|
 2/29 oldal 
|
Bejegyzések száma: 284
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 12:08:11, kedd
|
| |
| |
Az utolsó esély
Az állatvásáron zajos összevisszaságban keveredett a kikiáltók harsogása és az áruba bocsátott állatok hangja. Csirkék, pulykák, malacok és birkák zsúfolódtak össze ketrecekben, vagy egymás mellé kötve. A tömeg magával sodort, nem sok esélyem volt az állatokat közelről megtekinteni.
Ekkor a tekintetem váratlanul a piactér szélén lehorgasztott fejjel álldogáló pej ló tekintetével találkozott.
Átvágtam magam az embergyűrűn, hogy közelebbről szemügyre vehessem a lovat.
Tíz nemes származású, lipicai lovat tartok, a lovak iránti szeretetem határozza meg az egész életemet.
A pejhez érve döbbenten láttam, hogy kivénhedt, öreg kanca áll előttem, amelyet az emberek még arra se méltatnak, hogy érdeklődjenek felőle. A lóból szinte áradt a szomorúság. Komoran meredt maga elé, szőre kopott, fénytelen volt, satnya izmai erőtlenségről árulkodtak, háta kiült, horpadt, lerítt róla, hogy egész életét kemény szolgálatban töltötte. Kantárját egy alacsony, sovány, kalapos ember szorongatta.
- Nem adom drágán Szelént -szólított meg - Már nincs rá szükségem, régen le kellett volna adnom a vágóhídra, de megszántam, ezért kihoztam a vásárra, gondoltam, talán elkel, s így elkerülheti a kegyetlen halált.
A ló eközben homályos szemmel, de értelmes tekintettel nézett rám. Megsajnáltam, miközben tudtam, hogy nekem nincs szükségem egy vén, öreg gebére. A szívem viszont arra figyelmeztetett, hogy ha mos továbbállok, a lónak az utolsó esélye is köddé válik. Hirtelen látni véltem, ahogyan a bekötött szemű ló fejére lesújt egy hatalmas erejű csapás, és a leterített állat kileheli a páráját.
- Megveszem! -jelentettem ki olyan hévvel, hogy maga is elcsodálkoztam. Tudtam, nem sok hasznát veszem az öreg kancának, de rajtam ne múljon az a kis idő, ami még hátra van az életéből.
Miután elengedtem a legelőn, a ló olyan könnyeden ügetett a magasra nyújtózkodó pipacsok között, mintha szárnyra akarna kelni. Vulkánként tört ki belőle a túláradó boldogság, ügetését hosszú galoppozás követte. Nem egy öreg kancát láttam száguldozni a hatalmas mezőn, olyan volt, mintha egy kiscsikó vágtatna lelkesen, szabadon cikázva ide-oda.
Szelént a legelő és a birtokot körülölelő pázsit egyaránt vonzotta. Bármilyen korán is keltem, Szelént mindig a legelőn találtam. Hetekig tartott, mire kinyomoztam, hogyan kerül a bezárt karámból a kék ég alá.
Egyik hajnalon épp szénát akartam cserélni a lovak alatt, amikor megláttam hogy Szelén puha, rózsaszín orrával addig bökdösi a karám reteszét, amíg odébb nem tolja. Döbbenten álltam, miközben Szelén meglökte az ajtót, és kisétált az istállóból. Teljesen önállósította magát.
Míg a többi lovat mindennel el kellett látni, a vén pej teljes természetességgel mindenből kiszolgálta magát. Minden nap kiment a legelőre, tett néhány kört, majd visszasétált az istállóba, ott ivott, aztán körbejárta a házat, s időnként némi alma reményében bepillantott a konyhaablakon. Mikor számára idegen autó, vagy ember közelítette meg a birtokot, fejét magasra emelte, és prüszkölve megrázta, így mutatva ki nemtetszését.
