|
2009-11-11 09:01:10, szerda
|
| |
| |
Link
(Máté 6:1-34) Nagyon ügyeljetek rá, hogy igazságosságotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok azért, hogy megfigyeljenek benneteket; különben nem lesz jutalmatok égi Atyátoktól. 2 Ezért amikor irgalmas adományokat adsz, ne kürtölj magad előtt, mint ahogy a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsőítsék őket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták már teljes jutalmukat. 3 Te pedig, amikor irgalmas adományokat adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobbod, 4 hogy irgalmas adományaid titokban legyenek; akkor a te Atyád, aki titokban néz, megfizet neked. 5 Ezenkívül amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók; mert ők szívesen imádkoznak a zsinagógákban és a széles utak sarkain állva, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták már teljes jutalmukat. 6 Te azonban, amikor imádkozol, menj be a szobádba, és miután bezártad az ajtódat, imádkozz Atyádhoz, aki rejtve van; akkor a te Atyád, aki titokban néz, megfizet neked. 7 Mikor pedig imádkoztok, ne mondjátok újra meg újra ugyanazt, mint ahogy a nemzetekből valók teszik, mert ők azt hiszik, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. 8 Ne legyetek hát hozzájuk hasonlóvá, mert az Isten, az Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. 9 Ti tehát így imádkozzatok: »Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. 10 Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is. 11 Add meg nekünk ma a mai napra való kenyerünket; 12 és bocsásd meg bűneinket, miként mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek. 13 És ne vigyél minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.« 14 Mert ha megbocsátjátok az embereknek a vétségeiket, égi Atyátok is megbocsát tinektek; 15 míg ha nem bocsátjátok meg az embereknek a vétségeiket, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétségeiteket. 16 Amikor böjtöltök, ne öltsetek többé szomorú arcot, mint a képmutatók, mert ők eltorzítják arcukat, hogy feltűnjön az embereknek, hogy böjtölnek. Bizony mondom nektek, megkapták már teljes jutalmukat. 17 Te pedig, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, 18 hogy ne az embereknek tűnjön fel, hogy böjtölsz, hanem Atyádnak, aki rejtve van; akkor a te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked. 19 Ne gyűjtsetek tovább kincseket magatoknak a földön, ahol moly és rozsda emészt, és ahol tolvajok törnek be és lopnak. 20 Inkább az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol nem törnek be és nem lopnak tolvajok. 21 Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. 22 A test lámpása a szem. Ha tehát a szemed egyszerű, az egész tested világos lesz, 23 de ha a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha a benned levő világosság valójában sötétség, mily nagy az a sötétség! 24 Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is. 25 Ezért azt mondom nektek, hogy ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy mit fogtok inni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni. Hát nem jelent többet a lélek, mint az eledel, és a test, mint az öltözék? 26 Figyeljétek meg gondosan az ég madarait, mert nem vetnek, nem is aratnak, nem is gyűjtenek tárházakba, égi Atyátok mégis táplálja őket. Hát nem értek ti többet náluk? 27 Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához? 28 Az öltözék miatt is miért aggódtok? Okuljatok a mező liliomainak példájából, hogyan növekednek: nem fáradnak, se nem fonnak, 29 de mondom nektek, hogy még Salamon sem öltözködött dicsősége teljében úgy, mint ezek közül egy. 30 Ha pedig a mező növényzetét, amely ma itt van, és holnap a sütőkemencébe dobják, így öltözteti az Isten, vajon nem fog-e sokkal inkább titeket, ti kicsinyhitűek? 31 Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok: »Mit fogunk enni?«, vagy: »Mit fogunk inni?«, vagy: »Mit fogunk felvenni?« 32 Mert mindezekért a nemzetek törik magukat. Hisz tudja a ti égi Atyátok, hogy szükségetek van mindezekre. 33 Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként. 34 Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai. Minden napnak elég a maga baja.
