Zagyi G. Ilona : Szívörvény,Gárdonyi Géza: Ha meghalok,Paulo Coelho: az ember legfontosabb tapasztalatai,Purzsás Attila Hajnali ébredés, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Zagyi G. Ilona : Szívörvény

2018-01-05 08:43:56, péntek

	Zagyi G. Ilona : Szívörvény Egy kicsit valaki... egy kicsit senki. Egy részem valami, egy részem semmi. Túlhajszolt világban árnyak és fények, évekig tanultam, hogyan ne éljek. Be és kilégzés. Mit kell jóvátenni? Hány csepp a könnytenger...? Tudom, hogy mennyi. Sós, de végtelen? Baljós, parttalan? Töredezett énkép sápadtan, szürkén sem hullt darabokra hullámzó tükrén. Ép... egész, lepkesúlyú, leheletnyi, s csak egyetlen pillanat kiemelni. Élni tanítani, ha már vérszegény. Önzésből ritmus, impulzus. Szívörvény. Eleven igék dobbannak érben. Belefelejtkezem, s nem kérdem, mennyi... Magamért, másért olyan jó szeretni. Átkaim mind csak olvadó jégcsapok. Adok és kapok... ragaszkodok s vagyok egy kicsit valaki... egy kicsit senki. Egy részem valami, egy részem semmi. Dobrosi Andrea : Hova szállsz? Összefércelt szavak szőttesén ülsz, a messzeségbe röpíted magad. S mind magasabbra érsz, bomlik szavad. Romlandó lelked közöny marja szét - öröm, hogy távol élsz. S nem menekülsz a végtelenbe. Mert nem a tiéd. Nem a tiéd az idő, nem a tiéd a tér, de tied a könny, tied a remény eme fény-világ sötét szőttesén.

0 komment , kategória: Versek 4.

Gárdonyi Géza: Ha meghalok

2018-01-05 08:24:01, péntek

	Gárdonyi Géza Ha meghalok Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltünt. A láng, - az voltam én. Sorsomnak gyászán se könnyezetek, s ne mondja a pap: "Ime, porba hullt!" Sirassátok az árva gyermeket, s ne a rabot, aki megszabadult. S mikor a szónok a sirnál beszél, és végül kiált: "Hát Isten veled!" ne le a sírba integessen nékem, fölfelé nyujtson búcsuzó kezet! Gárdonyi Géza Fiamnak Mint a magasban lengő sasmadár, úgy kóvályog fölöttünk a halál: hol itt, hol ott egy lelket elragad. Csupán a test marad. Ha engem látsz majd némán, hidegen, és szólítasz és nem nyitom szemem, az égre nézz: én immár arra lengek. Csupán a testem az, mit eltemettek. Elhagylak. De ha sírva szólsz nekem, leszállok hozzád édes gyermekem, s mint éji szellő a virágokat, megcsókolom harmatos arcodat. S ha majd te is a testet vetkezed, a végső órán melletted leszek, s míg a harang kong gyászos fájdalommal, én átölelve viszlek fel magammal! 1895. Gárdonyi Géza E Föld E Föld, - ez nem a gyönyörök tanyája a lelkünk itt csak iskoláját járja: ha szenvedni és tűrni megtanul, szárnyát felölti, s mennybe szabadul.

0 komment , kategória: Gárdonyi Géza

2018-01-05 07:32:56, péntek

	Azok az ember legfontosabb tapasztalatai, amelyek elviszik a végső határig. Csak ezekből tanulunk, mert ezekhez minden bátorságunkra szükségünk van. Ha egy gazda megalázza a cselédjét, vagy egy férfi megalázza a feleségét, az nem bátorság, hanem gyávaság, bosszú az életért. Ezek az emberek soha nem mertek a lelkük mélyére nézni, soha nem kérdezték, honnan származik a vágy a vadság felszabadítására. Paulo Coelho

0 komment , kategória: Paulo Coelho

2018-01-05 07:07:23, péntek

	Purzsás Attila Hajnali ébredés Már derengett a hajnal, űzte az éjszakát, Holdanyó ébresztgette álmából Nap fiát. Ő felkelt lassan, s a fűszálakról csenve harmatot, Fényesítve sugarait, szépen megmosakodott. Belesve ablakomon csendesen rám talált, Lágyan megsimítva bőröm a párnámra szállt. Csukott szempilláim alá cinkosan bekukucskált, Majd langy csókot lehelve arcomra, gyorsan továbbállt. Purzsás Attila verse Link

0 komment , kategória: Hajnalok

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár