak és e látomás szerint beszélt Dáviddal.16Dávid király ezután bement, leült Jehova előtt, és így szólt:,,Ki vagyok én, ó, Jehova Isten, és mi az én házam, hogy eljuttattál idáig?17Sőt, mintha csekélység volna ez szemedben, ó, Isten, még a távoli jövőre nézve is szólsz a te szolgád házáról, és olyan embernek tekintesz, aki feljebb emelkedhet, ó, Jehova Isten!18Mit tudna még Dávid mondani neked szolgád megtiszteltetéséről, amikor te jól ismered szolgádat.19Ó, Jehova!A te szolgádért és szíved szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, megismertetve minden nagy tettedet.20Ó, Jehova! Senki sincs hozzád hasonló, és nincs Isten rajtad kívül mindarra nézve, amit füleinkkel hallottunk.21Mely nemzet az a földön, amelyik olyan volna, mint a te néped, Izrael, amelyért elment az igaz Isten, hogy megváltsa magának mint népet, hogy nevet szerezz magadnak nagy tettek és félelmetes dolgok által, nemzeteket űzve el a te néped elől, amelyet megváltottál Egyiptomból?22Aztán népeddé tetted Izraelt, a te népedet időtlen időkre, és te, ó, Jehova, te lettél Istenük!23Most pedig, ó, Jehova, legyen a szó, amelyet szolgádról és a házáról szóltál, megbízható időtlen időkig, és cselekedj úgy, ahogy beszéltél.24Legyen megbízható, és legyen nagy a te neved időtlen időkig, és így beszéljenek:A seregek Jehovája, Izrael Istene, Isten Izrael felett, és maradjon fenn előtted Dávidnak, a te szolgádnak háza.25Mert te, Istenem, kinyilatkoztattad a te szolgádnak, hogy házat szándékozol építeni neki. Ezért keresett alkalmat a te szolgád, hogy imádkozzon színed előtt.26Most azért, ó, Jehova, te vagy az igaz Isten, és te ígéred ezt a jót szolgád felől.27Határozd most el, és áldd meg a te szolgád házát, hogy fennmaradjon előtted időtlen időkig;hiszen te, ó, Jehova, megáldottad, és időtlen időkig áldott az!"
18. fejezet
1Történt aztán, hogy Dávid megverte és behódoltatta a filiszteusokat, és elvette a filiszteusok kezéből Gátot meg alárendelt városait.2Aztán megverte Moábot, és a moábiták sarcfizető szolgái lettek Dávidnak.3Dávid még megverte Hadadézert is, Cóba királyát Hamátban, amikor az elindult, hogy kiterjessze hatalmát az Eufrátesz folyóig.4Dávid ezenkívül zsákmányolt tőle ezer szekeret, foglyul ejtett hétezer lovast és húszezer gyalogost. Dávid akkor valamennyi szekérhúzó ló lábának inát szegte, de száz szekérhúzó lovat meghagyott belőlük.5Amikor a damaszkuszi szírek segítségére siettek Hadadézernek, Cóba királyának, Dávid megvert a szírek közül huszonkétezer embert.6Dávid ezután helyőrségeket állított Szíriába, Damaszkuszba, és a szírek sarcfizető szolgái lettek Dávidnak. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.7Dávid ezenkívül elvette azokat az aranyból készült kerek pajzsokat, amelyek Hadadézer szolgáinál voltak, és elvitte azokat Jeruzsálembe.8Tibhátból és Kúnból, Hadadézer városaiból igen sok rezet vitt el Dávid. Salamon abból készítette el a réztengert, az oszlopokat és a rézeszközöket.9Amikor Tóu, Hamát királya hallotta, hogy Dávid megverte Hadadézernek, Cóba királyának egész haderejét,10azonnal elküldte a fiát, Hadórámot Dávid királyhoz, hogy megkérdezze hogyléte felől, és kifejezze elismerését azért, hogy harcolt Hadadézer ellen, és megverte őt(Hadadézer ugyanis harcedzett ellenfele volt Tóunak); és volt nála mindenféle arany-, ezüst- és réztárgy.11Dávid király ezeket is Jehovának szentelte azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet elvitt az összes nemzettől, Edomtól, Moábtól, Ammon fiaitól, a filiszteusoktól és Amálektől.12Abisai, Céruja fia pedig tizennyolcezer edomitát vert meg a Só-völgyben.13Így aztán helyőrségeket állított Edomba, és az edomiták mind Dávid szolgái lettek. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.14És Dávid uralkodott egész Izrael felett. Bírói döntéseket hozott, és igazságot szolgáltatott egész népének.15Joáb, Céruja fia volt a sereg vezére, Josafát, Ahilud fia pedig emlékíró volt.16Cádók, Ahitub fia, és Ahimélek, Abjátár fia, papok voltak, Savsa pedig titkár volt.17Benája, Jójada fia a kereteusok és a peleteusok fölé volt rendelve;Dávid fiai pedig az elsők voltak a király oldalán.
19. fejezet
1Történt aztán, hogy meghalt Náhás, Ammon fiainak a királya, és a fia kezdett uralkodni helyette.2Dávid akkor így szólt:,,Szerető-kedvességgel fogok bánni Hánunnal, Náhás fiával, mert az apja is szerető-kedvességgel bánt velem."Dávid tehát követeket küldött, hogy vigasztalják meg őt az apja miatt. El is jutottak Dávid szolgái Ammon fiainak földjére, Hánunhoz, hogy megvigasztalják.3Ammon fiainak fejedelmei azonban így szóltak Hánunhoz:,,Talán bizony apádat tiszteli Dávid a szemedben azzal, hogy vigasztalókat küldött hozzád?Nem inkább azért jöttek hozzád a szolgái, hogy átkutassák, feldúlják és kikémleljék az országot?"4Hánun erre fogta Dávid szolgáit, leborotválta őket, és felében levágta ruháikat az ülepükig, majd elküldte őket.5Később elmentek némelyek, és beszámoltak a férfiakról Dávidnak, ő pedig azonnal elküldött eléjük, mert nagyon megaláztattak azok a férfiak. És így szólt a király:,,Maradjatok Jerikóban, míg jól megnő a szakállatok. Azután térjetek vissza."6Idővel Ammon fiai látták, hogy bűzössé lettek Dávid előtt. Hánun és Ammon fiai ezért küldtek ezer ezüsttalentumot, hogy szekereket és lovasokat fogadjanak bérbe Mezopotámiából, Arám-Maákából és Cóbából.7Bérbe fogadtak tehát harminckétezer szekeret, és Maáka királyát a népével együtt. Azok erre eljöttek, és letáboroztak Medeba előtt;Ammon fiai is egybegyűltek városaikból, aztán hadba vonultak.8Amikor Dávid meghallotta ezt, nyomban elküldte Joábot és az egész sereget meg a vitézeket.9És Ammon fiai kivonultak, csatarendbe álltak a város bejáratánál, az odaérkezett királyok pedig külön voltak a mezőn.10Amikor Joáb látta, hogy elöl is, hátul is roham készülődik ellene, azonnal kiválasztott néhányat Izrael összes válogatott embere közül, és felsorakoztatta őket a szírekkel szemben.11A nép többi részét fivérének, Abisainak a kezére bízta, hogy ők Ammon fiaival szemben sorakozzanak fel.12Azután így szólt:,,Ha a szírek túl erősek lesznek velem szemben, te légy az én megmentőm;ha azonban Ammon fiai lesznek túl erősek veled szemben, akkor én mentelek meg téged.13Légy erős, hogy bátrak legyünk népünkért és Istenünk városaiért!Jehova pedig majd megteszi, ami jó a szemében."14Akkor Joáb a vele levő néppel együtt előrenyomult a csatába a szírek elé, és azok megfutamodtak előle.15Ammon fiai pedig látták, hogy a szírek megfutamodtak, és maguk is menekülni kezdtek a testvére, Abisai elől, aztán bementek a városba. Joáb később bement Jeruzsálembe.16Amikor a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, követeket küldtek, és elhozatták a Folyó vidékén levő szíreket, élükön Sofákkal, Hadadézer seregének a vezérével.17Amikor ezt jelentették Dávidnak, ő azonnal egybegyűjtötte az egész Izraelt, átkelt a Jordánon, eljutott hozzájuk, és felsorakozott ellenük. Amikor Dávid csatarendbe állt a szírekkel szemben, azok harcba szálltak ellene.18Ámde megfutamodtak a szírek Izrael elől, Dávid pedig hétezer szekérhajtót és negyvenezer gyalogost ölt meg a szírek közül. Sofákot, a sereg vezérét is halálra adta.19Mikor aztán Hadadézer szolgái látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, nyomban békét kötöttek Dáviddal, és a szolgálatába álltak. Szíria azután már nem akart azzal próbálkozni, hogy megmentse Ammon fiait.
