|
2008-12-20 08:13:31, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
11,1 Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap mulva megtalálod azt.
11,2 Adj részt hétnek [Zsolt. 112,9.] vagy nyolcznak is; mert nem tudod, micsoda veszedelem következik a földre.
11,3 Mikor a sűrű fellegek megtelnek, esőt adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy északra, a mely helyre leesik a fa, ott marad.
11,4 A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sűrű fellegre néz, nem arat.
11,5 Miképen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképen nem tudod az Istennek dolgát, a ki mindeneket cselekszik.
11,6 Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet; mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind.
11,7 Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.
11,8 Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a [rész 12,3.] setétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendő, mind hiábavalóság.
12,1 Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet [vers 16.] ítéletre von!
12,2 Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
12,3 És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
12,4 A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
12,5 Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
12,6 És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.
12,7 Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a [Jer. 9,17.18.] sírók.
12,8 Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
12,9 És a por [1 Móz. 2,7.3,19.] földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki [Zak. 12,1.] adta volt azt.
12,10 Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
12,11 És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok [1 Kir. 4,31-33.] bölcs mondást.
12,12 És igyekezett a prédikátor megtudni sok [rész 9,1.] kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
12,13 A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak.
12,14 Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
12,15 A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, [Zsolt. 111,10. Luk. 10,42.] és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
12,16 Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre [2 Kor. 5,10.] előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Prédikátor/ Ószövetség |
|
|
|
Címkék: meghomályosodnak, hiábavalóságok, megkevesbedtek, megemlékezzék, parancsolatit, veszedelemnek, világossággal, palaczkocska, hasonlatosak, ifjúságodnak, hiábavalóság, ifjuságodban, cselekedetet, fontolgatott, egyszersmind, csillagokkal, gyülekezetek, visszatérnek, halmocskától, mindezekből, halkabbakká, teremtődről, örvendezzen, fáradságára, szemeinkkel, megvirágzik, megremegnek, minekelőtte, mindazokban, setétségnek, mindezekért, prédikátor, ösztökéhez, elszakadna, tanítóinak, megromolna, sűrű fellegek, mely helyre, szelet nézi, szélnek útja, terhes asszony, hajnal hiábavalóság, veszedelemnek napjai, sűrű felhők, háznak őrizői, erős férfiak, őrlő leányok, ablakon kinézők, ajtók kivül, malom zúgása, madár szóra, mandolafa megvirágzik,
|
|
Offline
