|
2016-01-13 01:06:43, szerda
|
| |
| |
...Gandhi filozófiájának legfontosabb vonása az, hogy a félelem-nélküliséget gyakorolta és hirdette, félelem-nélküliséget a nagyobb hatalommal, a fenyegető veszélyekkel vagy éppen a nemkívánatos következményekkel szemben. Hitt abban, hogy az ember azért folyamodik hazugsághoz és erőszakhoz, mert fél valamitől.
Az emberi természet sajátja az őszinteség és az erőszakmentesség. Az őszinteség és erőszaknélküliség gyakorlata nyilvánvalóan felsőbbrendű a csalás és erőszak gyakorlatához képest az emberi kapcsolatok kezelésében.
Mahatma Gandhi hangsúlyozta azt is, hogy egyforma tisztelet és méltóság illet meg minden emberi lényt, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági helyzetére. A szegények és jogfosztottak felemelésére irányuló igyekezete mindazokat, akik munkatársai akartak lenni, arra indított, hogy konstruktiv munkába kezdjenek olyan eldugott, nehezen elérhető területeken, ahol szegények és jogfosztottak éltek. Ez biztosította, hogy ne szakadjanak el a valóságtól.
Gandhi híres mantrája: ha kétségeid támadnak, tedd fel magadnak a kérdést, hogy az, amit tenni készülsz, hasznára van-e a szegények legszegényebbjeinek. Ezt jól megértették az emberek az egész országban, nagyon sokféle ember, gazdagok és szegények, fiatalok és idősek csatlakoztak hozzá.
Gandhi nem kereste a vezetői szerepet. Filozófiájának és annak az átláthatóságnak, amellyel filozófiáját gyakorolta, számtalan követője akadt, akik betű szerint is és lélek szerint is a nyomaiban lépkedtek. ,,Az éIetem az üzenetem" - ezt a világon mindenütt, mindenki ugyanúgy értelmezte és ültette át a gyakorlatba.
Gandhi úgy tartotta, hogy nincs semmi új abban, amiről beszél: ,olyan öreg dolog ez, mint a hegyek", mondogatta. Ezért filozófiája, újrafogalmazva és a mai korra alkalmazva ugyanolyan fontos ma is, mint a múltban volt. A hegyek ott állnak ma is.
Fontos megértenünk, hogy ha van is gandhianus út, nem létezik gandhianus technika vagy technikák, amelyeket ,,a körülményektől függően" időről időre alkalmazhatnánk. Gandhi eszméi visszavezetnek bennünket az élet alapjaihoz és a gyakorlat tisztaságához.
A közhittel ellentétben, Gandhi nem ellenezte a modern gazdasági fejlődest, habár elfogult volt ,,a kicsi szép" eszméje iránt. Azt akarta, hogy a gazdasági fejlődés széles alapokon nyugodjék, és ne tegyen erőszakot az emberek méltóságán. Használta a vasutat, az autót, a telefont, az irógépet stb., de gyülölte azt a folyamatot, amelynek nyomán a gépek rabszolgává teszik az embereket. Az ,,embereknek emberi bánásmódot" elvében hitt.
A legtöbb válság, beleértve a jelenlegi gazdasági válságot is, annak következménye, hogy eltávolodtunk életünk alapjaitól. A jelenlegi válságot az robbantotta ki, hogy a pénzügyi intézmények a hazugságot gyakorolták.
A félelem vezetett a pénzkölcsönzők és kölcsönfelvevők közötti bizalmi válsághoz.
....a ,,hét főbűn" Gandhi felfogásában, amelyek szerinte ,,el fognak pusztítani bennünket":
gazdagság munka nélkül,
gyönyör lelkiismeret nélkül,
tudás jellem nélkül,
kereskedelem erkölcs nélkül,
tudomány emberség nélküI,
vallás áldozathozatal nélkül,
politika elvek nélkül.
Ebben rejlik a Gandhi-féle gondolat lényege, s ez a lista éppen olyan érvényes ma is, mint bármikor a múltban.
Nincs szükség különösebb elemzésre ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: az összes válság körülöttünk, legyen az a világgazdasági válság, az afganisztáni krízis, India kormányzati válsága, vagy bármely más krízis, amellyel a világ szembesül, a fenti főbűnök egyikében vagy másikában gyökerezik, esetleg többen is egyszerre.
Félő, hogy nem létezik olyan büvös gandhianus technika, amelyet a válság után a status quo helyreállítására alkalmazhatnánk.
Nem szabad félnünk attól, hogy megfizessük a büntetést, és tovább haladjunk a jövő felé, Gandhi útját követve.
A föld eleget terem mindenki szükségleteinek kielégítésére, de nem terem eleget senki mohóságának kielégítésére, mondta Gandhi.
