|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 11:34:38, szerda
|
| |
| |
[link]"Az erősebb fölfalja a gyengébbet, mint a halak. Az ügyes gladiátor átszúrja az ügyetlent, a jó költő elnémítja a rosszat. Nincs kegyelem. És mindig így lesz, talán évezredek múlva is. Hogy haladunk-e, mint egyes bölcselők állítják, azt nem hiszem. Az ősember négykézláb mászott, én kocsin repülök, nagy gyorsasággal, mert már ismerem a tengelyt és a kereket. De ez nem haladás. Mind a ketten egyet teszünk: megyünk. Az lenne a haladás, hogyha legyőzhetnénk önmagunkat, itt belül, belátás által, hogyha két édestestvér, ki az örökségen osztozkodik, nem gyűlölné meg egymást halálosan azért, amiért az egyik száz sestertiusszal többet kap a másiknál. Erre nem tartom az embert képesnek soha."
Kosztolányi Dezső |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 11:26:32, szerda
|
| |
| |
[link]"Ha szépülni szeretnél, a lelkeddel és a szíveddel kell kezdened, mert addig egyetlen kozmetikum sem fog hatni!"
Coco Chanel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 11:17:28, szerda
|
| |
| |
[link]
"Annyira vágysz valamire, olyan sokáig reménykedsz, míg már elfogy a remény, és a beletörődés lép a helyébe. Lassan el is felejted, mire vágytál. És akkor, mikor mégis megkapod, amiről már lemondtál, egyszerre érzel határtalan boldogságot és kínzó félelmet."
Marina Fiorato |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 11:10:38, szerda
|
| |
| |
[link]"Akit szeretünk, azt ismerjük, de nem tudjuk és nem is akarjuk tudni a titkait. A szeretet nem ismer nyomozást."
Ancsel Éva |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 01:06:00, szerda
|
| |
| |
[link]
A hazugság és az igazság között néha nagyon vékony határ húzódik. Vajon életképes lehet a kapcsolat, ami valótlanságra épült?
Sziasztok!
Az én történetem egy tipikus internetszerelem, ami sosem lett/ lesz valósággá. Akkoriban 14 éves voltam, szerettem chatelni néha-néha, de persze a sok perverz és egyéb alak miatt folyamatosan hazudtam mindenkinek, akivel csak beszéltem. Általában minden este mással beszéltem, így nem is igazán foglalkoztam a hazugságaimmal.
Mígnem elkezdtem beszélgetni egy férfival. Ő akkor 25 éves volt, én pedig 18-nak hazudtam magam. Arra számítottam ugyanolyan perverz lesz, mint a többiek, akiket lekoptattam magamról, de tévedtem. Kellemeset beszélgettünk általános dolgokról, viccelődtünk. Este kimelegedve alig tudtam elaludni, azon járt az eszem, amiről beszélgettünk. Aztán teltek-múltak a hónapok, újra írt egy este. Folytattam a hazugságot. Nagyon jól esett, hogy törődött velem, nagyon magányos és szomorú voltam. Annyira összebarátkoztunk, hogy minden este beszéltünk, olykor hajnalokig. Persze, ő végig azt hitte, hogy egy felnőtt nővel van dolga, így elmondta, hogy nincs barátnője, és nagyon szimpatikusnak talál, egy hatalmas kincsnek gondolt.
Tudtam, hogy nyíltan sosem viszonozhatom ezeket a gondolatokat számára. Tudtam, hogy nem mondhatom meg neki mennyire kedvelem, mennyire számít már nekem. Féltem, ha elmondom neki az igazat, akkor elveszítem, csak egy kis hülye tininek fog gondolni, akinek nincs jobb szórakozása, mint az emberek érzéseivel szórakozni. Pedig nem így volt. Végül rávezettem az igazságra, de nem mertem megbeszélni vele a dolgot, kiléptem az msn-ről. Levélben kibékültünk, azt mondta nem haragszik rám, legalább hamar kiderült, mielőtt több lett volna, mint barátság. Ezek után is sokat beszéltünk, még mindig órákat, egyszerűen el sem hittem, hogy szóba áll velem. Segített leküzdeni a magányosságomat, neki köszönhetem, hogy más ember lett belőlem. Terveztük, hogy legalább egyszer találkozunk, de a nagy távolság (300 km) nem tette lehetővé ezt. Sajnos ez a barátság pár hónapig tartott csupán, míg végül rátalált a szerelem...
