Regisztráció  Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Film A fekete özvegy
  2018-04-20 09:55:02, péntek
 
 



Link



 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Komolyzene
  2018-04-20 09:42:46, péntek
 
 



Link



 
 
0 komment , kategória:  Komolyzene  
Vers
  2018-04-20 09:27:09, péntek
 
  Nyugdíjas imája.

Hosszú szolgálatnak nyugalom a vége,

amikor elértem, felnéztem az égre

hála az Istennek most már megpihenek

nem parancsol senki, magam ura leszek.

Nem lesz többé nekem zsarnokom az óra,

nem pislogok félve a nagymutatóra,

nem kell olvasgatnom mikor üt és hányat

nem kell odahagynom a jó meleg ágyat.

Csak akkor kelek fel, amikor jólesik,

az egész háznépem kívánságom lesik

etetnek, itatnak s vakarják a hátam

ezt a boldog időt, jaj de régen vártam.

Rám virradt az első nyugalomnak napja,

feleségem így szólt, hallja e kend apja:

itt rám villantotta gyanúsan a szemét,

hát most már igénylem fele segítségét.

Elvégre nekem ezt esküvel fogadta

de hát amíg szolgált, nem volt foganatja,

már egy kis pihenés, énrám is rám fér

meglátja nem sok ez, s azután ráér.

Ezelőtt feleség, háziállat s gyermek

én nálam mindnyájan hamarabb felkeltek,

most már négy órakor a házba nem férek

azon a jogcímen, hogy most már ráérek.

Feleségem eddig sohasem volt bajban

még a jövés- menés sem fogott ki rajta,

amióta végleg eljöttem nyugdíjba

minden nap más bajok mutatkoznak rajta.

Emiatt kell nekem legkorábban kelni,

emiatt kell nekem a piacra menni

emiatt vár rám ezer féle dolog

sokszor a szemem, már alig-alig forog.



Amikor szolgáltam, megkímélt mindenki

még a gyermeknek sem volt szabad mukkanni,

most már mindenkinek szabaddá lett a tér

itt is az a jogcím, az öreg már ráér.




Éjjel ha a cica elnyiffantja magát

így szól feleségem, ihol van a kabát

bocsásd ki öregem, várd is meg, Te nem félsz

majd lepihensz azután, Te legjobban ráérsz.

Hogyha üzletekbe vagy piacra megyek

utolsó vásárló biztosan én leszek

elfáradok bele, olyan sokszor kérek

de hát leintenek, várjak, én ráérek.

Ha meg elülhetnék jönnek az unokák,

szilaj borzas fiuk, maszatos kislánykák

mind az én nyakamba ömlenek szegények

cibálnak s tűrnöm kell mivel, hogy ráérek.

Én édes Istenem! Hátha már ráérek

én üljek azért is, akit elitéltek?

Hol volt ez a sok baj idáig megbújva?

pont csak arra vártak, hogy menjek nyugdíjba.

Mindennek meg van a maga nehézsége

na ha majd meghalok, megpihenek végre.

Csakhogy álmot láttam, ami megmutatja

mi vár odaát, a szegény nyugdíjasra.

A menny kapuja előtt, ott áll egy nagy sereg

fele bosszankodik, fele meg kesereg.

Kérdem, miért áll kívül ennyi szellem utas?

rá mondja egy bakter, ez itt mind nyugdíjas.

Van itt kérem olyan, aki kétszáz éve

kóborog idekint s vár a bemenésre,

mert ha az ajtóig némelyik el is ér

Péter így mordul rá, : kend nyugdíjas, ráér

No, ha valamikor még újra születek

tudni fogom már, hogy mitévő legyek.

Leszek taligás, vagy örök vándor utas

Akármi, csak éppen ne legyek nyugdíjas.

Nagy Kálmán nyug.máv.altiszt.





 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 09:13:39, péntek
 
  Török Zoltán

Egy kisnyugdíjas megfagyott
Egy kisnyugdíjas megfagyott.
Halott, holott élhetett volna még,
bár van belőlük így is épp elég.
Nem ér egy újsághírt se meg.
Hogy élt, vagy holt egyre megy.
A létminimum alatt
maradt nyugdíja rég.
Borra s kenyérre épp elég.

Egy kisnyugdíjas megfagyott,
halott. Haját a dér belepte,
mint sok-sok káposztalepke
fehérlik szikrázón a jég,
a kis szobában szerteszét.
Lakása pince, s ablakán
megkésve olvaszt zúzmarát
a decemberi bágyadt napsugár.

Link



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 09:08:14, péntek
 
  Szuhanics Albert

Eljövendő nyugdíjas éveimről
Délibáb lett a nyugdíjas korom,
elérni azt, most már hogyan fogom?
Minden évben távolodik tőlem,
nyugalmazott sosem lesz belőlem?

Negyven felett múlt éveim száma,
mikor léptem munka világába.
Közelednek a nyugdíjas évek,
ám most ettől vissza kell hogy lépjek.

Fél évtized jött rá tollvonással,
de még addig megnyújthatják párral.
Akár hetven is lehet belőle,
már nem várok jobb hírt én előre!

Gilgamesként füvét ifjúságnak
felkutatom... titkát e világnak!
Lemegyek az víz alá is érte,
te is kaphatsz, ha majd neked kéne.

Hajam kinő, izmaim dagadnak,
nagy kezeim szerszámot ragadnak.
Dolgozom majd hetvenig, mint robot,
szívem, mint egy svájci óra... dobog!

Hétvégeken a diszkóba járok,
s meglehet, hogy focistának állok.
Válogatott leszek hatvan felett,
s egykettőre a Reálban leszek.

Mire nyugdíj üthetné a markom,
atlétaként folytatom a harcom.
Lefutom a postást száz méteren,
s megérdemelt nyugdíjam felveszem.



