|
2016-09-29 21:45:04, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
2Krónikák 21. fejezete
1Végül Josafát nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették ősatyái mellé Dávid városában. A fia, Jórám kezdett uralkodni helyette.2Testvérei is voltak:Josafát fiai, Azária, Jéhiel, Zakariás, Azária, Mikáel és Sefátia;ők mindannyian Josafátnak, Izrael királyának a fiai voltak.3Ezért apjuk sok ajándékot adott nekik:ezüstöt, aranyat, értékes dolgokat és megerősített városokat Júdában;de a királyságot Jórámnak adta, mert ő volt az elsőszülött.4Amikor Jórám átvette apja királyságát, hozzáfogott, hogy megerősítse hatalmát, ezért megölte karddal minden testvérét, sőt Izrael fejedelmei közül is néhányat.5Harminckét éves volt Jórám, amikor uralkodni kezdett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben.6Izrael királyainak útján járt, ahogy az Aháb házából valók tették, mert Aháb leánya lett a felesége, és azt tette, ami rossz Jehova szemében.7De Jehova nem akarta elpusztítani Dávid házát, a szövetségért, amelyet Dáviddal kötött, mint ahogy meg is mondta, hogy lámpást ad neki és fiainak mindenkorra.8Az ő napjaiban lázadt föl Edom Júda keze ellen, aztán királyt állított maga fölé.9Így hát Jórám a vezéreivel átment, és vele együtt a szekerek is mind. És történt, hogy fölkelt éjszaka, és megverte az edomitákat, akik körülvették őt, meg a szekerek vezéreit is.10De Edom mind a mai napig lázadozik Júda keze ellen. Akkor, ugyanabban az időben kezdett lázadozni Libna is az ő keze ellen, mert elhagyta Jehovát, ősatyái Istenét.11Ő is készített magaslatokat Júda hegyein, hogy erkölcstelenkedésbe vigye Jeruzsálem lakóit, és eltévelyítse Júdát.12Végül eljutott hozzá egy írás Illés prófétától, amely így szólt:,,Ezt mondja Jehova, ősatyádnak, Dávidnak Istene:Mivel te nem jártál apádnak, Josafátnak útjain, sem Asának, Júda királyának útjain,13hanem Izrael királyainak az útján jársz, és erkölcstelenkedésbe viszed Júdát meg Jeruzsálem lakóit, éppen úgy, ahogy Aháb háza is erkölcstelenkedést mozdított elő, sőt megölted tulajdon testvéreidet, apád háznépét, akik jobbak voltak nálad,14ezért íme, Jehova nagy csapást mér népedre, fiaidra, feleségeidre és egész vagyonodra.15Te pedig sokféle betegségben fogsz szenvedni, beleid betegségében, mígnem kijönnek a beleid a betegség miatt naponként."16Így aztán Jehova felindította Jórám ellen a filiszteusoknak és azoknak az araboknak a szellemét, akik az etiópok mellett voltak.17Föl is vonultak Júdába, betörtek, és zsákmányul ejtették mindazt a vagyont, amely a király házában találtatott, sőt a fiait és a feleségeit is. Nem maradt neki más fia, csak Joakház, a legkisebbik fia.18Mindezek után Jehova gyógyíthatatlan bélbetegséggel sújtotta őt.19És történt, hogy az elkövetkezendő napokban, igen, két teljes év elteltével, kijöttek a belei betegsége idején, míg végül belehalt kínzó betegségeibe. Népe nem rendezett neki égetést, mint ahogy ősatyáinak égettek.20Harminckét éves volt, amikor uralkodni kezdett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben. Végül elment úgy, hogy senki szemében nem volt kívánatos. Eltemették Dávid városában, de nem a királyok sírhelyeibe.
