2020-10-20 19:19:50, kedd
|
|
|
|
|
|
Ady Endre - Én, szegény magam
Szeretlek halálos szerelemmel,
Te hű, te jó, te boldogtalan,
Te elhagyott, te szép, béna ember,
Te: Én, szegény Magam.
Senkid sincs e bús, pucér világon.
Sorvasztó, álmatlan éjjelek
Holdfényénél fölujjongva látom:
Csak én szerettelek.
Te: Én, aki királynőket vártál
S bölcs királyok hódolásait,
Nézd, szívekben hogyan be nem váltál:
Csak én vagyok ma itt.
Szeretlek, mert a keserűségnek
Ártatlan és áldott fia vagy,
Mert minden egynek, búsnak és szépnek
Tömjénezni szabad.
Téged elhagyott már minden, minden,
Durván, meg-nem- értőn és gazul.
Nincs szépség, melynek hívője nincsen:
Most én vagyok az úr.
Az egész világ helyett imádlak,
Te hű, te jó, te boldogtalan,
Te szép, kit a buták meg nem láttak:
Te: Én, szegény Magam.
(mai szemmel nézve: szingli-szerelem mely egyaránt illik férfire és nőre...)
|
|
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
Címkék: keserűségnek, holdfényénél, boldogtalan, szerelemmel, szerettelek, fölujjongva, királynőket, tömjénezni, hódolásait, elhagyott, szívekben, sorvasztó, szeretlek, álmatlan, ártatlan, királyok, szerelem, egyaránt, szemmel, éjjelek, szingli, halálos, szépnek, férfire, szegény, világon, szépség, melynek, nincsen, helyett, imádlak, hogyan, vagyok, váltál, minden, hívője, egész világ,
|
|