|
2016-10-25 18:39:55, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
József Attila: Kirakják a fát
A pályaudvar hídja még remeg,
de már a kényes őszi szél dorombol
és kiszáradt hasábfák döngenek,
amint dobálják őket a vagonból.
Ha fordul is egy, a lehullt halom
néma... Mi bánt? Úgy érzem, mintha félnék,
menekülnék, hasáb a vállamon.
A kisgyermek, ki voltam, mégis él még.
A kis kölyök, ki voltam, ma is él
s a felnőttet a bánat fojtogatja;
de nem könnyezik, egy dal zöngicsél
s ügyes, hogy el ne szálljon a kalapja.
Tőletek féltem, kemény emberek,
ti fadobálók, akiket csodáltam?
Most mint lopott fát, viszlek titeket
ez otthontalan, csupa-csősz világban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: v- József Attila |
|
|
|
Címkék: otthontalan, pályaudvar, kisgyermek, fojtogatja, menekülnék, kiszáradt, fadobálók, csodáltam, zöngicsél, felnőttet, könnyezik, vállamon, hasábfák, dorombol, szálljon, vagonból, dobálják, döngenek, kirakják, világban, lehullt, viszlek, titeket, kalapja, tőletek, emberek, voltam, félnék, kölyök, attila, fordul, akiket, kényes, féltem, lopott, józsef, pályaudvar hídja, kényes őszi, lehullt halom, bánat fojtogatja, József Attila,
|
|
Offline