20. fejezet
1örtént pedig az esztendő fordultakor, abban az időben, amikor hadba vonulnak a királyok, hogy Joáb vezette a harcoló sereget, és elpusztította Ammon fiainak országát. Elment, ostrom alá vette Rabbát, míg maga Dávid Jeruzsálemben maradt. És megverte Joáb Rabbát, és lerombolta.2Dávid pedig levette Malkám fejéről a koronát. Egy talentum arany súlyúnak találta, és drágakövek voltak benne. Ez Dávid fejére került. Óriási zsákmányt hozott el a városból.3Elhozta a benne levő népet is, és kőfűrésszel, éles vasszerszámokkal meg fejszével dolgoztatta őket. Így tett Dávid Ammon fiainak minden városával. Végül Dávid és az egész nép visszatért Jeruzsálembe.4Történt ezután, hogy háború tört ki Gézerben a filiszteusok ellen. Ekkor terítette le a husatita Szibbekai Sippait, aki a refaiták szülöttei közé tartozott, úgyhogy legyőzettek.5Újra háború tört ki a filiszteusok ellen, és Elhanán, Jáir fia leterítette Lahmit, a gáti Góliát testvérét, akinek a lándzsanyele olyan volt, mint a takácsok zubolyfája.6És újra háború tört ki Gátban. Volt ott akkor egy rendkívül termetes ember, akinek hat-hat ujja volt kezein is, lábain is, tehát huszonnégy. Ő is a refaiták szülötte volt.7Állandóan gúnyolta Izraelt. Végül aztán Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán leterítette.8Ezek a refaitáktól születtek Gátban;és elestek Dávid keze által és szolgái keze által.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1 Krónikák könyve/Ószövetség |
|
|
|
Címkék: vasszerszámokkal, ezüsttalentumot, megvigasztalják, felsorakoztatta, filiszteusoktól, megszólaltassák, igazságtalanság, örökrészeteket, mezopotámiából, felkentjeimhez, cintányérokkal, felajánlásokat, valamelyikének, megszilárdítom, gondolkodjatok, mazsolalepényt, egybegyűjtötte, datolyalepényt, királyságomban, harminckétezer, tizennyolcezer, filiszteusokat, huszonkétezer, dicsekedjetek, ismertessétek, megfutamodtak, választottjai, helyőrségeket, felsorakozott, jeruzsálemben, elpusztította, hangszerekkel, rézeszközöket, szolgáltatott, cintányérokat, szövetségének, igaz Isten, közösségi áldozatok, népet Jehova, nőknek egy-egy, trombitákkal szüntelen, napon ajánlott, testvérei által, népek között, szívük azoknak, egész földre, esküt mint, másik népig, nemzetek között, népek istenei, termékeny föld, láda előtt, Izrael Istenét, Jehovának Asáf, Maga Jehova, Izrael Istene, Dávid Nátán, Jehova Isten, Isten Izrael, Hadórámot Dávid, Maradjatok Jerikóban, Amikor Dávid, Dávid Jeruzsálemben, Joáb Rabbát, Dávid Ammon, Végül Dávid, Szibbekai Sippait,
|
|
Offline