22. fejezet
1Jeruzsálem lakói ezután Aháziát, a legkisebb fiát tették királlyá helyette(ugyanis az idősebbeket mind megölte az a rablócsapat, amely az arabokkal a táborba jött), és Aházia, Jórám fia kezdett uralkodni Júda királyaként.2Huszonkét éves volt Aházia, amikor uralkodni kezdett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Omrinak volt az unokája, Atáliának hívták.3Aházia is Aháb házának útjain járt, mert az anyja volt a tanácsadója a gonosztettekben.4Azt tette hát, ami rossz Jehova szemében, éppen úgy, ahogy Aháb háza, mert ők lettek a tanácsadói apja halála után, a vesztére.5Követte is a tanácsaikat, ezért hadba vonult Jórámmal, Aháb fiával, Izrael királyával együtt Hazáel, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba, és ott az íjászok eltalálták Jórámot.6Ezért visszament, hogy felgyógyuljon Jezréelben a sebekből, amelyeket Rámában ejtettek rajta, amikor Hazáel ellen, Szíria királya ellen hadakozott. Júda királya, Azária, Jórám fia pedig lement, hogy megnézze Jórámot, az Aháb fiát Jezréelben, mert beteg volt.7De Isten akaratából vesztére volt az Aháziának, hogy elment Jórámhoz. Miután megérkezett, kiment Jórámmal Jéhuhoz, Nimsi unokájához, akit Jehova felkent, hogy kiirtsa Aháb házát.8És történt, hogy Jéhu, mihelyt perbe szállt Aháb házával, rátalált Júda fejedelmeire és Aházia testvéreinek a fiaira, Aházia szolgáira, és megölte őket.9Ezután keresni kezdte Aháziát, és végül el is fogták őt, amikor Szamáriában rejtőzködött, és elvitték Jéhu elé. Azután megölték őt, és eltemették, mert ezt mondták:,,Unokája ő Josafátnak, aki teljes szívéből Jehovát kereste."És nem volt senki Aházia házából, akinek ereje lett volna a királysághoz.10Atália, Aházia anyja pedig látta, hogy meghalt a fia, így hát felkelt, és elpusztította Júda házának minden királyi ivadékát.11De a király leánya, Jehosabeát fogta Joást, Aházia fiát, és kilopta a megölésre szánt királyfiak közül, s bevitte őt és a dajkáját a belső szobába, ahol az ágyak voltak. Jehosabeát, Jórám király leánya, Jójada pap felesége (aki egyébként Aházia nővére volt) rejtegette őt Atália elől, így az nem ölte meg.12És a fiú náluk volt az igaz Isten házában elrejtve hat éven át, amíg Atália uralkodott királynőként az ország felett.
23. fejezet
1A hetedik évben aztán Jójada felbátorodott, és szövetségre lépett a százak vezetőivel, név szerint Azáriával, Jerohám fiával, Ismáellel, Johanán fiával, Azáriával, Obed fiával, Maáséjával, Adája fiával, és Elisáfáttal, Zikri fiával.2Ezek után bejárták Júdát, és összegyűjtötték a lévitákat Júda minden városából, meg Izrael atyai házainak főit. Így eljöttek Jeruzsálembe.3Aztán az egész gyülekezet szövetséget kötött a királlyal az igaz Isten házában, ő pedig így szólt hozzájuk:,,Íme, a király fia fog uralkodni, úgy, ahogy Jehova megígérte Dávid fiai felől.4Ezt tegyétek:Egyharmad rész közületek, azok, akik bejönnek sabbaton a papok és a léviták közül, ajtónállók legyenek,5egyharmad rész a király házánál, egyharmad rész pedig az Alap kapunál legyen;és az egész