|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2015-05-28 17:09:44, csütörtök
|
| |
| |
FILM - a borús hétvégére - A film a halál utáni és halál előtti életet mutatja be.
Film
A film a halál utáni és halál előtti életet mutatja be.
Andre Luiz elhunyt orvos neki és tőle 800 km. távolságban lakó Waldo Vieirának úgy diktálva a "Fejlődés két világban" c. művet, hogy egy fejezetet Chicónak, a másikat Waldónak, és tovább felváltva, anélkül, hogy az egyik tudná, mit kapott a másik.
Utólag azután Chicó utasítást kapott szellem-vezetőjétől, Emánueltől, hogy lépjen érintkezésbe Waldo Vieriával, és illessze össze egy egésszé a könyv fejezeteit- melyből az alábbi film készült: Link |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Video |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-05-28 17:08:14, csütörtök
|
| |
| |
Link
A viharos éjszaka utáni felfrissült levegő ideális a kirándulásra.
A Felvidéki Paradicsom: Link
Link
Felvidéki Paradicsom:
Fedezzük fel a Hernád folyó vadregényes völgyét, mely ma a ,,Szlovák Paradicsom Nemzeti Park", eredeti nevén a Felvidéki Paradicsom egyik legszebb és leglátogatottabb része.
A páratlan szépségű természetvédelmi területen a Hernád folyó egyszer vad zúgással, másszor lusta hömpölygéssel kanyarog a völgyben.
A Hernád, a Sajó bal parti mellékfolyója, mely az Alacsony Tátrában ered, mintegy ezer méter magasságban.
A Hernád egyike a legszebb és leghangulatosabb folyóinknak. Meredek, zátonyokkal és szigetekkel tarkított, gyakran változó formájú medrében, a sok egymást követő szigetet hol jobbról, hol balról kerüli meg, de magas vízállásnál a helyenként szűk, kanyargós vadvízzé válik.
A Tamásfalvi-kilátó (Tomášovsky vyhlad):
A Tamásfalvi kilátó egy kiadós sétával érhető el, eleinte úgy érzed, hogy alig emelkedik, később egyre nehezebben tudod emelni a lábad.
A gyönyörű kilátás minden fáradtságot felejtet.
A cikket minden kedves érdeklődő az alábbi linken tovább is olvashatja: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-05-28 16:31:33, csütörtök
|
| |
| |
A Magyarság eredete
120 évig hevert az Akadémia polcain a magyar ősgeszta kézirat. A magyarok őstörténetének talán legfontosabb forrását a 19. század közepén az isztambuli bazárban találta meg Vámbéry.
Őstörténetünk titkai a Tárihi Üngürüszben
Írta: Csurka Dóra
Százhúsz évig hevert az Akadémia polcain a magyar ősgeszta kézirata, amelyet
Vámbéry Ármin fedezett fel az Isztambuli bazárban. A magyarok őstörténetének talán
legfontosabb forrását a 19. század közepén az isztambuli bazárban találta meg Vámbéry
Ármin, de az Akadémia az 1980-as évekig titkosította a rendkívüli kódexet.
A honfoglalás a Képes Krónikából
A magyar régmúltról szóló, egyik felbecsülhetetlen értékű krónikánk, a ,,Tárihi
Üngürüsz" az ősmondáktól a mohácsi vészig mutatja be Magyarország történetét. Több
A magyarság évezredeken átívelő emlékezését, szellemi küzdelmének állomásait is
visszatükrözi egy jól megfogható rendszerben, számos jelentéssíkon keresztül a Tárihi
Üngürüsz, amelynek részletei még középkori krónikáinkban sem olvashatók. Más nemzetek
itt, Európában - franciák, angolok, németek - igencsak megbecsülik középkori vagy még
korábbi időkre visszavezető írott forrásaikat, féltve őrzik, ápolják hagyományaikat. Régészeti
ásatásaikat krónikáik és mondáik útmutatásai alapján végzik, majd jelentős összegekért
mutogatják külföldieknek a feltárt leleteket. Mítoszaikból irodalmi művek születnek, dicsőítő
filmek készülnek, amelyek aztán világszerte ismertségre és rajongótáborra tesznek szert.