Június tizennegyedikén -Szelénre bízva a birtokot- elmentem a birkavásárra. Későre járt már, amikor hazafelé menet, a fekete pusztaságban egy apró, égő fénypontra lettem figyelmes. Amikor a birtok felé közeledtem, a sötétből hirtelen hatalmas fénycsóva emelkedett az ég felé. Őrült sebességre kapcsolva száguldottam, az úton kocsik sorakoztak egészen házamig. Amint odaértem és kipattantam a kocsiból, megcsapott az égett fa szaga. Sűrű füstfátyol lengte be az istállót, amit a forró lángok már felemésztettek.
- Ó, nem! -kiáltottam fel -, a lovaim, azok a csodálatos lovaim, mind odavesztek!? -Térdre zuhantam, arcomat a kezembe temetve zokogtam tehetetlenségemben. Miután a tűzoltók eloltották a tüzet, elmentek, és lassan-lassan a szomszédaim is szétszéledtek. Egyedül maradtam a fájdalmammal. Elpusztultak a lovaim! A vemhes kancák és a meg nem született csikók! Nem tapossák lábaikkal többé a legelőt. Minden odaveszett, mindet felemésztett a tűz. Nem maradt semmim, csak a mérhetetlen fájdalom. Kínlódva felálltam, úgy éreztem, nem tudom tovább nézni a porig égett istállót, amelyben a hamu alatt fekszenek a lovaim.
Mielőtt bementem, még egy utolsó pillantást vetettem lovaim sírhantjára, és ekkor a sötétből lassan kivált egy alak. Szelén volt, az öreg gebe. Odaszaladtam hozzá, megsimogattam hatalmas fejét.
- Te egy igazi túlélő vagy, veled a forró lángnyelvek sem bánnak el -súgtam a fülébe, majd Szelént a küszöb előtt hagyva, a szobámban az ágyra rogytam.
Korán reggel ébredtem, szerettem volna álomnak hinni a tegnap történteket, de a valóság egy másodpercre sem engedte, hogy meg nem történtnek higgyem az egészet. A horizonton felbukkanó nap vörös ködöt vont az ég aljára, a gyenge sugarak megvilágították a hajnali dértől nedves füvet.
- A képzelet játszik velem? -kérdeztem hangosan, mikor megpillantottam az északi legelőn a harmatos füvet legelő lipicai lovakat. Szívem a torkomban dobogott, kezem-lábam remegett, miközben a lovaim felé futottam. Minden lovam hiánytalanul, épségben megvolt! Azt sem tudtam, melyiket öleljem előbb. Aztán megpillantottam Szelént, aki vágtatva rohant felém, lábai hangosan dobogtak a talajon. Sörényébe kapott a szél, testét lepelként fedte a korom. Ekkor döbbentem rá, hogy Szelén nyitotta ki az istállóban a félelemtől megbokrosodott lovaknak a reteszt.
Megbabonázva néztem a vágtató lovat. Már tudtam, azzal, hogy Szelént megvettem, a világ legjobb üzletét kötöttem meg.
Carol és Christina Bigley
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 11:53:10, kedd
|
| |
| |
Igaz mese Luciferről
Egyszer, nagyon-nagyon régen, amikor a Föld éppen csak elkészült, és úgy ragyogott, mint egy újszülött csillag, az Úr végigsétált zöld dombjain és völgyein, és szeretettel nézett teremtményeire. Elnézte az állatokat és a madarakat, a fákat és a virágokat, a tengereket és a hegyeket, aztán elnézte az embereket - és szerette mindegyiküket, és azok is szerették őt.
