|
2012-04-07 02:41:56, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Emlékünnepi bibliaolvasás:
(Niszán 14-ének eseményei [nappal])
Márk 15: 1-47=
(Márk 15:1-47) Amint hajnalodott, tanácskozást tartottak a papi elöljárók a vénekkel és az írástudókkal, igen, az egész szanhedrin, és megkötözték Jézust, elvezették, és átadták Pilátusnak. 2 Így hát Pilátus feltette neki a kérdést: ,,Te vagy a zsidók királya?" Ő így válaszolt neki: ,,Magad mondod." 3 A papi elöljárók pedig sok mindennel kezdték vádolni őt. 4 Pilátus ekkor ismét kérdezgetni kezdte őt: ,,Nem felelsz semmit? Nézd, mennyi vádat hoznak fel ellened!" 5 Jézus azonban semmit sem válaszolt többé, úgyhogy Pilátus elálmélkodott. 6 Ünnepekkor szokása volt szabadon bocsátani nekik egy rabot, azt, akit kikértek. 7 Abban az időben volt egy Barabás nevezetű rab, aki bilincsekben volt a zendülőkkel együtt, akik a zendülésükkor gyilkosságot követtek el. 8 A sokaság tehát felment, és kérni kezdték, hogy tegye meg, amit meg szokott nekik tenni. 9 Pilátus így válaszolt nekik: ,,Akarjátok, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?" 10 Mert tisztában volt vele, hogy irigységből adták át a papi elöljárók. 11 De a papi elöljárók felzaklatták a sokaságot, hogy inkább Barabást bocsássa nekik szabadon. 12 Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondtok?" 13 Azok újra felkiáltottak: ,,Feszítsd őt oszlopra!" 14 Pilátus azonban így szólt hozzájuk ezután: ,,De hát mi rosszat tett?" Ám azok annál inkább kiáltoztak: ,,Feszítsd őt oszlopra!" 15 Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a sokaságnak, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig, miután megostoroztatta, átadta, hogy feszítsék oszlopra. 16 A katonák pedig elvezették az udvarba, azaz a kormányzói palotába, és összehívták az egész katonai egységet, 17 majd bíborba öltöztették őt, töviskoronát fontak, és rátették. 18 És elkezdték köszönteni: ,,Légy üdvözölve, te zsidók királya!" 19 És nádszállal verték a fejét, leköpték, és térdet hajtva hódoltak neki. 20 Végül, miután csúfot űztek belőle, lehúzták róla a bíbort, és ráadták a saját felsőruháit. Ezután kivezették, hogy oszlopra feszítsék. 21 Egy arra menő embert pedig, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen vidékről jött, szolgálatra kényszerítettek, hogy vegye fel a kínoszlopot. 22 Elvitték hát a Golgota nevű helyre, ami lefordítva 'Koponyahelyet' jelent. 23 Itt kábító hatású mirhás bort akartak adni neki, de ő nem fogadta el. 24 Majd oszlopra feszítették, és szétosztották a felsőruháit, sorsot vetve rájuk, hogy ki mit kapjon. 25 A harmadik óra volt, amikor oszlopra feszítették. 26 És az ellene szóló vádat jelző felirat oda volt írva fent: ,,A zsidók királya". 27 Ezenkívül oszlopra feszítettek vele együtt két rablót, az egyiket a jobbja, a másikat a balja felől. 28 —— 29 Az arra menők becsmérlően beszéltek hozzá, és a fejüket csóválva ezt mondták: ,,Hah! Te, aki állítólag lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, 30 mentsd meg magad, és szállj le a kínoszlopról!" 31 Hasonló módon a papi elöljárók is csúfot űztek belőle maguk között az írástudókkal együtt, és ezt mondták: ,,Másokat megmentett, önmagát nem tudja megmenteni! 32 Szálljon le most a Krisztus, Izrael királya a kínoszlopról, hogy lássunk és higgyünk." Még azok is gyalázták, akiket vele együtt feszítettek oszlopra. 33 Amikor eljött a hatodik óra, sötétség borult arra az egész földre a kilencedik óráig. 34 És a kilencedik órában Jézus hangos szóval felkiáltott: ,,Éli, Éli, lama szabaktáni?", ami lefordítva azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" 35 Némelyek a közelben állók közül, amikor ezt hallották, elkezdték mondogatni: ,,Íme! Illést hívja." 36 Valaki pedig futott, átitatott egy szivacsot savanyú borral, rátette egy nádszálra, és inni adott neki, ezt mondva: ,,Hagyjátok! Lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye." 37 Jézus pedig hangosan felkiáltott, és kilehelte utolsó leheletét. 38 És a szentély függönye felülről az aljáig kettéhasadt. 39 Mikor pedig a katonatiszt, aki ott állt vele szemben, látta, hogy ilyen körülmények között lehelte ki utolsó leheletét, ezt mondta: ,,Bizony, ez az ember Isten Fia volt." 40 Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyeltek; köztük Mária Magdaléna, továbbá Mária, Kisebb Jakab és Józsé anyja, és Salómé, 41 akik mindig elkísérték és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe. 42 Mikor pedig már késő délután volt, és mivel előkészületi nap, azaz a sabbat előtti nap volt, 43 eljött az Arimateából való József, a tanács egyik tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten királyságát. Felbátorodott, és bemenve Pilátus elé, elkérte Jézus testét. 44 De Pilátus csodálkozott, hogy már meg is halt, és magához hívatva a katonatisztet, megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. 45 Így, miután a katonatiszttől megbizonyosodott róla, odaadta a holttestet Józsefnek. 46 Ő pedig finom lenvásznat vásárolt, és levette őt, begöngyölte a finom lenvászonba, majd egy sziklába vágott sírhelybe fektette, és egy követ hengerített az emléksír bejáratához. 47 Mária Magdaléna és Mária, a Józsé anyja pedig továbbra is nézték a helyet, ahová fektették.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÚrVacsorájaÉvenkénti+emlékezés |
|
|
|
Címkék: megbizonyosodott, kényszerítettek, megostoroztatta, katonatiszttől, felkiáltottak, katonatisztet, elálmélkodott, koponyahelyet, zendülésükkor, bibliaolvasás, felbátorodott, szétosztották, felzaklatták, előkészületi, töviskoronát, jeruzsálembe, írástudókkal, kínoszlopról, csodálkozott, bilincsekben, tanácskozást, gyilkosságot, arimateából, lenvászonba, zendülőkkel, felsőruháit, hengerített, öltöztették, begöngyölte, irigységből, körülmények, kínoszlopot, tekintélyes, kérdezgetni, katonatiszt, felkiáltott, papi elöljárók, egész szanhedrin, zsidók királya, időben volt, zendülőkkel együtt, zendülésükkor gyilkosságot, sokaság tehát, zsidók királyát, zsidók királyának, katonák pedig, kormányzói palotába, egész katonai, saját felsőruháit, arra menő, bizonyos cirénei, ellene szóló, Erre Pilátus, Isten Fia, Mária Magdaléna, Kisebb Jakab,
|
|
Offline