1
Kevesen tudják azonban, hogy ezek a mítoszok ezer szállal a mi ősmúltunkban gyökereznek,
abból sarjadnak... Mi pedig mit teszünk? Mostohán bánunk ősi szellemi örökségünkkel,
hagyjuk azt átírni, meghamisítani, idegenek kezén elkallódni, kigúnyolni.
Mutatja ezt az ősgeszta sorsa is. A páratlan kézirat évszázadokon át ,,bujdosott", fél évezredig
porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros,
Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves
Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában,
megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának
ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne - ma jelzete Török
F. 57. sz. - ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty
hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán,
Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a
pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériá¬ra szorítást is felvállalva önzetlenül
mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré
Évszázados hagyománya van az ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka tartalmában
keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X. században lefordították latinra, és
elhelyezték a királyi könyvtár titkos részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán
Székesfehérvárt prédálta, és a Korán előírásához tartva magát elrendelte a ,,hitetlenek"
iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz martaléka lett, de a krónika
megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510-1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának,
tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre.
316 esztendőre ismét nyoma veszett, míg Vámbéry törökországi útjáról hazahozta és az
Akadémiának adta a 210 lapos, ún. szülüsz írástípussal írt kódexet. Egy évvel később, 1861-
ben Budenz József egyéni és politikai motivációtól fűtötten letiltotta, zároltatta a művet. 110
évvel később megint felbukkant, nem kis bosszúságára a kommunista hatalomnak.
,,1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy
feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémiánál, illetve az
Isztambulban őrzött kézirat azonos-e. Az Akadémia bennfentesei Isztambulban elintézték,
hogy ottani barátaik zárolják az anyagot" - olvashatjuk az amerikai kiadást (1988)
Az Akadémián nem tudták eldönteni - mivel az ótörök kéziratot nem voltak képesek
megfejteni -, hogy a pesti és az isztambuli forrás egyezik-e.Ugyanakkor rettegtek tőle, hogy
egy ilyen ősi és fontos történeti dokumentum a magyar nép kezébe kerülhet.
2
Zakar nem akarta - érthető, a Mindszenty-per vádlottjaként már hét évet sínylődött a rendszer
börtönében -, hogy neve az MTA-n felbukkanjon, hátráltatva ezzel az ügyet, így felkérte
ismerősét, dr. Sárkány Kálmánt, kérjen filmmásolatot az Akadémia Keleti Gyűjteményében
elfekvő kéziratról. Szerencsés módon a terv sikerült, Sárkány megkapta a kó¬piát, amely
rövid időn belül szakavatott kézbe került. Nevezetesen Blaskovics Józsefhez, a prágai Károly
Egyetem nemzetközi hírű turkológus professzorához. Blaskovics a rendkívül nehéz szöveget
gyönyörű magyar nyelvbe illesztette, amely párosulva a török nép színes, keleties kifejező
világával eredeti környezetben tudta megszólaltatni a mű ősi regéit, történeteit.
,,Amikor Pesten kiderült, hogy kezünkben a szöveg, a Magyar Nemzet cikke nyomán, kitört
az idegesség az Akadémián. Azonban Illyés Gyula mellénk állott, s vele az Írószövetség
tekintélye, és az írók javarésze is. Hiá-ba fenyegette az Akadémia levélben dr. Blaskovicsot,
dr. Sárkányt, a filmet nem adtuk vissza, ellenben másolatokat készítettünk róla (...) Józsi bácsi
(Prágában - a szerző) a támadások következtében időnként el volt keseredve, de szerencsére
elkészült a kézirat teljes magyar fordítása. Közben kiérkeztem Clevelandba és a
Szittyakürtben egy rövid közleményben tudattam, hogy a teljes kézirat nálam van" - ismét az
Erre válaszként a párt utasítására a Magvető korlátozott példányszámban, de nem a fordító
Blaskovics hitelességének megfelelően, torzításokkal 1982-ben megjelentette a Tárihi
3
Üngürüszt, a Magyarok Története címmel. 1982 tavaszán az 500 példányban kinyomtatott mű
a könyvnapon órák leforgása alatt kelt el... 1986-ban Léván a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő
Szövetség adta ki, majd két évvel később Geönczeöl Gyula szerkesztésében is megjelent
Clevelandben. Ma már a Püski Kiadó jóvoltából és az interneten is elérhető szélesebb körben,
ugyanakkor a mű részletes kritikai és nyelvtudományi feldolgozása mind a mai napig nem
Mi volt az ősgeszta évezredes elhallgatásának oka? Mi a jelentősége? Mélyrétegekben mutatja
be a magyarság történetét, új lehetőséget nyitva a magyar identitás megőrzésének
szempontjából kulcsfontosságú eredetkutatás előtt. (Például a krónika azon részlete, amely
szerint a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket
beszélték, ösztönözte László Gyulát kettőshonfoglalás-elméletének kidolgozására.)