(Máté 7:1-29) Ne ítéljetek többé, hogy ne ítéltessetek, 2 mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak ítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek. 3 Miért is nézed a testvéred szemében levő szálkát, a saját szemedben levő gerendát pedig miért nem veszed figyelembe? 4 Vagy hogyan mondhatod a testvérednek: »Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből«, amikor íme, a saját szemedben gerenda van? 5 Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor tisztán fogod látni, hogyan vedd ki a szálkát a testvéred szeméből. 6 Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent, és gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé, nehogy valamikor is megtiporják azokat lábukkal, azután megforduljanak, és széttépjenek benneteket. 7 Állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek. 8 Mert mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyittatik. 9 Ugyan ki az az ember közöttetek, aki, ha a fia kenyeret kér tőle, követ ad neki? 10 Vagy ha talán halat kér, kígyót ad neki? 11 Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, akkor égi Atyátok mennyivel inkább ad jó dolgokat azoknak, akik kérik őt! 12 Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; mert ezt jelenti a Törvény és a Próféták. 13 Menjetek be a szűk kapun; mert széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; 14 ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják. 15 Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül prédaleső farkasok. 16 Gyümölcseikről fogjátok felismerni őket. Tövisről ugye sohasem szednek szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? 17 Hasonlóképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem, de minden korhadt fa értéktelen gyümölcsöt terem; 18 jó fa nem hozhat értéktelen gyümölcsöt, és korhadt fa sem teremhet jó gyümölcsöt. 19 Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzbe vetnek. 20 Úgy bizony, a gyümölcseikről fogjátok felismerni ezeket az embereket. 21 Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát. 22 Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram, nemde prófétáltunk a te nevedben, démonokat űztünk ki a te nevedben, és sok hatalmas cselekedetet vittünk véghez a te nevedben?« 23 De én akkor megvallom nekik: Soha nem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, ti, akik törvénytelenséget műveltek! 24 Így tehát mindazt, aki hallja e beszédeimet, és cselekszi azokat, értelmes férfihoz fogják hasonlítani, aki sziklára építette a házát. 25 És ömlött az eső, jöttek az árvizek, fújtak a szelek, és nekivágódtak annak a háznak, de nem dőlt össze, mivel sziklára alapozták. 26 Továbbá mindazt, aki hallja e beszédeimet, és nem cselekszi azokat, bolond férfihoz fogják hasonlítani, aki homokra építette a házát. 27 És ömlött az eső, jöttek az árvizek, fújtak a szelek, és nekiütköztek annak a háznak, úgyhogy az összedőlt, teljesen összeomlott." 28 Mikor pedig Jézus befejezte ezeket a beszédeket, olyan hatást ért el, hogy a sokaság ámult a tanítási módján; 29 mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.
(Máté 8:1-34) Miután lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt. 2 És íme, odament egy leprás, és hódolni kezdett neki, ezt mondva: ,,Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani." 3 Így hát kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: ,,Akarom. Tisztulj meg!" És azonnal letisztult a leprája. 4 Jézus ekkor ezt mondta neki: ,,Vigyázz, senkinek ne mondd el, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel az ajándékot, amelyet Mózes kijelölt, tanúságul nekik." 5 Amikor bement Kapernaumba, egy katonatiszt odament hozzá, és kérlelte őt, 6 így szólva: ,,Uram, a szolgám bénultan fekszik a házban, és borzasztó kínjai vannak." 7 Ő így szólt hozzá: ,,Meggyógyítom, mikor odaérek." 8 A katonatiszt így felelt: ,,Uram, nem vagyok én méltó arra, hogy házam fedele alá betérj, hanem csak mondd, és meggyógyul a szolgám. 9 Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és alattam is vannak katonák, és az egyiknek azt mondom: »Menj el!«, és elmegy, a másiknak meg: »Gyere ide!«, és odajön, a rabszolgámnak meg: »Tedd ezt!«, és megteszi." 10 Amikor Jézus ezt hallotta, elámult, és így szólt az őt követőkhöz: ,,Az igazságot mondom nektek: senkinél sem találtam ilyen nagy hitet Izraelben. 