nép Jehova házának az udvaraiban legyen.6Senkit se engedjetek bemenni Jehova házába, csak a papokat és a szolgálatot végző lévitákat. Ezek menjenek be, mert szent csoport ők, és az egész nép tegyen eleget Jehova iránti kötelezettségének.7A léviták vegyék körül a királyt minden oldalról, ki-ki fegyvereivel a kezében. Aki pedig bemegy a házba, azt meg kell ölni. Maradjatok a királlyal, amikor bemegy, és amikor kijön."8A léviták pedig, és egész Júda mindenben aszerint cselekedett, ahogy Jójada pap megparancsolta. Mindegyik maga mellé vette hát az embereit, a sabbaton bevonulókat a sabbaton kivonulókkal együtt, mert Jójada pap nem mentette fel az osztályokat a szolgálat alól.9Jójada pap továbbá odaadta a százak vezetőinek Dávid király lándzsáit, pajzsait és kerek pajzsait, amelyek az igaz Isten házában voltak.10Aztán fölállította az egész népet, igen, úgy, hogy ki-ki a kezében tartotta hajítófegyverét, a ház jobb oldalától egészen a ház bal oldaláig, az oltárnál és a háznál, körülfogva a királyt.11Ezután kihozták a király fiát, és rátették a diadémot meg a Bizonyságot, és királlyá tették őt. Jójada és a fiai tehát felkenték őt, és ezt mondták:,,Éljen a király!"12Amikor Atália meghallotta a futkosó nép hangját, és hogy dicsérik a királyt, rögtön odament a néphez Jehova házához.13Akkor látta, és íme, a király az oszlopánál állt a bejáratnál, a fejedelmek és a trombitások pedig a király mellett, és az ország egész népe örvendezett, és fújta a trombitákat;ott voltak az énekesek is az éneket kísérő hangszerekkel, és akik jelt adtak a dicsérésre. Atália erre megszaggatta ruháit, és ezt mondta:,,Összeesküvés! Összeesküvés!"14Jójada pap azonban kivezette a százak vezetőit, a hadsereg kinevezett személyeit, és ezt mondta nekik:,,Vigyétek ki őt a sorok közül, és aki utánamegy, azt kard ölje meg!"A pap ugyanis megmondta:,,Ne Jehova házában öljétek meg."15Erre rávetették kezüket. Amikor aztán a lovak kapujának bejáratához ért, amely a királyi házhoz tartozott, ott rögtön megölték.16Akkor Jójada szövetséget kötött maga között, az egész nép között és a király között, hogy továbbra is Jehova népe lesznek.17Ezután az egész nép bement Baál házába, és lerombolta azt. Oltárait meg képmásait összetörték, és Mattánt, Baál papját megölték az oltárok előtt.18Jójada pedig Jehova házának a tisztségeit a papok és a léviták kezébe adta, akiket Dávid osztályokba sorolt Jehova háza fölé, hogy bemutassák Jehova égő áldozatait a Mózes törvényében leírtak szerint, örvendezve és énekszóval, ahogy Dávid keze elrendelte.19Fölállította a kapuőröket Jehova házának kapuihoz, hogy senki be ne lépjen, aki valamiért tisztátalan.20Ekkor maga mellé vette a százak vezetőit meg a méltóságokat, és azokat, akik uralkodtak a nép felett, és az ország egész népét, és levezette a királyt Jehova házából. Aztán egyenesen a felső kapun át bementek a király házába, és leültették a királyt a királyság trónjára.21Továbbra is örvendezett az ország egész népe, és a városban nem volt háborúság. Atáliát pedig megölték karddal.