Megtudhatjuk belőle, mi volt régi fővárosunk neve, kik voltak a királyaink, mikor, kik ellen
harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak, s hogyan töltötték mindennapjaikat.
Vannak kutatók, akik mélyrehatóbb összefüggéseket tárnak fel a geszta alapján, és például
Lássunk most egy-két figyelemre méltó részletet a Tárihi Üngürüszből: Hunort és Magort
Nemródtól (Nimródtól) és feleségétől, Ankiszától származtatja: ,,A régi időkben a Madzsar
törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű
felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak
hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak." (Egyes
kutatók úgy vélik, és én is egyetértek ezzel a nézettel, hogy Hunor, illetve az
Üngürüsz-Hüngürüsz elnevezés itt a népet fedi, míg Magor neve a magyar vallásra utal.)
A magyarok (hunok) jelenlétét a Kárpát-medencében évszázadokkal korábbra teszi a krónika,
mint az ma ismert és elfogadott. A nemzedékekkel Attila előtt Pannóniába költöző hun
néprész azonos nyelvű népet talált a térségben: ,,Amikor abba a tartományba érkeztek, látták,
hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van
annak az országnak, és az ő nyelvükön (azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek az ottani
népek. (...) Hunor népe békés megegyezéssel annak az országnak a királyához ment,
alattvalójává vált és az ország különféle helyein letelepedett."
A geszta azt állítja, a székelyek egyértelműen hunok, és Erdélyben éltek: Attila halála után
testvérháború tört ki az örökségért, a hun birodalom birtoklásáért. ,,Mivelhogy Kaba (Csaba)
vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a Nimcse-pártiaké lett. Vincse
Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra
ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt (Aladár) illette volna, ezért őt (kárpótlásul) Erdel
(Erdély) tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták."
Árpád Csabán keresztül Attila leszármazottja. Csaba visszaköltözik a hunok eredeti
országába, Szidijja (Szittya) tartományába, leszármazottai ott élnek. ,,Kaba nemzetségéből
abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak
(kapitányoknak) neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja
A magyarok kazár alattvalóként indulnak Pannóniába. Kiköltözésük oka: a visszatérő Kaba
népe megsokasodott és túl nagy szerepet kapott Szidijjában, ez pedig ellentétet szült a népen
,,Azután Szidijja uralkodója dívánt (tanácsot) tartott, s ezen Árpádot tették meg az összegyűlt
hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Az¬után Szidijja uralkodójától engedélyt
kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz (Attila) király halála után háromszáz év
4
elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától
Történelemkönyveink ma úgy tanítanak a múltunkról, mintha nem lenne olyan őstörténetünk,
amelyre méltán büszkék lehetnénk. Mintha primitív nomád hordáktól származnánk, másokat
leigázó, megsarcoló, kegyetlenségünkről és istentagadásunkról híres nép lennénk, amelynek
állandóan szégyenkeznie kellene. A Nyugat saját önös érdekből évezredek óta ezt a képet
Ammianus Marcellinus római történetíró, aki csak hírből ismerte a hunokat, ezt írta: ,,A
hunok népe, amelyről a régi forrásokból csak keveset tudunk, a Meotis mocsarain túl lakik és
elképzelhetetlenül vad. Mindnyájan tagbaszakadt, erős testalkatú emberek, vastagnyakúak és
félelmetesen borzalmasak úgy, hogy kétlábú állatoknak lehetne őket mondani... oly
bárdolatlanok, hogy sem tűzre, sem ízletes ételekre nincs szükségük, hanem vadnövények
gyökereivel és mindenféle állat félig nyers húsával táplálkoznak és azt lovuk hátán a combjuk
alatt kissé megmelegítik... ruháik vászonból és mezei egerek bőréből készülnek, és csak akkor
A tárihi Üngürüsz II. fóliáján ezzel szemben ez olvasható: ,,a Hunok népéből 10 ezer ember
gyűlt össze és a nem rendkívüli teremtményekből is 280 ezer férfi gyülekezett össze..."