De egy rövid idő után elszomorodott az Úr, és az angyalok, akik körülötte voltak, aggodalmasan kérdezték, miért könnyezik. Ő, pedig mondá:
,,Elnéztem az embert, és láttam az irántam való szeretetét, de ez a szeretet csak azért van, mert én vagyon az egyedüli, akiről tudomása van. Azért szeret, mert nincsen más, akit szerethessen. Szabad akaratot szándékozom adni neki, hogy szerethessen, amikor akarja, és így tudjam, hogy ha egy ember azt mondja: "Szeretem az Urat", ez azért van, mert úgy döntött, engem szeret. Ahhoz pedig, hogy ez így legyen, kell lennie valakinek, aki ellenkezni fog Velem, és arra kísérti az embert, hogy megtagadjon Engem azért, hogy mindenki a saját szabad akaratából dönthesse el, egyedül hozzám fordul-e. Szóljatok ti, angyalok, melyikőtök tenné meg ezt az irántam való szeretetből, ki hagyná el színemet az idők végezetéig? Ki tagadna meg engem és kísérelné meg az embert velem szembefordítani azért, hogy az a saját szívében dönthesse el, kit akar szolgálni?"
Akkor az angyalok mind elfordították orcáikat és könnyeztek, az Úr pedig közéjük lépett, és mindegyiküket megkérdezte:
,,Megtennéd ezt Értem? Ki szállna szembe velem a kedvemért és űzetne ki a mennyek országából? Ki?"
De azok csak könnyeztek és mondták:
,,Én nem, óh Uram, én nem. Ne kérd ezt tőlem!" - és elfordultak.
Az Úr pedig leült a legmagasabb hegy csúcsára, és bánat töltötte el a szívét. És akkor odament Hozzá a fény urainak legragyogóbbja, szívének legszeretettebbje, Lucifer, az arkangyal, akinek neve: ,,Aki a fényt hozza. "
A hatalmas arkangyal letérdelt az Úr elé, kezét az ő kezébe téve könnyezett, és könnyein át felajánlotta az Úrnak önnön kiűzetését a mennyek országából, és az ember megkísértését az idők végezetéig, hogy az megismerhesse a szabad akaratot.
,,Hát nincs senki más, aki megtenné ezt Értem?" - kérdezte az Úr. - ,,Csak te volnál az, szerettem? El kell, hogy veszítselek örök időkre?"
És az angyalok egyike sem válaszolt. Akkor felállt az Úr, és kihirdette ítéletét, hogy Lucifer űzessék ki a mennyek országából, és legyen száműzve örök időkre azért, hogy elcsábítsa az embert Istentől, és így az megismerhesse a szabad akaratot.
Aztán így szólt Luciferhez: ,,És az ember becsméreljen téged, és vessen árnyat a te ragyogásodra, és ne ismerje fel annak valódiságát. És neked meg kell kísértened minden férfit és nőt, bizony mondom, még azt az Egyet is, akit a nevemben küldök közéjük, meg kell kísértened, és senki, csak a bölcsek legbölcsebbje tudjon erről az áldozatról! De hogy megkönnyítsem szenvedésedet, teljesítem egy kívánságodat. Mi legyen az?"
Akkor Lucifer, a hajnali csillag még egyszer utoljára felnézett az Úr megismerhetetlen arcára, és azt kérte, hogy valahányszor egy ember elfordul tőle, és Istenhez fordul, engedtessék meg neki, hogy egy óra hosszára ott állhasson a mennyek kapuja előtt, és hallgathassa, hogyan énekelnek testvérei az Úr trónja előtt. És megkapta az engedélyt.
Akkor Lucifer búcsút vett testvéreitől. A sötét szemű Uriel, az ezüstszárnyú Gábriel és a gyöngéd Raffael könnyezték és átölelték őt, azután Michael, a harcos angyal feladata feletti kétségbeesésében hangosan felkiáltva megragadta Lucifert, és messzire elhajította őt az Úr színe elől.
És a Föld akkor legmagasabb hegyéről egy álló nap és egy éjjel zuhant ő, útjában fényesen ragyogva, mint egy hullócsillag. És azon ősi nap óta állja az Úrnak adott szavát, és kísérti az embert az Úr ellenében. De valahányszor azok megtagadják őt, egy kurta órára ott ül ő, mint egy fekete szikla a mennyek kapuja előtt, és testvérei odagyűlnek akapuhoz és énekelnek neki. . .
