|
2013-11-20 21:30:27, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
Novemberi tele Hold
Sötét komor felleg ült az égre
Sápadt hold ködös fénye
Mint,ha a sötétségből
Egy lámpás fénye égne
A fény egyre fogyott
S már a selymes fény sem világított
Minden sötét és halovány
Hirtelen sötét köd száll le
S mindent ellep a homály
S én tudom a sötétség mögött
Ott vársz rám ,s fény valahol világol
Utad felém vezet,mint a képzelet valahol
De a sűrű köd eltakarja előled az emlékemet
S elkerül engem a szeretet
Mert a köd és csend ül a tájra
Nem fáj a jelen magánya
Csak ködben tűnt el a hold világa
S,ha egyszer eltűnik ez az égi homály
Az út végén a fényben tudom vársz rám
S eltűnik a szívem fájdalma
Nem lesz több könnycsepp hullása
Csak lelkem ragyogása
Elfelejtek minden rosszat,bántalmat
Isten országába minden rám ragyoghat.
2O13.11.19.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