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 09:04:00, péntek
 
  Pálné Lele Ilona

Szegény nyugdíjas
Magyarnak magyar az ostora,
"úrnak" a szegény a bocskora,
nyüvi mindig, nyúzza, tapossa,
a testét és lelkét szorítja.

Ha eljön majd a megvénült év,
a szakadt bocskor az őszbe lép,
megizzadt évei gyümölcsét,
gyógyító zsebekbe szórja szét.

Lelkének lakója a bánat,
teste a fájdalom világa,
"ura" szőtt szemfedelet rája,
útján csak gaz és tüske várja.

De szívébe hordja nagy kincsét,
mit "úrnak" kezei el nem ér,
mit megtartott magának mindvég`,
a hatalmat, mely neve emberség.

Az emberség kenyeret nem ad,
de lelkünknek tápláléka az,
mit az "úr" még nem kóstolt soha,
azért ily gonosz az ostora.



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 08:58:04, péntek
 
  Török Stenczer Enikő

Nyugdíjas Napra
- ISTENEM! Csak egy érintő kezet kérek!
Rohan az élet, s én nagyon félek.
Félek, hogy mit hoz majd a holnap,
Megmaradok-e tisztának, jónak?
Félek, hogy marad-e még könnyem,
S hitem, hogy mindezt szavakba öntsem?
Kulcsolhatom-e kezeim imára,
Lesz-e még erőm a napi munkára?
Könyörgök hozzád Istenem,
Segíts át a nehéz éveken!

És így szól az én Uram hozzám:
- Látod a fényt, ott a hegyek ormán?
Amott már kiderült az ég,
Szivárványszínekben káprázik és kék.
Ne félj, hisz melletted vannak, kik szeretnek,
Van hát értelme az életednek.
Unokák szeme tele csillogással,
Ha téged látnak!
Gyerekeid is szeretettel várnak,
Gondolatban ők a bajban is melletted állnak.
Akkor is, ha látszólag nincs idejük rátok,
Szeretetük talán így is láthatjátok.
Elszóltja őket a munka és az élet,
De ugye milyen jó érzés, mikor hazatérnek?!
Ha jó szóval, mosolyogva közelednek hozzád,
Én is látom olykor elégedett orcád.

- Nyisd ki hát szívedet, nyisd ki a világra,
Éld a napjaidat szelíd-boldogságba,
Járja át a lelked az igaz szeretet,
Legyen Áldott egész további életed!



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 08:47:30, péntek
 
  Radnóti Attila Endre

Nyugalmazás
Csendesen pislákol. A fényét még gyűjti.
A nap erőtlenül az éjszakát űzi.
Bujkáló felhők közt megvillan sugara,
amik gyűrt dunnaként sétálnak alatta.

Cseppnyi asszonyka ül az ágyának szélén,
mosolyog a szája, arca kedves, szerény.
Megfáradt kezeit zavartan tördeli,
nem találja helyét. Pedig ő keresi!

A kakas már jelzett, hangosan rikoltott.
- Hallgass vagy megfőzlek! - Az asszony kiáltott.
- Nem kell már ébresztő, ráérek felkelni! -
Dohogva elindul s kávéját megfőzi.

Konyhában párjával kortyolja kávéját,
és félve felhozza most a kakas témát:
- Apjuk! Úgy gondoltam, a kakast levágom!
- Szeretem a combját. Én ugyan nem bánom!

Nem hallik` több szó, a früstököt elköltik,
csendesen megvannak, amíg napjuk telik.
Estére az ura az asszony mellé ül,
simogatja arcát és csendesen derül.

- Ne vágd le a kakast és ne is haragudj!
Ne figyelj rá reggel, inkább tovább aludj!
Jönnek az unokák! Van belőlük alom.
Ne aggódj percet se! Úgysem lesz nyugalom!



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 08:41:56, péntek
 
  M. Laurens

MAGYAR NYUGDÍJAS
Petőfi Sándor lába-nyomában

Mosolyom rég lelohasztva
Fogsorom csak, rágó tartja,
Rágó tartja bíz, két marok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Doktorhoz járás az élet.
Ha nincs pénzem, csak remélek.
Gyógyszerárak nekem nagyok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Látom már az alagutat,
S fizetem a végső utat.
Hülyének néznek, s szívhatok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

A fészkes fenének éljek?
Köröttem lelki szegények
És mégis írok, olvasok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Túrót se ér tudományom,
Gyógyszereim felzabálom,
Húst csak álmomban rághatok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Nem törődöm a gatyámmal,
Lyukas zsebbel, más hasával,
Mert kibírom míg meghalok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Emlékemben, kis hazámban,
Pick szalámit is zabáltam...
De zsebre-vágtak a nagyok:
Én magyar nyugdíjas vagyok!

Link



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2018-04-20 08:26:18, péntek
 
  "Csak akkor ítélj, hogy én ki vagyok, ha egyszer tudni fogod, Te ki voltál."

Markovic Radmila - Tavaszi gondolatok

Miben rejlik a tavasz varázsa?
Szebb mosolya virágaimnak?
Madárének, madárfütty, csivitelés
vidámabban nekem zenél?
Mi az ami lélekben felemel?
Eddig sok tavaszt megértem,
még többször észre sem vettem,
csak úgy ment közben örültem,
egyedül a meggyfám bódította szívem...
Amit nagyon szeretnék,
megérni még sok tavaszt,
leselkedjen ablakom alatt,
ablakomban csiripeljenek madarak.

Link




 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 235 db bejegyzés
e év: 1230 db bejegyzés
Összes: 14315 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 885
  • e Hét: 7780
  • e Hónap: 43428
  • e Év: 246645
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.