Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 140 
Gádoros Andrea Virág: Fény gyermekei
  2016-10-31 08:44:12, hétfő
 
 





Gádoros Andrea Virág
Fény gyermekei



Állok a szélben , s már nincs mitől félnem
Ösvényre lépve lassan hegytetőre érek .
Mindenem átjárja a lét meséje
Feltétlen szeretettel nézhetek az égre.
Tombolhat viharával , érinthet lágyan
Haladó utamat békével járom , bátran.
Egyszer majd felérek , fel egész az égig
Gondolataim lent hagytam mert nem haladnak csak tenyérnyit

Szívem minden dobbanása közelebb visz érzem
Bennem nyíló szeretet beterít egészen
Felérve letekintek a körülölelő világra
A lég hűvöse a lelkemet átjárja
Távolban cseppnyi mégis végtelen tenger
Megajándékoz újabb csodás érzelemmel
Megérint a béke s még marasztal engem
Hosszasan nézem végtelen szeretettel

A vízen szelídített hullámháton csendben
Hajók sorakoztak fel útra készen csatarendben
Egy az iránytű mely vezeti őket
S majd a világban vissza állítják a Rendet!
A Rend! Már csak elvétve s oly kevés őre
Elindulnak ők az út már születőben
Csak kérni tudom s teszem míg élek
Ó Uram! Segítsd őket míg célhoz nem érnek

Adj erőt s hitet nekik , s mind magunknak
Hogy megfelelhessünk e feladatnak
Szétszórni a világban fényvirágok magjait
A szeretetre bízni egyengesse útjait
Fénymagokat hintve , szeretettel öntözve
Elér az emberhez a szeretet köntösben
Leveti majd azt is magáról csendben
Hogy eggyé váljon benne s vele szeretetben

Itt a földön hol mi most élünk
Egyre több a szó s a szótlan: Félünk !
S a fél - ünk mert nem egész , egészen
Egész csak a fénnyel lehet épen
De kevesen értik még mi a sötét árnya
S nem leli , vajon mi dolga ebben a világban
Csak szeress és szeress és ringasd a világod
Öleld szívedhez mindazt ki nem barátod
.

Mind több lesz , ki elindul az útra
Mert a sötét a kezét a fénynek nyújtja
Ismeretlen utad gyertyafény világítja
Engedd , hogy szívedet s lelked irányítsa
Feledd mily voltál egykoron régen
Most kell a jelenben szeretetben élned
Köss békét magaddal s add magad egészen
Hogy a gyökereid a csillagokig felérjen.

(Béres Andrea)





 
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Gádoros Andrea Virág: A csend hangjai
  2016-10-31 08:25:55, hétfő
 
 





Gádoros Andrea Virág
A csend hangjai



Élek... s addig élek , remélhetek ,
amíg a hajnalt látom a szemedben.
S veszni hagyom magam kék tengeredben ,
sodorja elmém , létem , s mindenem .

Midőn lelkem feldúlt habjai elcsitulnak ,
újra és újra csodálom , mily szép vagy.
Csak állok némán , mert szó még nem született ,
hová lennék e világban Tenélküled .

Töprengek , miként nem szólítottalak még ,
hogyan is mondhatnám el , a mindenem .
Míg tépelődőm mivé s merre leszünk egykor ,
a nevető nap , mosolyát küldi az égboltról .

Láthatatlan járunk együtt , kéz a kézben ,
arcod körvonala felsejlik , szinte érzem .
Napsugaram vagy éppen s megérintenélek ,
gondolataimmal néha egészen elérlek .

Utamba ha falevél vagy kő kerül éppen ,
szívem egy pillanatra bárhol letérdel .
Mert követek ők , s elém Te küldted őket ,
vigyázzák léptem míg Tőled távol kell lennem .

Élek...s addig élek , remélhetek ,
míg az alkony az öledbe téved .
Akkor ott hazatérek , együtt Te - veled ,
s nem kell már szólítás sem , csak ölelj .