24. fejezete
1Hétéves volt Joás, amikor uralkodni kezdett, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Beér-Sebából való volt, Cibjahnak hívták.2Joás azt tette, ami helyes Jehova szemében, Jójada pap minden napján.3És Jójada két feleséget vett neki, ő pedig nemzett fiakat és leányokat.4Történt aztán, hogy Joásnak szíve vágya lett, hogy rendbe hozza Jehova házát.5Egybe is gyűjtötte a papokat meg a lévitákat, és így szólt hozzájuk:,,Menjetek el Júda városaiba, és gyűjtsetek pénzt egész Izraeltől, hogy Istenetek háza évről évre kijavíttassék. Siessetek a dologgal!"De a léviták nem siettek.6A király ezért hívatta Jójadát, a főt, és ezt mondta neki:,,Miért nem kérted számon a lévitáktól, hogy be kell hozni Júdából és Jeruzsálemből a szent adót, melyet Jehova szolgája, Mózes vetett ki, igen, Izrael gyülekezetéét, a Bizonyság sátra számára?7Mert bizony Atáliának, annak a gonosz asszonynak a fiai betörtek az igaz Isten házába, sőt, Jehova házának szent dolgait mind felajánlották a Baáloknak."8Akkor a király parancsot adott, és készítettek egy ládát, majd elhelyezték azt kívül, Jehova házának kapujánál.9Ezután felhívást küldtek szét egész Júdába és Jeruzsálembe, hogy hozzák el Jehovának a szent adót, melyet az igaz Isten szolgája, Mózes vetett ki Izraelre a pusztában.10Erre örvendezni kezdett minden fejedelem és az egész nép, és hozták, bedobták a ládába, mígnem mindannyian adtak.11És történt, hogy a megfelelő időben elvitette a ládát a léviták keze által a király felügyelete alá, és amint látták, hogy sok pénz van benne, odament a király titkára és a papi elöljáró megbízottja, és kiürítették a ládát, majd fölvették és visszavitték a helyére. Így cselekedtek napról napra, úgyhogy igen sok pénzt gyűjtöttek össze.12Ezután a király és Jójada odaadta azt a Jehova házában szolgáló munkavégzőknek, ők pedig kővágókat és mesterembereket fogadtak fel, hogy rendbe hozzák Jehova házát, és vas- meg rézműveseket is Jehova házának kijavítására.13A munkavégzők tehát munkához láttak, és a javítási munkálatok előrehaladtak a kezük nyomán. Végül szerkezetileg megfelelő állapotba hozták az igaz Isten házát, és megerősítették.14Mihelyt végeztek, elvitték a megmaradt pénzt a király és Jójada elé, ők pedig eszközöket készítettek Jehova háza számára:eszközöket a szolgálathoz és a felajánlásokhoz, poharakat, arany- meg ezüsteszközöket, és szüntelenül égő áldozatokat mutattak be Jehova házában, Jójada minden napján.15Jójada pedig megöregedett és betelt az évekkel, míg végül meghalt;százharminc éves volt, amikor meghalt.16Eltemették Dávid városában a királyok mellé, mert jót cselekedett Izraelben, és az igaz Istennel meg az Ő házával.17Jójada halála után eljöttek Júda fejedelmei, meghajoltak a király előtt, és a király akkor hallgatott rájuk.18Idővel elhagyták Jehovának, ősatyáik Istenének a házát, és a szent rudaknak meg a bálványoknak kezdtek szolgálni. Ezzel a vétkével haragot vont magára Júda és Jeruzsálem.19Ő újra meg újra prófétákat küldött közéjük, hogy visszatérítsék őket Jehovához, és ezek mindig tanúságot tettek ellenük, de ők nem fordították oda fülüket.20Isten szelleme pedig leszállt Zakariásra, Jójada pap fiára, ezért odaállt a nép elé, és így szólt hozzájuk:,,Ezt mondja az igaz Isten:Miért hágjátok át Jehova parancsolatait, úgyhogy nem is boldogultok?Mivel ti elhagytátok Jehovát, ő is elhagy titeket."21Azok végül összeesküdtek ellene, és a király parancsolatából köveket vetettek rá Jehova házának udvarán.22Joás király nem emlékezett meg arról a szerető-kedvességről, amellyel annak apja, Jójada volt iránta, így hát megölte a fiát, az pedig a halála előtt ezt mondta:,,Lássa meg Jehova, és kérje számon!"23És történt az esztendő fordultával, hogy fölvonult ellene egy szíriai hadsereg, majd kezdett behatolni Júdába és Jeruzsálembe. Azután elpusztították a nép összes fejedelmét a nép közül, a zsákmányukat pedig mind elküldték Damaszkusz királyának.24Kevés emberrel hatolt be a szírek hadserege, de Jehova a kezükbe adott egy igen nagy hadsereget, mert elhagyták Jehovát, ősatyáik Istenét;és Joás felett ítéletet hajtottak végre.25Amikor elmentek tőle (bizony sok betegségben hagyták ott), a saját szolgái összeesküdtek ellene Jójada pap fiainak vére miatt;megölték az ágyában, és így halt meg. Azután eltemették Dávid városában, de nem a királyok sírhelyeire temették.26Ezek voltak, akik összeesküdtek ellene:Zabád, az ammonita asszonynak, Simeátnak a fia, és Jozabád, a moábita asszonynak, Simritnek a fia.27Ami a fiait, az ellene szóló számos kijelentést és azokat a munkálatokat illeti, amelyeket az igaz Isten házának alapjain végeztek, íme, ezek meg vannak írva a királyok könyvének fejtegetésében. A fia, Amácija kezdett uralkodni helyette.
