|
2016-12-06 17:03:01, kedd
|
| |
| |
Égi kalendárium: 2016. december
Szerző: Magyar Csillagászati Egyesület | 2016. december 1, csütörtök
inShare
Az első téli hónap látványos együttállással, fényesedő üstökössel és meteorrajokkal örvendezteti meg a csillagászat iránt érdeklődőket.
A bolygók járása
Merkúr: A hónap elején láthatósága fokozatosan javul, napnyugta után kereshető a délnyugati látóhatár közelében, közel egy órával nyugszik a Napot követően. 11-én van legnagyobb keleti kitérésben, 20,8°-ra a Naptól. A hónap közepén van megfigyelésre legkedvezőbb helyzetben, ekkor egy és negyed órával nyugszik később a Naphoz képest.
Ezután láthatósága gyorsan romlik, 20-a után már eltűnik a Nap fényében, 28-án alsó együttállásban van a Nappal.
Vénusz: Az esti délnyugati ég ragyogó fényű égiteste, késő este nyugszik. A hónap elején három, a végén négy órával nyugszik a Nap után, ez az idei legkiválóbb észlelési lehetősége. Fényessége 4,2m-ról 4,4m-ra, átmérője 16,8"-ről 21,5"-re nő, fázisa 0,69-ról 0,57-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Bak, majd 15-től a Vízöntő csillagképben. Késő este nyugszik, az esti órákban látszik a délnyugati ég alján. Fényessége 0,6m-ról 0,9m-ra, látszó átmérője 6,5"-ről 5,7"-re csökken.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti-déli égen mint feltűnő égitest. Fényessége −1,9m, átmérője 34".
Szaturnusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 10-én együttállásban van a Nappal. Folytatja előretartó mozgását a Kígyótartó csillagképben. Fényessége 0,5m, átmérője 15".
Uránusz: Az éjszaka első felében kereshető a Halak csillagképben. Éjfél után nyugszik. Egyre lassuló hátráló mozgása 29-én ismét előretartóvá változik.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. Késő este nyugszik.
Hold-Aldebaran-együttállás december 13-án
Bár a téli éjszakák, különösen a hajnalok, A december 13-i hajnali Aldebaran-közelítéskor a teleholdat a Hyadok csillagai között, 10 magasan láthatjuk a nyugati horizont felett. A téli hajnalok gyakorta ködösek, de talán megfigyelhetjük a szürkület kezdete előtt a Hyadok csillagai között az Aldebaranhoz közelítő égi kísérőnket. A telihold 4:00 UT-kor már csak 10° magasan tartózkodik majd, de a fényes csillagtól már csak 1,7 fokra lesz, az Aldebaran és a 01 és a 02 Tau között.
Ragyogó Vénusz az esti égen
A hónap során a Vénusz feltűnő égitestként ragyogja be esti egünket. December 15-én a 4,2m fényességű, 0,64 fázisú és 18,7"-es fogyó Vénusz kiválóan megfigyelhető, 3,5 órával nyugszik a Nap után az esti égen. Jó körülmények között, sötét égen próbálkozhatunk a korong UV és IR fotózásával, megfigyelésével. A nagyobb korongméret, de a még elegendően nagy megvilágított korongfelület jó lehetőséget ad a bolygó felhőmintázatának vizsgálatára.
A Vénusz 2015. május 15-én a Polaris Csillagvizsgáló 20 cm-es refraktorával. Molnár Péter felvétele.
Itt a 45P/Honda-Mrkos-Pajdušáková-üstökös
Ezt a földközeli égitestek közé tartozó, szokatlanul rövid keringési idejű, vélhetően 1 km-nél nem nagyobb magú üstököst Honda Minoru (1913-1990) japán amatőr csillagász fedezte fel 1948. december 3-án egy 15 cm-es tükrös távcsővel, 9 magnitúdós fényességnél. Perihéliumtávolsága 0,6 CSE, keringési ideje 5,2 év körül ingadozik, ám öreg kora miatt csak a Nap közvetlen közelében fényesedik fel, talán ezért nem találták meg korábban. Nevében két csehszlovák csillagász nevét is megtaláljuk, akik a mai szabályok szerint biztosan nem kapnák meg az elnevezést. Ludmilla Pajdušáková napokkal Honda után látta meg az égitestet, de a térkép alapján a közeli M83-nak nézte. