Szia Anikó!
Köszönöm a ppst .
Egy végső mosoly
Nehezedik el szívemen,
Egy utolsó
Lélegzetvételben.
Eső mossa el,
A képzeletbeli parton,
Milyen messze is lehetsz,
Ha nem te vagy a másik oldalon.
Csak egy sóhaj,
És én is messze tűnök el,
Hangom veszve a morajjal,
A semmibe révedek tekintetemmel.
|