11 Mondom pedig nektek, hogy sokan jönnek majd keleti vidékekről és nyugati vidékekről, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal az egek királyságában; 12 a királyság fiai ellenben ki fognak vettetni a külső sötétségre. Ott lesz nekik sírás és fogcsikorgatás." 13 Jézus ekkor így szólt a katonatiszthez: ,,Menj. Legyen neked a hited szerint." És a szolga még abban az órában meggyógyult. 14 És amikor Jézus bement Péter házába, látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik. 15 Megérintette hát a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgálni kezdett neki. 16 Miután beesteledett, sok, démontól megszállt embert vittek hozzá; ő pedig kiűzte a szellemeket szóval, és meggyógyította mindazokat, akik valamiben szenvedtek, 17 hogy beteljesedjen, ami megmondatott Ézsaiás próféta által, aki így szólt: ,,Ő vette el betegségeinket és hordozta bajainkat." 18 Amikor Jézus látta, hogy sokaság van körülötte, megparancsolta, hogy induljanak el a túlsó partra. 19 És odament egy bizonyos írástudó, és így szólt hozzá: ,,Tanító, követlek téged, bárhová készülsz is." 20 Jézus azonban ezt mondta neki: ,,A rókáknak van barlangjuk, és az ég madarainak pihenőhelyük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét." 21 A tanítványok közül egy másik aztán így szólt hozzá: ,,Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat." 22 Jézus ezt mondta neki: ,,Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el halottaikat." 23 És amikor beszállt egy csónakba, a tanítványai követték őt. 24 És íme, nagy háborgás támadt a tengeren, úgyhogy a csónakot elborították a hullámok; ő azonban aludt. 25 Odamentek hát, és felébresztették, ezt mondva: ,,Uram, ments meg minket, mindjárt elveszünk!" 26 De ő így szólt hozzájuk: ,,Miért vagytok bátortalanok, ti kicsinyhitűek?" Akkor fölkelt, megdorgálta a szeleket és a tengert, és nagy csendesség lett. 27 Az emberek pedig elámultak, és ezt mondták: ,,Miféle ember ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?" 28 Amikor eljutott a túlsó partra, a gadarénusok vidékére, két, démontól megszállt ember jött vele szembe, akik az emléksírok közül jöttek elő; rendkívül vadak voltak, úgyhogy senkinek sem volt bátorsága elhaladni azon az úton. 29 És íme, ezt ordították: ,,Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy a meghatározott idő előtt kínozz minket?" 30 Távol tőlük pedig egy nagy disznócsorda legelészett. 31 Így hát a démonok kérlelni kezdték őt, ezt mondva: ,,Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába." 32 Ezt mondta hát nekik: ,,Menjetek!" Azok kimentek, és belementek a disznókba, és íme, az egész csorda a szakadék felé rohant, és ott a tengerbe zuhant, és a vízbe veszett. 33 A pásztorok pedig elmenekültek, és bemenve a városba, mindenről beszámoltak, ideértve a démontól megszállt emberek esetét is. 34 És íme, az egész város kiment Jézus elé, és látva őt, nyomatékosan kérték, hogy távozzon a területükről.
(Máté 9:1-38) Beszállt tehát a csónakba, átkelt, és elment a maga városába. 2 És íme, odavittek hozzá egy ágyon fekvő béna embert. Jézus a hitük láttán ezt mondta a bénának: ,,Bátorság, gyermekem; megbocsáttattak bűneid." 3 És íme, némelyek az írástudók közül így szóltak magukban: ,,Ez káromlást szól." 4 Jézus pedig ismerve gondolataikat, ezt mondta: ,,Miért gondoltok gonosz dolgokat szívetekben? 5 Például, melyik könnyebb, azt mondani, hogy megbocsáttattak bűneid, vagy azt mondani, hogy kelj fel, és járj? 6 De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön bűnöket megbocsátani . . ." Akkor így szólt a bénához: ,,Kelj fel, vedd fel az ágyadat, és menj haza!" 7 Az pedig felkelt és hazament. 8 Amikor a sokaság látta ezt, félelem szállta meg, és dicsőítették az Istent, aki ilyen hatalmat adott embereknek. 9 Amint továbbment onnan Jézus, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: ,,Légy a követőm!" Erre az felkelt, és követte őt. 10 Később, amikor az asztalnál feküdt a házban, íme, sok adószedő meg bűnös jött, és kezdtek letelepedni Jézus és tanítványai társaságában. 11 Látva ezt a farizeusok, mondogatni kezdték a tanítványainak: ,,Miért van az, hogy a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel eszik?" 12 Hallva őket, ezt mondta: ,,Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegségben szenvedőknek viszont igen. 13 Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.« Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam." 14 Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: ,,Miért van az, hogy mi és a farizeusok szoktunk böjtölni, de a te tanítványaid nem böjtölnek?" 15 Jézus erre ezt mondta nekik: ,,Van-e okuk keseregni a vőlegény barátainak, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, és akkor majd böjtölni fognak. 16 Senki sem varr foltot be nem avatott anyagból régi felsőruhára, mert az erősebb anyag kiszakítana a felsőruhából, és még rosszabb lenne a szakadás. 17 Új bort sem tesznek régi bortömlőkbe; ha pedig megteszik, akkor a bortömlők szétrepednek, a bor kifolyik, és a bortömlők tönkremennek; az új bort inkább új bortömlőkbe teszik, és mindkettő megmarad." 18 Míg ő ezeket mondta nekik, íme, egy bizonyos elöljáró, aki odament, hódolni kezdett neki, és így szólt: ,,A lányom most már biztosan halott, de jöjj, tedd rá a kezed, és életre kel." 19 Jézus akkor felkelt, és követni kezdte őt; ugyanígy a tanítványai is. 20 És íme, egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, odalépett hátulról, és megérintette felsőruhájának rojtozatát; 21 mert ezt mondogatta magában: ,,Ha csak megérintem a felsőruháját, rendbe jövök." 22 Jézus megfordult, és észrevéve őt ezt mondta: ,,Bátorság, leányom; a hited gyógyulást szerzett neked." És az asszony még abban az órában rendbe jött. 23 Mikor pedig Jézus az elöljáró házába ért, és meglátta a fuvolásokat meg a zajongó sokaságot, 24 ezt mondta: ,,Menjetek innen, mert a kislány nem halt meg, hanem alszik." Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta. 25 Mikor aztán kiküldték a sokaságot, ő mindjárt bement, megfogta a kislány kezét, az pedig felkelt. 26 Az erről szóló hír persze elterjedt azon az egész vidéken. 27 Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, és így kiáltoztak: ,,Irgalmazz nekünk, Dávid Fia!" 28 Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: ,,Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?" Így válaszoltak neki: ,,Igen, Uram." 29 Akkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: ,,Legyen nektek a hitetek szerint." 30 És megnyílt a szemük. Jézus ezenkívül erélyesen megparancsolta nekik: ,,Vigyázzatok, senki meg ne tudja!" 31 De ők, miután kimentek, hírét vitték azon az egész vidéken. 32 Mikor pedig ezek éppen elmentek, íme, odavittek hozzá egy démontól megszállt némát; 33 és miután kiűzte a démont, beszélt a néma. A sokaság bizony csak ámult, és ezt mondta: ,,Soha semmi effélét nem láttak még Izraelben!" 34 De a farizeusok ezt kezdték mondogatni: ,,A démonok uralkodója által űzi ki a démonokat." 35 És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, prédikálta a királyság jó hírét, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot. 36 Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok. 37 Akkor így szólt a tanítványaihoz: ,,Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés. 38 Kérve kérjétek hát az aratás Urát, hogy küldjön ki munkásokat az aratásába."
(Máté 10:1-42) Magához is hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek fölött, hogy kiűzzék azokat, és hogy gyógyítsanak mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot. 2 A tizenkét apostol neve pedig ez: először is Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András; Jakab, a Zebedeus fia, és testvére, János; 3 Fülöp és Bertalan; Tamás és Máté, az adószedő; Jakab, az Alfeus fia, és Taddeus; 4 a Kananei Simon, és Iskariót Júdás, aki később elárulta. 5 Ezt a tizenkettőt küldte el Jézus, és a következő utasításokat adta nekik: ,,A nemzetek útjára ne térjetek, és szamáriai városba ne menjetek be, 6 hanem inkább újra meg újra Izrael házának elveszett juhaihoz menjetek. 7 Amint mentek, prédikáljatok, és mondjátok: »Elközeledett az egek királysága.« 8 Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki démonokat. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! 9 Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetek erszényébe, 10 se elemózsiás tarisznyát az útra, se két alsóruhát, se sarut, se botot; mert megérdemli a munkás az eledelét. 11 Amely városba vagy faluba csak bementek, járjatok utána, ki méltó abban, és maradjatok ott, míg tovább nem mentek. 12 Amikor beléptek a házba, üdvözöljétek a háznépet; 13 és ha méltó a ház, szálljon rá a béke, amelyet kívántok neki, de ha nem méltó, térjen vissza rátok a tőletek való béke. 14 Ahol nem fogad be valaki titeket, és nem figyel szavatokra, ott kimenve abból a házból vagy abból a városból, rázzátok le a port lábatokról. 