Gyökössy Endre
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 11:45:02, kedd
|
| |
| |
Betlér
Neve egykori birtokosának, a német Betlérnek az emlékét őrzi.
A falu bányásztelepülésként keletkezett a 13. század végén. 1330-ban Bethler néven említik először. Ősi bányásztelepülés, melynek határában vasat, rezet, aranyat bányásztak. A csetneki Bebek család birtoka volt, majd a 16. század második felétől Krasznahorka várának tartozéka. A 15. században pásztorok telepedtek le a területén. 1781-től vasolvasztó és két vashámor is működött itt. 1853-ban egy másik olvasztó is épült a területén. Vasgyára a 19. század végén kezdte meg működését. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, kézművességgel (ács, kőműves, asztalos, bognár, takács) foglalkoztak.
Nevezetességei
A község északi végén áll az Andrássyak kastélya, amely a 17. század végén várkastélynak épült. Iitt lakott az Andrássy család, miután Krasznahorka várát elhagyta. A kastélyt 1880-ban korszerűsítették eklektikus stílusban, teljes régi berendezése megmaradt. Híres vadásztrófea-gyűjteménye és 1793-ban Andrássy Lipót által alapított barokk könyvtára van. A kastélyt gyönyörű díszpark veszi körül tóval, vízeséssel, kúttal, az egykori könyvtár és állatkert épületeivel.
Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1973-ban restaurálták.
Az Andrássy-kastély
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 11:37:39, kedd
|
| |
| |
Domica
Domica a Szlovák-karszt tájegység legnagyobb, világméretű jelentőségű barlangja. A Rozsnyói járás déli részén fekszik. A Magyarországon található Baradla-barlanggal együtt 25 km hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 m hosszú, melyből 1932 óta 1775 m látogatható a nagyközönség számára. Ján Majko tárta fel 1926-ban.
A cseppkőalakzatok kivételes sokfélesége és gazdagsága sorolja a Domica barlangot a legszebbek közé. A látogatóknak felejthetetlen élményt nyújt a Styx nevű földalatti folyón hajókázni. A Domica a folyóvíz eredetű barlangok közé tartozik, fejlődése pedig előrehaladottnak mondható. A hőmérséklet 10 °C és 12 °C között mozog a barlangban, a páratartalom pedig 95-97%.
339 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik egy mesterségesen kialakított vájat a Domica patak medre mellett az azonos nevű hegy alatt, amiről magát a barlangot is elnevezték. A barlangot az alakzatok gazdagsága teszi kiemelkedően fontossá. Ezek közül a Domicára legjellemzőbbek a borsókövek, a hagyma alakú sztalaktitok és a tavacska a vízeséssel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 11:28:42, kedd
|
| |
| |
Sajógömör
A kb. 800 lakosú falucska Rimaszombattól 30 km-re keletre található.
Területe ősidők óta lakott. Az Őrhegyen és a Várhegyen bronzkori leleteket találtak. Vára a 11. században épült a legkorábbi várispánságok egyike, amely a tatárjárás után is jelentős maradt. A települést 1198-ban ,,Gomur" alakban említik először. 1216-ban ,,Gumur", 1226-ban ,,Gumur", 1289-ben ,,Gemer" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
Királyi birtok volt, majd V. Istvántól a Batizok kapták meg. A 14. században már mezővárosi kiváltságai voltak és vármegye székhelye volt. A monda szerint Mátyás király itt kapáltatta meg a király a népet lenéző urakat. Erre emlékeztet Holló Barnabásnak a templom előtt álló szobra. A 15. században a Szapolyai család birtoka lett. Vára később jelentőségét vesztette. A településen a reformáció kezdete óta evangélikus polgári fiúiskola működött, mely 1884-ben szűnt meg. Abban az évben alakult meg a polgári iskola. Az eseményre emléktábla emlékeztet az iskola homlokzatán. Sok neves diákja volt.
Nevezetességei
Az egykori várból már csak a sáncok helyei vehetők ki.
Evangélikus temploma 1882-ben épült neogótikus stílusban.