25. fejezete
1Huszonöt éves korában lett király Amácija, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jehoaddánnak hívták.2Amácija azt tette, ami helyes Jehova szemében, de nem teljes szívvel.3És történt, hogy mihelyt a királyság megerősödött uralma alatt, megölte azokat a szolgáit, akik végeztek apjával, a királlyal.4A fiaikat nem ölte meg, hanem a Mózes könyvében, a törvényben megírtak szerint cselekedett, úgy, ahogy Jehova megparancsolta:,,Az apák ne haljanak meg a fiak miatt, és a fiak se haljanak meg az apák miatt. Mindenki a maga bűnéért haljon meg."5És Amácija egybegyűjtötte Júdát, és felállította őket ősatyáik háza szerint, az ezrek vezetői és a százak vezetői szerint egész Júdából és Benjáminból;összeírta őket húszéves kortól fölfelé, és végül megállapította, hogy háromszázezer hadba vonuló, válogatott férfi van, akik lándzsával és nagy pajzzsal vannak felszerelkezve.6Ezenkívül felfogadott Izraelből százezer bátor és vitéz embert száz ezüsttalentumon.7És eljött hozzá az igaz Istennek egy embere, és így szólt:,,Ó, király, ne menjen veled Izrael serege, mert Jehova nincs Izraellel, nincs Efraim egyetlen fiával sem.8Menj csak te egyedül, cselekedj, légy bátor a háborúban! Az igaz Isten elbuktathat téged az ellenség előtt, mert Istennek hatalma van segíteni is, és elbuktatni is."9Amácija akkor ezt mondta az igaz Isten emberének:,,De mi legyen a száz talentummal, amit Izrael csapatainak adtam?"Erre az igaz Isten embere így felelt:,,Jehova ennél sokkal többet tud adni neked."10Amácija tehát elkülönítette őket, vagyis az Efraimból hozzá érkezett csapatokat, hogy menjenek el a helyükre. De azok heves haragra gyúltak Júda ellen, így aztán lángoló haraggal tértek vissza a helyükre.11Amácija pedig felbátorodott, és így vezette az ő népét. Elment a Só-völgybe, és megverte Szeir fiait, tízezret.12Tízezret azután élve fogtak el Júda fiai. Ezeket elvitték a szikla tetejére, és levetették őket a szikla tetejéről;egytől egyig széthasadtak.13Annak a csapatnak a tagjai pedig, akiket Amácija visszaküldött, és nem mehettek vele a háborúba, rátörtek Júda városaira Szamáriától fogva egészen Bét-Horonig, és lesújtottak háromezer emberre azok közül, és nagy zsákmányt szereztek.14De történt, hogy miután Amácija megverte az edomitákat, és visszajött, elhozta Szeir fiainak isteneit, és felállította azokat magának istenekül. Előttük hajolt meg, és nekik kezdett áldozati füstöt füstölögtetni.15Jehova haragja ezért fellángolt Amácija ellen, elküldött hozzá egy prófétát, és ezt mondta neki:,,Miért kerested azon nép isteneit, akik nem szabadították meg saját népüket a kezedből?"16És történt, hogy alig szólt hozzá, a király máris ezt mondta neki:,,Talán bizony a király tanácsadójává tettünk meg téged?Hagyd abba a saját érdekedben! Miért sújtanának le rád?"A próféta erre abbahagyta, de még ezt mondta:,,Tudom, hogy Isten elhatározta, hogy pusztulást hoz rád, mert ezt cselekedted, és nem hallgattál a tanácsomra."17Akkor