S a csend beszél e percben,
velem vagy hajnalban, napban.
Alkonyban és éjben,
bennem élsz már egészen...



Karunesh - Nirvana Café - The Conversation

Link


 
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Becsüld meg azokat...
  2016-10-31 07:51:31, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Halottak napja  
Béres Andrea : Őszi ének
  2016-10-31 07:47:25, hétfő
 
 





Béres Andrea : Őszi ének



Őszi ének...mily szép fájdalom,
Lombok végső sóhaját hallgatom.
Rőt színével sírón földet ér,
Föld fájdalmát takarja haló lomb levél.
Elhagyják ágaik játszi könnyedén,
Mi okból siratom őket mégis én?
Aludni tér az élő , pihenni vágy
Lüktető ereiben beáll a tetszhalál.
Végtelenbe simul a hangos madárraj,
Győzni vágyó vonulatuk borzongat.
A horizont utánuk néma, üres térré vált,
Hangjukat valahol bennem mégis itt hagyták.
S a hűvös lég , mely most oly hű társ,
A napfény kereszttüzében velem táncot jár.
Tündérkönnyek esdekelnek az ég alá,
Hallgatja a föld ezreknek árva sóhaját.
Köd terül néha szemre ,szívre ,tájra,
Csipkés díszt ölt a dér ,kertek aljára.
Mint szirének éneke ,az ősz is varázsol ,
S e bűvöletben nyer az ember, erőt s reményt föld anyától.
Mert színeket ad...
Napot és ködöt ,
Esőt és szelet.
Végül semmivé lesz,
Elhamvad s elmehet.
Megajándékoz téged,
De tiéd nem lehet.


Karunesh: Autumn Leaves

Link





 
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Bocskai István : Ima
  2016-10-31 07:41:36, hétfő
 
 





Bocskai István : Ima



Én Uram, Istenem, hozzád folyamodom!
Áhítattal kérlek, hogyha eszközül
engem választottál, adj hozzá erőt,
hisz oly kicsinek érzem magam
a nagy feladatra.

Add, Atyám, hogy igazán tudjak reményleni
az végső győzelemben,
hiszen eddigi életem telve gyötrelemmel.
Kevés vala az öröm!
Bőven termett számomra tövis,
kevesebb virág.

Teremtő jóságos Atyám,
ma itt szent akaratodból
kezet szorított az székely és magyar;
én szegény bűnös földi halandó
az te végtelen és örökkétartó hatalmad
általi kegyelmedet kérem
népemnek, országomnak.
Áraszd ránk jóakaratú áldásodat
és adj békét!

Segíts, Uram, hogy mindenkor
meggátoljam ellenségeinket,
s szívöknek álnokságát jóra fordítsam,
hogy népem javát szolgálhassam!
De ha az békét csak háborúval
lehet megszerezni, áldd meg fegyvereinket!

Jóságos Isten, gyöngék és silányak szavaim,
hogy megköszönjem neked eddigi
sok kegyességedet, jótéteményedet
és földi életem legszebb napját:
e mai szent napot.
Köszönöm!
Köszönöm, mennyei Atyám,
hogy eszközöd lehetek továbbra is.

Add, Uram, hogy áldásodat egész népem:
gazdag és szegény egyaránt érezze!
Ne árnyékolja be életünket
a csüggedés és a nyomor!
Kerülje el minden veszély és baj!

Végezetül kérlek:
vedd erős oltalmadba szegény népemet,
mert nélküled oly árvák és gyöngék vagyunk!
Gondoskodásod óvja meg "beteg" népemet,
hogy lelkükben béke, nyugalom,
boldogság és szeretet lakozzék,
bárhol élnek szerte e nagy világban!




 
 
1 komment , kategória:  Hit  
Szabó Gita: Ugye megígéred..
  2016-10-30 16:01:33, vasárnap
 
 




Szabó Gita
Ugye megígéred..



Ha már kezem érintése
egy emlék lesz csupán,
kutatni fogsz gondolatban
a múlt idők után,
látni szeretnél még egyszer
átölelni újra,
és pattanásig feszül már
a vágy kínzó húrja,
ugye megígéred
hogy nem fogsz sírni,
ugye megígéred
ki fogod bírni.