A templom előtt áll az urakat megkapáltató Mátyás király szobra, Holló Barnabás alkotása.
A falu közepén a barokk-klasszicista Szent-Ivány-kastély áll. Vele szemben található Cinka Panna cigányprímás mellszobra.
Az Istenhegy közelében levő szentkút vize egykor köszvényeseket gyógyított.
Híres emberek
Itt temették el a híres cigányprímást Cinka Pannát. Sírja már nincs meg. Mellszobra a kastéllyal szemben áll.
Itt született 1670 körül Lányi Pál bányavállalkozó, 1704-ben Rákóczi salétrom és puskaporgyártási hadbiztosa. 1722-ben ő építette Dobsinán az első magyarországi nagyolvasztót.
Polgári fiúiskolájában tanult Ján Kalinčiak szlovák író és Jonáš Záborský szlovák költő.
Ide járt középiskolába Rudnay Sándor festőművész.
Itt lakott egy ideig Gyöngyösi István költő.
Itt született Kisfaludy Lajos (1924-1988) vegyészmérnök, az MTA tagja, a gyógyszervegyészet jelentős alakja.
Sajógömörben, ahol Mátyás királyunk megkapáltatta az urakat. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 11:15:59, kedd
|
| |
| |
A kb. 20 000 lakosú település Pozsonytól 280 km-re keletre, Kassától 130 km-re nyugatra, Budapesttől 165 km-re északkeletre található.
Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal. Területe már a bronzkortól folymatosan lakott volt. Első ismert írásos említésekor (1268 - Zumbothel) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074-1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. 1271-ben Rymoa Zumbota, 1321-ben Ryma Zumbath néven említik. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait. 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősítette ezeket. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, melyet 1441-ben Giskra foglalt el, de Mátyás 1459-ben visszafoglalta. Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól 1686-ig török uralom alatt állt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-ben kálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta.
1786-ban Gömör-Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. 1883-tól 1922-ig, majd 1938-től 1944-ig ismét Gömör-Kishont vármegye székhelye (1944. december 21-én foglalták el a szovjetek).
Római katolikus plébániatemploma a 18. század közepén épült barokk stílusban. Szép falfestményei vannak. Mellette áll a város I. világháborús emlékműve.
A katolikus plébánia 1775-ben épült barokk stílusban, a főtér egyik legszebb épülete.
Református temploma 1784-ben épült empire stílusban, itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész, sírján Euridiké szobra áll. Tornya 36 m magas.
Az egykori vármegyeháza, 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává.
Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület. homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola, 1882-től pedig múzeum lett.
A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is.
Tompa Mihály szobra, Holló Harnabás alkotása a város nagy szülöttét ábrázolja. 1902-ben avatták fel.
A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad.
Holokauszt-emlékmű az egykori zsinagóga helyén. Mag Gyula szobrászművész, két mózesi kőtáblát jelképező alkotását 2005. május 5-én avatták fel. Az emlékmű a városból elhurcolt több mint 1200 zsidó lakosnak állít emléket. A zsinagógát 1988-ban bontották le.
Híres emberek
Itt született 1630-ban Harsányi István református lelkész, teológus, történetíró, egyike a gályarabságra hurcolt református papoknak, aki megírta rabsága történetét.
Itt született 1660-ban Kaposi Sámuel tanár, csillagász, az első héber betűkkel nyomtatott nagyarországi könyv szerzője.
Itt született 1718-ban Hatvani István, kora egyik legkiválóbb magyar tudósa, a ,,magyar Faust".
Itt született 1749-ben Szombathy János író, tanár, a sárospataki kollégium rektora, Kazinczy Ferenc barátja.
Itt született 1781-ben Szentpétery József ötvösművész, a 19. század legjelentősebb magyar ötvösvűvésze.
Itt született 1792. február 24-én és itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész.
Itt született 1817. szeptember 28-án Tompa Mihály költő.
