|
2013-02-26 10:12:34, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Író - Reményik Sándor |
|
|
|
Címkék: ezüstpontokat, legcsodásabb, meghasadjon, végtelenbe, tükröződni, hópelyhek, titkosabb, mindennap, kalapálás, hallgasd, árnyékod, szívedre, bontogat, sötétkék, életedbe, szárnyat, kezedet, szitáló, kicsiny, feléjük, sodomát, nagyobb, figyeld, lelked, előled, törpül, csodák, örömök, szirom, rajtuk, csodái, nyelje, vízben, dolgot, jövök, isten, föld meghasadjon, mindennap kicsiny, legcsodásabb dolog, sötétkék végtelenbe, Reményik Sándor,
|
|
Offline
