|
2008-12-17 08:44:36, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
5,1 Őrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek.
5,2 Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a [Máté. 6,7.] te beszéded kevés legyen;
5,3 Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és a sok [Péld. 10,19.] beszédből bolond beszéd.
5,4 Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak [5 Móz. 23,21.22.] megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd!
5,5 Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.
5,6 Ne engedd a te szádnak, hogy bűnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal előtt, [2 Móz. 26,20.21.] hogy tévedésből esett ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját.
5,7 Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.
5,8 Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert egyik felsőrendű vigyáz a másik [Ésa. 3,14.15.] felsőrendűre, és ezek felett még felsőbbrendűek vannak.
5,9 Az ország haszna pedig mindenekfelett a földmívelést kedvelő király.
5,10 A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot nem telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.
5,11 Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztői is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel?
5,12 Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt [vers 10. Jób. 20,22.] aludni.
5,13 Van gonosz nyavalya, a melyet láttam a nap alatt: az ő urának veszedelmére tartott gazdagság;
5,14 Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született néki, annak kezében nem lesz semmi.
5,15 A mint kijött az ő anyjának méhéből, mezítelen [Jób. 1,21. 1 Tim. 6,7. Zsolt. 49,18.] megy ismét el, a mint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, a mit kezében elvinne.
5,16 Annakokáért ez is gonosz nyavalya, hogy a mint jött, a képen megy el. Mi haszna van néki abban, hogy a szélnek munkálkodott?
5,17 És hogy az ő teljes életében a setétben evett, sokszori haraggal, keserűséggel és búsulással?
5,18 Ez azért a jó, a melyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden ő munkájából, a melylyel fárasztotta magát a nap alatt, az ő élete napjainak száma szerint, a melyeket adott néki az Isten; mert ez az ő [vers 15. rész 3,13.] része.
5,19 És a mely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és a kinek megengedte, hogy egyék abból és az ő részét elvegye, és örvendezzen az ő munkájának: ez az Istennek ajándéka!
5,20 Mert nem sokat emlékezik meg az ilyen az ő élete napjainak számáról, mivelhogy az ő szívének örömét az Isten kedveli.
6,1 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, és nagy baj az az emberen;
6,2 Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot és kincseket és tisztességet, és semmi nélkül nem szűkölködik, valamit kivánhat lelkének, és az Isten nem engedi néki, hogy éljen azzal, hanem más ember él azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
6,3 Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és [Ésa. 14,19.20. Jer. 22,19.] nem lesz temetése néki: azt mondom, hogy jobb annál az idétlen gyermek,
6,4 Mert hiábavalóságra jött, setétségben [rész 5,17.] megy el, és setétséggel fedeztetik be neve,
6,5 A napot sem [Jób. 3,16.] látta és nem ismerte; tűrhetőbb ennek állapotja, hogynem amannak.
6,6 Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre [Zsolt. 89,49. Zsid. 9,27.] megy-é minden?
6,7 Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
6,8 Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
6,9 Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!
6,10 Valami van, régen ráadatott nevezete, és bizonyos dolog, hogy mi lesz az ember, és nem [Jób. 9,2.3.14.19.32.] perlekedhetik azzal, a ki hatalmasb nálánál.
6,11 Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban?
6,12 Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy [Zsolt. 144,4.] árnyékot tölt el? Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik ő utána a nap alatt?
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Prédikátor/ Ószövetség |
|
|
|
Címkék: foglalatosságból, elfordíttatását, nyomoríttatását, hiábavalóságra, hiábavalóságot, megszaporodnak, mindenekfelett, felsőbbrendűek, gyorsalkodjál, perlekedhetik, megszaporodik, szerencsétlen, megteljesítsd, hiábavalóság, tisztességet, szegényeknek, veszedelmére, jövedelemmel, csudálkozzál, tartományban, felsőrendűre, gyönyörködik, földmívelést, megmondhatná, esztendeinek, cselekesznek, keserűséggel, munkálkodott, örvendezzen, setétségben, szűkölködik, setétséggel, mindazáltal, bolondokban, fárasztotta, bővölködése, bolondok módja, angyal előtt, szegényeknek nyomoríttatását, ország haszna, földmívelést kedvelő, gazdagnak pedig, melyet láttam, mint kijött, mint jött, képen megy, szélnek munkálkodott, setétben evett, melylyel fárasztotta, melyeket adott, mely embernek, kinek megengedte, Mikor Istennek,
|
|
Offline