15 Bizony mondom nektek, Szodoma és Gomorra földjének elviselhetőbb dolga lesz az ítéletnapon, mint annak a városnak. 16 Íme! Elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek hát óvatosak, mint a kígyók, de ártatlanok, mint a galambok. 17 Vigyázzatok az emberekkel, mert kiszolgáltatnak benneteket helyi törvényszékeknek, és zsinagógáikban megkorbácsolnak titeket. 18 Igen, kormányzók és királyok elé fognak hurcolni benneteket énértem, tanúságul nekik és a nemzeteknek. 19 Amikor azonban kiszolgáltatnak titeket, ne kezdjetek aggódni amiatt, hogy miként vagy mit beszéljetek, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit kell mondanotok; 20 mert nem csupán ti beszéltek, hanem Atyátok szelleme beszél általatok. 21 Továbbá, halálra adja majd testvér a testvért, apa a gyermekét, és gyermekek kelnek fel szüleik ellen, és halálra juttatják őket. 22 És gyűlölet célpontjai lesztek minden ember előtt az én nevem miatt, de aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben. 23 Amikor üldöznek benneteket az egyik városban, meneküljetek a másikba; mert bizony mondom nektek, semmiképpen sem járjátok végig Izrael városait, amíg az Emberfia megérkezik. 24 A tanítvány nem áll a tanítója felett, sem a rabszolga az ura felett. 25 Elég, ha a tanítvány olyanná lesz, mint a tanítója, és a rabszolga, mint az ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább úgy hívják majd a háznépéhez tartozókat! 26 Ne féljetek hát tőlük; mert nincs olyan elfedett dolog, amely le ne lepleződne, és olyan titok, amely ki ne tudódna. 27 Amit a sötétben mondok el nektek, mondjátok a világosságban; és amit suttogó hangon hallotok, prédikáljátok a háztetőkről. 28 És ne ijedjetek meg azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni; hanem inkább azt féljétek, aki a lelket is, a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. 29 Vajon nem két verebet adnak egy csekély értékű pénzérméért? Mégsem esik a földre egy sem közülük Atyátok tudta nélkül. 30 Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. 31 Ne féljetek hát, ti sok verébnél többet értek. 32 Így tehát aki csak megvallja az emberek előtt, hogy egységben van velem, arról én is meg fogom vallani égi Atyám előtt, hogy egységben vagyok vele; 33 de aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is meg fogom tagadni égi Atyám előtt. 34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békét hozzak a földre; nem békét hozni jöttem, hanem kardot. 35 Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és apja között, a leány és anyja között, a fiatal feleség és anyósa között. 36 Az embernek bizony a saját háznépéhez tartozók lesznek ellenségei. 37 Aki jobban vonzódik apjához vagy anyjához, mint énhozzám, nem méltó hozzám; és aki jobban vonzódik fiához vagy leányához, mint énhozzám, nem méltó hozzám. 38 És aki nem fogadja el kínoszlopát, és nem követ engem, nem méltó hozzám. 39 Aki megtalálja a lelkét, el fogja veszíteni azt, és aki elveszíti a lelkét énértem, meg fogja találni azt. 40 Aki titeket befogad, engem is befogad, és aki engem befogad, azt is befogadja, aki elküldött engem. 41 Aki prófétát fogad be, mert az próféta, próféta jutalmát kapja, és aki igazságos embert fogad be, mert az igazságos ember, igazságos ember jutalmát kapja. 42 És aki inni ad egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet is azért, mert az tanítvány, bizony mondom nektek, semmiképpen nem veszíti el jutalmát."
 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KeresztényGörögIratok/Máté |
|
|
|
Címkék: engedelmeskednek, törvényszékeknek, egészségeseknek, megkorbácsolnak, megbocsáttattak, megbocsátottunk, kiszolgáltatnak, gyermekeiteknek, felébresztették, fogyatékosságot, megparancsolta, megforduljanak, igazságosságát, tanítványaihoz, disznócsordába, zsinagógáikban, felsőruhájának, betegségeinket, élettartamához, fogcsikorgatás, gyümölcseikről, katonatiszthez, tanítványainak, bogáncskóróról, megfigyeljenek, meggyógyította, megbocsátjátok, elviselhetőbb, meghatározott, szolgálhattok, szenteltessék, világosságban, rabszolgámnak, hasonlóképpen, elcsigázottak, kicsinyhitűek, emberek előtt, képmutatók teszik, széles utak, nemzetekből valók, ellenünk vétkezőknek, embereknek tűnjön, égben gyűjtsetek, szemed egyszerű, egész tested, szemed gonosz, benned levő, egyiket gyűlöli, másikat szereti, egyikhez ragaszkodik, másikat megveti, lelketek miatt, Isten Fia, Dávid Fia, Kananei Simon, Iskariót Júdás,
|
|
Offline