Így utólag visszagondolva halálosan belé voltam zúgva, de akkoriban nem gondoltam bele. Amikor elmondta, hogy van egy kialakuló kapcsolata, örültem neki, azt akartam, hogy boldog legyen. Ezek után alig beszéltünk, mára már szinte nem tudok róla semmit.
Nem búcsúztunk el, nem mondta egyikőnk sem, hogy mostantól nem számítasz, egyszerűen csak megszakadt a kapcsolat, amit persze megértek. Csak olykor jól esne, hogy mint régi jó baráttól, egyszer csak felbukkanna egy levél vagy írna msn-en. Olyan rossz, hogy tudom, fontosak voltunk egymásnak,(mert szerintem aki képes ennyi hazugság után is ennyit törődni egy emberrel, annak csak fontos a másik valamilyen szinten) és így kellett végződnie.
Mindenesetre az én szívemben, emlékezetemben élni fog ő, még akkor is, ha az én emlékemet elhomályosítja az idő.
Remélem szolgálhattam némi tanulsággal az olvasóknak. Akármi is történt, nem bántam meg, hogy beleszerettem, nem cselekednék másképp ma sem.
Egy 17 éves lány |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-13 00:55:53, szerda
|
| |
| |
[link]
A csalódás az internetes szerelemben éppen úgy jelen van, mint a valós kapcsolatokban. De ha a másik fél szándékosan vezet félre, az igazán mély sebeket ejthet.
Édesen keserű - ez nem csak egy dal címe, ami a kettőnk dala volt, hanem jellemző az internet szerelemre is. Csak azt szeretném, hogy más ne járjon úgy, mint én. Olvastam innen történeteket, de hittem, hogy amit én élek át, az más, nem lehet szélhámosság.
Az új munkahelyemen rászoktam az irc-re, annál inkább is, mivel megismertem Attilát. Bár még csak 20 éves vagyok, de férjem van közel 2 éve. Gondok akadtak a házasságban, ezért úgy éreztem, hogy az Ég küldte Őt. Mellettem állt, biztatott, bátorított. Elmondott mindent, hogy éppen akkor mit csinál, reggeltől estig beszéltünk. Én Erdélyben vagyok, ő Szegeden. Már terveztük azt is, hogy találkozunk. Még gondolatban sem csaltam volna meg a férjem, de amikor Attilára gondoltam, bármit megtettem volna.
Csodálatos volt minden, akár egy álom... mígnem egy nap egy ismeretlen névvel valaki azt állította, hogy ő Attila, és megemlítette, hogy neki van felesége, majd kilépett. Este felhívtam, először beszélgettünk telefonon. Rákérdeztem, hogy nős-e, és igen volt a válasz. Elmondta, hogy családja van, és minden hazugság volt, amit mondott. Játékból kezdett el velem beszélgetni, és az, aki megírta, hogy ő nős, nem más, mint a felesége volt, aki megtudta, hogy létezem.
Annyit tettek velem, hogy soha többet nem fogok bízni az irc-s emberekben....ez szörnyű csalódás volt nekem. Nem is tudja senki, hogy milyen ilyet érezni. Becsapott, szórakozott velem, aztán azt mondta, sajnálja, nem volt szándékos.
Hogy hogyan felejtem el, és folytatom az életem, az már rám tartozik.
Tökéletesnek tűnt az irc-n, éppen ezért tanácsolom mindenkinek, hogy amíg nem ismeri meg azt, akibe bele szeret, ne álmodozzon, mert sok emberben egy igazi színésztehetség lakozik. Én megjártam, és tanultam belőle. De legalább annak örülök, hogy a házasságomat nem hagytam ott miatta, mert ő így akarta volna.
Soha nem szabad elfelejteni, hogy igazán csak az szerethet, aki mellettünk van. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2013. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
385 db bejegyzés |
| e év: |
1086 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 10109
- e Hónap: 19292
- e Év: 72000
|
|
|
Offline