Magányos sétákat teszel
árva sírok között
ahol a néma fájdalom
is gyászba öltözött,
kezedben egy csokor rózsa
utadon elkísért,
s míg elrendezed síromon
csak azt kérded miért?
Ugye megígéred
hogy erős leszel,
ugye megígéred
hogy nem könnyezel.

Mikor az este elpihen
melletted az ágyon
csak kispárnámat öleled
szomorúan vágyón,
elköszönsz, de nem érintem
többé az ajkadat,
az álom űző éj után
lel rád a pirkadat,
derengő sugarát már
szemeddel eléred,
ugye nem fogsz sírni.
ugye megígéred.






 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Gyurkovics Tibor : Utolsó levél
  2016-10-30 13:17:54, vasárnap
 
 





Gyurkovics Tibor : Utolsó levél



"Feküdj a vízre,hagyd magad sodorni,
mint folyóban a sárga falevél,
minek ereje óriás folyónyi,
miközben pihe-módra alig él.

Simulj a vízre, élj vízszintesen, hogy
ne látszódjék belőled semmi sem,
amíg a nyár arany ereje elfogy,
ő csak lebeg a végtelen vizen....tovább

Suhanj vele - nem kell kirajzolódni,
nem kell pörögni, zúgni - lenni kell,
az Isten kezéből kiejtett holmi
a bőr levélerezeteivel.

A fa emléke borul, mint az árnyék
a hömpölyödő hűs folyón föléd,
nagy koronája biztat egyre: szállj még,
röpülj, suhanj, kitárva vár az ég!

Ne higgy neki. - Nem fa. Te a levél vagy,
mit üzenetül írott valaki,
amit kifog a parton, ha elég nagy
lesz majd a csönd, egy másik valaki.

Ki írt? Kinek? A betűk elmosódnak?
Kibetűzi őket az alkonyat?
Ne gondolj véle, magad megadón hagyd,
hogy fújja a szél levélarcodat.

Az út a fontos, mi magába fogja
a célt, ami Isten szívében él,
simulj a vízre, magad megadón hagyd,
hogy fújja levélarcodat a szél."







 
 
0 komment , kategória:  Gyurkovics Tibor  
Salamon Ernő : Ma az ember úgy hányódik
  2016-10-30 10:46:10, vasárnap
 
 





Salamon Ernő : Ma az ember úgy hányódik



Ma az ember úgy hányódik, mint a levél a vizen.
Hogy egyhelyben megülhetne, megállhatna? Nohiszen...
Búcsúzik attól, amit lát, száll, elhagyja otthonát,
táját, ízes ivóvizét, napos, homokos nyarát.

Ismerek itt minden embert, tudom a dombok nevét,
ismerem a hosszú őszök szépsugarú melegét,
itteni föld nyárja-napját, esőízű tavaszát,
irgalmatlan teleinek szép kékcsillagú fagyát.

E vidékek szegényeit szavaikkal szólítom,
sok súlyos gondjaik tűntét dalaikkal áhítom.
Kísérőm az életemben, pártfogóm, igaz tanúm,
örömömnek eredője, bánatokra jó szavúm:
szép, egyetlen anyanyelvem. Miatta nem megyek el.
Aki elmegy, dadogó lesz, soha már nem énekel.

Ti, örökké névtelenek, szép szakállas őseim,
számlálatlan századokon földbeköltözöttjeim,
riadalmas életűek (jól tudom: nem gazdagok!),
köszönöm nektek hogy ide, éppen ide hoztatok!






 
 
0 komment , kategória:  Versek 2. rész  
Várnai Zseni: Nem volt hiába semmi sem.
  2016-10-30 10:32:13, vasárnap
 
 





Várnai Zseni: Nem volt hiába semmi sem.