Amácija, Júda királya tanácsot tartott, és elküldött Izrael királyához, Joáshoz, Jéhu fiának, Joakháznak a fiához, ezekkel a szavakkal:,,Gyere, nézzünk szembe egymással!"18Erre Joás, Izrael királya elküldött Amácijához, Júda királyához a következő szavakkal:,,A libanoni töviskóró elküldött a libanoni cédrushoz, ezt mondva:Add a leányodat fiamnak feleségül.De a mező vadja, amely a Libanonon volt, arra ment, és összetiporta a töviskórót.19Azt mondod magadban:íme, megverted Edomot. Szíved fölmagasztalt téged, hogy dicsőséget szerezz. Maradj csak otthon a házadban. Miért bocsátkoznál harcba kedvezőtlen helyzetben, és miért esnél el Júdával együtt?"20De Amácija nem hallgatott rá, mivelhogy az igaz Istentől volt ez, hogy a kezébe adassanak, mert Edom isteneit keresték.21Így tehát felvonult Joás, Izrael királya, aztán szembenéztek egymással, ő és Amácija, Júda királya a Júdához tartozó Bét-Semesnél.22És Júda vereséget szenvedett Izraeltől, úgyhogy mindenki elmenekült a maga sátrába.23Amáciját, Júda királyát, Joakház fiának, Joásnak a fiát pedig elfogta Izrael királya, Joás Bét-Semesnél. Aztán elvitte őt Jeruzsálembe, és rést ütött Jeruzsálem falán az Efraim kaputól egészen a Szeglet kapuig, négyszáz könyöknyit.24Elvitt minden aranyat és ezüstöt és minden tárgyat, ami az igaz Isten házában, Obed-Edomnál találtatott, és a király házának kincseit meg a túszokat is, majd visszatért Szamáriába.25Amácija, Júda királya, Joás fia tizenöt évig élt még Izrael királyának, Joásnak, Joakház fiának a halála után.26Ami Amácija egyéb dolgait illeti, mind az elsőket, mind az utolsókat, íme, nincsenek-e megírva Júda és Izrael királyainak könyvében?27És attól az időtől fogva, hogy Amácija eltért Jehova követésétől, összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben. Végül aztán elmenekült Lákisba, de utánaküldtek Lákisba, és ott megölték.28Elvitték hát lovakon, és eltemették ősatyái mellé, Júda városában.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2 Krónikák könyve/Ószövetség |
|
|
|
Címkék: felajánlásokhoz, gonosztettekben, hajítófegyverét, gyógyíthatatlan, összegyűjtötték, ezüsteszközöket, ezüsttalentumon, mesterembereket, parancsolatából, filiszteusoknak, elpusztították, megállapította, visszatérítsék, felszerelkezve, fejtegetésében, megerősítették, bélbetegséggel, elkövetkezendő, munkavégzőknek, megparancsolta, egybegyűjtötte, parancsolatait, összeesküvést, jeruzsálemben, felbátorodott, szabadították, összeesküdtek, elpusztította, hangszerekkel, elkülönítette, háromszázezer, gyülekezetéét, jeruzsálemből, kijavíttassék, visszaküldött, tanácsadójává, fiai voltak, királyságot Jórámnak, vezéreivel átment, szekerek vezéreit, időben kezdett, írás Illés, útján jársz, betegség miatt, etiópok mellett, király házában, elkövetkezendő napokban, belei betegsége, királyok sírhelyeibe, legkisebb fiát, idősebbeket mind, táborba jött, Edom Júda, Dávidnak Istene, Eltemették Dávid, Jórámmal Jéhuhoz, Joás Bét-Semesnél,
|
|
Offline
