|
2022-02-12 14:56:37, szombat
|
| |
| |
Kossuth-díj története
1948. február 13-án a magyar országgyűlés megalapította a Kossuth-díjat, a magyar kultúra kiemelkedő művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar kitüntetést 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából.
A díjat első alkalommal 1948. március 15-én adták át.
Bár Petőfi és Táncsics neve is szóba került, végül mégis az évszázados, töretlen kultusza miatt Kossuth Lajos lett a kitüntetés névadója. 1948-ban az országgyűlés egyhangúlag szavazta meg, hogy a "magyar alkotó munka jutalmazására" alapított díjat róla nevezzék el. Az első díjakat az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari munkásai, földművesei vehették át, akikről úgy ítélték, hogy hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez.
1948-ban elsők között kapta meg Bajor Gizi, Déry Tibor, Füst Milán, Lukács György, Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert, valamint posztumusz Bartók Béla és József Attila.
A díjakat 1963-ig március 15-én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át. 1965-től az időpont április 4-re került, 1966 után már csak 1970-ben, majd ettől kezdve három évente osztották, kivételt csak 1975, a felszabadulás 30. évfordulója jelentett. A Kossuth-díj a rendszerváltás utáni újraalapítás, 1990 óta ismét évente, és ismét március 15-én kerül átadásra.
Bizonyos időszakokban a díj három, sőt négy fokozatát is kiadták, jelenleg két fokozata van: díj és nagydíj. Az 1952-ben létrehozott alkalmi fokozatot kezdetben csillaggal ékesített aranyfokozatnak nevezték, 1955-től lett Nagydíj.
Ezt csak kevesen vehették át: 1952-ben Kodály Zoltán zeneszerző, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, 1957-ben ismét Kodály Zoltán és 1963-ban Lyka Károly művészettörténész. A díjat csak kevesen kapták meg kétszer és még kevesebben háromszor: Bán Frigyes filmrendező, Fischer Annie zongoraművésznő, Illyés Gyula író, költő, Keleti Márton filmrendező, Nádasdy Kálmán rendező, Kodály Zoltán zeneszerző és Fábri Zoltán filmrendező.
Többen is posztumusz kaptak elismerést a rendszerváltás után, így például Márai Sándor vagy Latinovits Zoltán.
A díjakhoz (fokozatuktól függően) az adott korszakban igen jelentős (adó- és illetékmentes) pénzösszeg is jár, ez kezdetben az első fokozatnál az akkori éves átlagfizetés háromszorosa volt, ma az éves átlagkereset ötszöröse. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz Kossuth-kisplasztika jár vele.
Kép: Kossuth-díj és kitűző
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
Offline