Gandhi azt kívánta, hogy India ötszázezer, önmagát kormányzó és önellátó falu országa legyen, amely lehetővé teszi az alapoktól történő, helyi szükségleteken alapuló fejlődést, amelyben mindenki részt vehet. Úgy éreztem, Etikoppaka egyike ennek az ötszázezer falunak.
Etikoppaka egy hagyományos, festői, kb. 12 ezer lakosú falu a délkelet-indiai Andhra Prades államban, Visakhapatnam közelében, ilyen falvakat fényképezett Indiában hatvan évvel ezelőtt a nagy francia fotóművész, Henri Caertier-Bresson is.
Mahátma Gandhi 1930-ban ellátogatott ide barátja és a függetlenségi küzdelemben harcostársa, C.V. Naraszimhá Rádzsu meghívására. Naraszimhá Rádzsu és ősei voltak Etikoppaka hűbérurai. Naraszimhá Rádzsu megértette és elfogadta a Mahátma (a Nagy Lélek) eszméit a ,,letéteményesség" elvéről.
Ennek lényege; a gazdagok vagyonukat letéteményként kapták, hogy azt a köz javára és a szegények felemelésére fordítsák. Ennek szellemében alapította meg Rádzsu India első cukornád szövetkezetét, elindítva ezzel egy egész Indiára kiterjedő mozgalmat, melynek nyomán India lett a világ legnagyobb cukortermelő országa.1989-ben a Rádzsu család egy másik leszármazottja, C. V. Rádzsu újabb szövetkezetet alapított, Padmávathi Társaság néven, a célból, hogy felélesszen egy kézműves mesterséget, amelyről Etikoppaka régebben híres volt. Szövetkezete esztergált fatárgyakat készít, amelyeket természetes lakkban feloldott növényi festékekkel festenek meg. Rádzsu kettős célt követett; megőrizni a hagyományos falusi kézművességet, és egyben tisztes megélhetést biztosítani a falu lakóinak, s ezáltal megállítani elvándorlásukat a közeli Visakhapatnam nagyvárosának nyomor-negyedeibe. A szövetkezet kizárólag környezetbarát termékeket készít, láthatóan szépséget és mesterségbeli tudást sugárzó környezetben.
A faluban működik még egy tejszövetkezet is, az egész Indiára kiterjedő tejszövetkezeti mozgalom részeként, amelyet Dr Kurien Vargíz alapított. Kurien Vargíz, aki szintén Gandhi eszméin nőtt fel, különös elkötelezettséget érzett az indiai vidék és főként az ott élő szegények iránt. A hatvanas években, Gudzsárat államban indította el India tejszövetkezeti mozgalmát, amely a korábban élelmiszer-segélyre szoruló országot a világ legnagyobb tejtermelő országává tette. Gudzsárat mellett Andhra Pradesh a tejszövetkezeti mozgalom és a marhatenyésztés központja.
A kiállításon láthatjuk a falu hagyományos és modern valóságát, a maga történeti és társadalmi környezetében, s azt, hogyan valósulnak itt meg a Mahatmának a letéteményességről, a falusi háziiparról, az önerőre támaszkodásról és a szegények felemeléséről vallott eszméi, valamint Fritz Schumacher eszméi a köztes technológiáról.
Etikoppaka olyan gazdasági dinamizmussal rendelkezik, amely példaként szolgálhat abban a Közép-Kelet Európában is, ahol a falufejlesztés a legelhanyagoltabb területek egyike.
Itt szórták a tengerbe Gandhi hamvait. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mahatma Gandhi |
|
|
|
Címkék: helyreállítására, erőszakmentesség, alkalmazhatnánk, letéteményesség, elvándorlásukat, szükségleteinek, tejszövetkezeti, marhatenyésztés, kölcsönfelvevők, visszavezetnek, pénzkölcsönzők, szaknélküliség, filozófiájának, körülményektől, újrafogalmazva, letéteményként, támaszkodásról, technológiáról, falufejlesztés, tejszövetkezet, környezetbarát, világgazdasági, szükségleteken, leszármazottja, áldozathozatal, következtetést, visakhapatnam, környezetében, nyilvánvalóan, nagyvárosának, felemeléséről, mesterségbeli, dinamizmussal, szövetkezetet, tisztaságához, kielégítésére, nagyobb hatalommal, fenyegető veszélyekkel, nemkívánatos következményekkel, ember azért, emberi természet, emberi kapcsolatok, egész országban, vezetői szerepet, nyomaiban lépkedtek, világon mindenütt, múltban volt, körülményektől függően, élet alapjaihoz, gyakorlat tisztaságához, közhittel ellentétben, modern gazdasági, Mahatma Gandhi, Andhra Prades, Henri Caertier-Bresson, Mahátma Gandhi, Naraszimhá Rádzsu, Nagy Lélek, Rádzsu India, Padmávathi Társaság, Kurien Vargíz, Andhra Pradesh, Fritz Schumacher, Közép-Kelet Európában,
|
|
Offline