,,Vagyis ezen a »csodálatos hadseregen« belül volt egy mag: vezető, kultúrahordozó réteg,
melynek volt egy meghatározó ideológiája, szelleme, programja..." - állítja Geönczeöl.
Kozsdi Tamás kutató azt feltételezi, hogy ez a tízezer ,,rendkívüli teremtmény" lehetett az a
Priszkosz rétor - bizánci követként járt Atilla udvarában - által is említett királyi szkíta, aki a
hunok legnemesebb fajtájához tartozott. S hogy miért voltak rendkívüliek? Mert örökösei
voltak, birtokosai valaminek, az ősi tudásnak, mágikus képességeknek, amellyel
Nem vitás, óriási különbségek vannak a magyar őstörténetre vonatkozóan a hivatalos és az ún.
alternatív álláspont között, amely a hagyományokat valóságként és nem mesékként,
lekicsinylően kezeli. Az elmúlt évtizedekben indult virágzásnak az őstörténet-kutatás,
eredményei rendkívüli, dicső eseményekről, több ezer éves gyökerekről számolnak be, s
ebben a folyamatban nem kis szerepe volt az ősgeszta felfedezésének is.
MESSZI MAGYAROKRÓL.
És 1235-ben útra kélt Julianus barát, hogy 800 esztendő után felkeresse a Magna Hungáriában
maradt magyar testvéreit. Útja sikerrel járt. Értette nyelvüket és élvezte vendéglátásukat és
szeretetüket. Közel egy hónap után, sajnos indulnia kellett, mert rossz híreket hozott a pusztai
1237-ben ismét vissza kívánt térni, de Moszkva után lesújtó hírt kapott: a mongolok a
magyarokat meghódították és egy részük a segédnépükké vált. Batu kán levelével tért haza,
amelyben teljes megadásra szólította fel IV. Béla magyar királyt.
Julianus barát feljegyzései hosszú hányattatás után a vatikáni levéltár őrzésébe került. Cseles
Rubruk szerzetes 1243-ban ír a mongol kán udvaráról, ahol elmondja, hogy a tatárok között a
legjelesebb vitézek magyarul beszélnek és magyarnak vallják magukat. Richardus testvér
naplója elmondja, hogy a mongol hadakba a magyarok azért is állottak, mert ellenségüknek
1340-ben Illés (Elias Hungarus) járt a tatárok által birtokba vett keleti-magyaroknál, majd
Gergely - 1346-ban - (Georgius Hungaros) még távolabbi helyeken is járt. Mathias Escandel
Kína belsejében az ujgurokhoz is eljutott itt is érte a halál 1399-ben. Kakas István és társa az
1520-as években mély belső-orosz területekre utazván, szintén magyaroknak mondó népekről
Turkoy Sámuel az orosz cár szolgálatában találkozott az ,,ősmagyarokkal." Jaksics Gergely
1804-ben találkozott magyarul beszélő magyarokkal a Kaukázusban. Írhatnám még Johann
Gruber, Besse János (1765-1842), Orlay János (1770-1826) utazók nevét, akik megtalálták
rokonainkat. Kőrösi Csoma Sándor kalandos útját, már nem is mondom, aki Kelet-
A fenti jeles férfiak az idő távlatából üzennek nekünk, rólunk, értünk: a magyart és nyelvét-
Hogyan is fogalmazta meg az egykori püspök? Valahogyan így: ,,Mi Isten kezéből vettük a
magyarságot, mint eleve elrendelést, sorsot, tehát kiváltságot, elveszíthetetlen minőséget és
2013. június hó 13. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2015. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
555 db bejegyzés |
| e év: |
5604 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 685
- e Hét: 7603
- e Hónap: 18617
- e Év: 124761
|
|
|
Offline