Itt született 1818-ban Szathmáryné Farkas Lujza a budapesti Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája, haláláig tiszteletbeli tagja.
Itt született 1826-ban Betizfalvy Sámuel orvos, a magyar ortopédia úttörője, az MTA levelező tagja.
Itt született 1828-ban Halász László szobrászművész, alkotásai többek közt a prágai várban láthatók.
Itt született 1849-ben Jekelfalussy József, az MTA tagja, a Magyarországi Helységnévtár egyik szerkesztője, statisztikus.
Itt született 1850. szeptember 8-án Blaha Lujza színművésznő, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja.
Itt született 1851. december 26-án Hazai Samu tábornok, honvédelmi miniszter.
Itt született 1854-ben Bernát István egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Itt született 1856-ban Broncs Béla vegyészmérnök, a bronolit feltalálója.
Itt született 1868-ban Richter Aladár botanikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Itt született 1903-ban Pásztory Ditta zongoraművésznő, Bartók Béla felesége.
A Huszth-házban szállt meg 1845-ben Petőfi Sándor, a ház falán márványtábla emlékeztet erre.
Itt volt 1851 és 1857 között kőfaragósegéd, majd Ferenczy István tanítványa Izsó Miklós szobrászművesz.
Itt alkotott Alexander Bernolák szlovák író, újságíró.
Itt élt a két világháború között Janko Jesenský szlovák író, mint a megye főispánja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 10:54:55, kedd
|
| |
| |
.png)
Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsáró egyik lakatlan völgyében bukkantak a kontinens legmagasabb fájára.
Ez a 81,5 méteres fa az Entandrophragma excelsum, a mahagónifélék családjába tartozik.
Andreas Hemp, a Bayreuthi Egyetem munkatársa a tanzániai vulkánt kutatva 20 éve talált az óriásfák egy csoportjára, de magasságukat csak a közelmúltban tudták pontosan megmérni - olvasható az EurekaAlert című tudományos portálon.
2012 és 2016 között lézerrel mértek meg 32 fát, amelyek közül a 10 legmagasabb 59,2 métertől 81,5 méterig terjedt. Törzsük átmérője 0,98 és 2,55 méter közötti. A német szakember az adatokból arra következtetett, hogy a behemót fák 500-600 évesek lehetnek.
A világ legmagasabb fái nem Afrikában nőnek az észak-amerikai kontinensen: a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egyik mamutfenyője 115,6 méter. Ausztráliában is találtak már 100 méter magas eukaliptuszt.
A Biodiversity and Conservation című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az óriásfa fontos szerepet játszik a hegyvidék gazdag ökoszisztémájában, páfrányok és más növények bújnak meg rajta. ,,Ezek a fák olyanok, mint egy város az erdőben" - mondta Andreas Hemp.
A zöld óriásokat azonban veszélyezteti az illegális fakitermelés, amely megtizedelte élőhelyüket. A kutatócsoport ezért javasolja, hogy a völgyet csatolják a szomszédos Kilimandzsárói Nemzeti Parkhoz, hogy védelmet kapjon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-29 10:45:38, kedd
|
| |
| |
Biegelbauer Pál - A Csend Szívében
Az egészség szívében A csend. Az egészség a csend szívében van. Az egészség szíve a csend. A csend határtalan. A csendben nincs én és nincs te, A csendben egyek vagyunk. A csendben válunk átjárhatóvá. A szívek kapui csak a csendben nyílnak meg. A csend teljessége a szóban érint meg. A szó a csend kiáltása. A szavakban a csend beszél. A csend szó nélkül üres, a szó csend nélkül színes buborék. A szó csendélet. A szavak a csend vágyát növelik, bennük a csend hiánya fájóvá válik. A szavak által mélyül a csend. A szó eszmélet, a csend eszméletlen. A szó kétséges, A csend egységes. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/29 oldal
|
Bejegyzések száma: 284
|
|
|
|
2016. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
284 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3142
- e Hét: 9558
- e Hónap: 18741
- e Év: 71449
|
|
|
Offline
