|
2013-11-24 22:00:38, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
Ennyi volt az életem?
Járom az utam,körbe,körbe
Mikor elindultam volt nagy remény
Tűzmadárként szállok az égben
S elhozom nektek a fényt
Jártam az utam,körbe,körbe
Ahol tudtam mindig tettem
De utam végét befejezve
Elvesztettem a tűzmadárnyi fényt
Voltam dolgos a célegyenesben
Azt gondoltam hódítani megyek
Csak a lét hódított helyette
S itt állok most reményt vesztve
Mert amit tettem kedvvel
Elvette,elvesztette más
Az életem nem volt semmi
Csak úton járni,s munkálkodás
Hódítani jöttem a világra
S a világ hódított meg engemet
A cél irányba beleérve
A reménytelenség eltemet
Jártam az utam,körbe,körbe
Egyesült a kezdet és a vég
Mindenkitől elfeledve
Hullócsillagként elégve,hullok le a földre
Munkálkodás volt csak egy élet
Nagy remény semmivé lett
Fáradt testem megpihen a földben
Istentől kérek megbocsátást életemre
Mert alkottam szépet és nagyot,
Isten kezembe talizmánt adott
Nem tudhatom jól bántam -e vele
Ő látott szívembe,lelkembe
Jártam nehéz utam körbe,körbe
Itt egyesült a kezdet és a vég
Mindenkitől elfeledve
Hazatérek megpihenni,mindörökre.
2O13.11.23.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna |
|
| |
|
3 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