Nem volt hiába semmi sem.
Igaz, kicsit fáradt vagyok,
Acélkerék is megkopik,
Hogyha szüntelen csak forog.
Kopik, kopik, de fényesül,
Nem fogja be a rozsda sem,
Csiszolja minden mozdulat,
S forog, forog ezüstösen.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,
Nem adnak ingyen semmit ám,
Voltak keserves napjaim,
És rengeteg dúlt éjszakám.
Amíg egy gyermek nagyra nő,
Bizony egyet-mást tenni kell,
Legalább így az életem
Nem múlt el csip-csup semmivel.

Ránézek nagy fiamra, és
Egyszerre oly üde vagyok,
Hogy a szemem harmatgyöngyös,
Hajnali rét gyanánt ragyog,
S leánykám, mint a Március,
Rügyekbe zárt kölyöktavasz...
Őt nézem és bimbókorom,
Újra fölöttem sugaraz.

Nem siratom tűnt éveim,
Hiszen az idő úgysem áll,
Csak aki meddőségekben élt,
Azé a vénség, rút halál.
Szánom az inyenc élvezőt,
Csömörnél mása nem marad,
Koldus, ki mit sem áldozott,
S nem gyűjtött mást, csak aranyat.

Igaz kicsit fáradt vagyok,
Nehéz a toll is néhanap,
De a lehalkult szívverés
Fiam szívén erőre kap,
Szépségem múlik -- nem sírok,
Leánykám arcán tündököl,
Szinte sok is, e két gyerek,
Mily roppant kincset örököl.

Nem volt hiába semmi sem,
Bár néhanap békétlenül
Lázongtam, hisz' nem tudtam én,
Hogy ürmöm mézzé édesül...
Sokat fizettem? Nem tudom,
Hiszen mindennek ára van...
Ezerszer újra kezdeném
Alázatosan, boldogan.









Link
Canon In D | Pachelbel's Canon | 1 Hour Version
 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni  
Barta Ágnes: Kegyelet fénye
  2016-10-29 09:47:33, szombat
 
 





Barta Ágnes

Kegyelet fénye



Nyugvó lelkek csendes fekhelye
békés nyüzsgéssel van megtelve,
virágba borul, miközben könny hull,
közeli s távoli emlék él, ám fakul.

Nedvesen csillogó szemek
elnehezedő sóhajjal idéznek,
féltőn játsszák le emlékek suhanó filmjét,
újra és újra élik létetek történetét.

Fájdalom súlya alatt e helyen
remegő lábakkal osztjuk a kegyet,
pislákoló fényű gyertyák társasága
idézi elénk: "Ez az elmúlás világa".



Requiem de Mozart - Lacrimosa - Karl Böhm - Sinfónica de Viena


Link








Vajay Tiborné : Elmentél



Hát elment, elment örökre,
lelkét a Megváltó, magához emelte,
mi maradt itt, mi maradt utána,
fájdalom és könnyek, végtelen hulláma,
és űr, hatalmas űr, mit itt hagyott,
de ő már az Úrtól, békességet kapott.
Kik itt maradtunk, gyászolunk és sírunk,
a fájdalom hullámával nagy-nagy harcot vívunk,
a hiány, mi lelkünket szaggatja és tépi,
mért kellett, így legyen, az ész nem is érti,
de szívünknek rejtekén, az emlékek között,
mindörökké itt lesz, lelkünkbe költözött,
s míg rá gondolunk, ő is itt lesz velünk,
mert emlékeink útján, mindig rálelhetünk,
eljön majd a nap, mikor mi is elindulunk,
és az Úrnak jóvoltából ismét találkozunk.




"De hová juték? hisz örömünnep van ma... Ünnep? igen, az van; de öröm nincs jelen: Születésed ünnepét én - zárkozván magamba - Ti, kedves halottak, tinektek szentelem!"
Arany János
 
 
0 komment , kategória:  Szeretteim emlékére!  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 140 
2016.09 2016. Október 2016.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 140 db bejegyzés
e év: 1697 db bejegyzés
Összes: 12896 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 87
  • e Hét: 727
  • e Hónap: 8318
  • e Év: 97928
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.