|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2008-06-09 21:19:19, hétfő
|
|
|
Gyerek és politika
A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika
Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te,
a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.
A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni.
Éjjel arra ébred, hogy az öccse telerakta a pelenkáját és sír .
Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy
nem bírja felkelteni.
Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen
hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon.
Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.
Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival,
hogy mi is az a politika.
A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt,
amit a szakszervezet csak tétlenül bámul.
A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van!
|
|
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
2008-06-09 21:03:40, hétfő
|
|
|
A friss házasok első hete:
>>>>> Férj: Ez volt minden álmom!!
>>>>> Feleség: Szeretnéd, ha elhagynálak?
>>>>> Férj: Dehogy. Ezt mégegyszer meg ne halljam!
>>>>> Feleség: Szeretsz engem?
>>>>> Férj: Még jó hogy!
>>>>> Feleség: Képes lennél engem valaha is elhagyni?
>>>>> Férj: Soha. Képtelen lennék rá!
>>>>> Feleség: Megcsókolnál szerelmem?
>>>>> Férj: Igen. Az arcod, a tested; mindenütt...
>>>>> Feleség: Képes lennél engem valaha megütni?
>>>>> Férj: Soha!! Én nem olyan férfi vagyok!
>>>>> Feleség: Bízhatok benned?
>>>>> Férj: Igen...
>>>>> Feleség: Oh, Kedvesem!
>>>>> Hét évvel később: (olvasd alulról felfelé)
|
|
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
2008-06-09 15:13:51, hétfő
|
|
|
Hamvas Béla: Oszd meg amid van!
A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte, amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé.
Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet.
- Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt;
- a második elméjében megzavarodott;
- a harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg.
- Csak a negyedik bölcs távozott egészségesen és épen, mert a látottakat arra használta fel, hogy azon, aki hozzáfordult, segítsen.
A szenvedés köréből mindenki szabadon kiléphet, ahogy tud, és a boldogságot elérheti. De azoknak, akik az üdvözültek világát megismerik, negyedrésze a nagy élményt nem tudja elviselni és belepusztul. Minden nap látni olyan embert, aki a mennyország kapujában összeesett és meghalt.
A másik negyedrész megkótyagosodik. Ilyen fanatikus bolondot is látni eleget.
A harmadik negyed rész a boldogságot magába zárja és önmagának tartja meg, és nem ad belőle másnak...
A boldogságot csak a negyedik bölcs bírta el. Mert a gazdagságot, örömet, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem elég erős.
Egy része belehal, egy része eszét veszti, egy része a kincset magába ássa, és senkinek sem ad belőle. Az elíziumi kertek fénye benne sötétséggé változik.
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, ami másnak is ad belőle...
Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.
Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2008-06-09 11:04:52, hétfő
|
|
|
Harcos Katalin
Valaki hiányzik
"A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Valaki hiányzik, valami fáj még;
valószerűtlen, zord messzeségben
valakit várnék, de el sosem érem.
Valaki alszik; álmatlan álmot.
Nem ismeri még a csodás világot,
amit a szívem nekem teremtett
s álompermettel dúsan telehintett
Valaki moccan. . . álmodik mégis?
Talán mellette ott vagyok én is?
Karjába bújnék, ölelni vágyom,
de távol van tőle az én világom...
Valaki néha nagyokat sóhajt...
valamit suttog... valakit óhajt.
Megszeretgetném, hogyha tehetném,
hogy boldog legyen, csak azt szeretném.
Valaki itt van... álmodom álmát...
én már meglestem az ő világát.
Titkon velem van megint az éjben,
s ajkam a csókját ízlené éppen.
Valaki mégis karjába kapna
egy titokzatos, szép pillanatra.
Valakit hívok, valakit vágyok...
kísértenek most szerelmes álmok.
Valaki elment, de visszavárom.
Nélküle üres az én világom.
Valamit titkon megsúgok csendben:
boldogok lennénk szép szerelemben... "
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2008-06-09 04:40:47, hétfő
|
|
|
Sík Sándor
Hajnali madárszó
A hajnali fényre kitárom
Zsibbadt, öreg ablakomat.
Fakadó levelű fákon
Csiripelnek a csöpp madarak.
Éjfélkor is ezt muzsikálták,
Mikor a kert aludt,
S kelletlenül álomra zárták
Szemüket a vén zsaluk.
Őket akkor sem láttam,
Csak a hangjuk harmatozott
A szomjas éjszakában
És valamit hozott, -
Valamit, ami nincsen,
Amiért sír a világ,
Ami motoz az éji kilincsen
És reccsen a falakon át.
Mélyén álomnak, csendnek
Ott reszket ez a hang.
Többé elaludni sem enged,
Ha egyszer megsuhant.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sík Sándor |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2008. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
136 db bejegyzés |
e év: |
1159 db bejegyzés |
Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 288
- e Hét: 1457
- e Hónap: 2724
- e Év: 16315
|
|
|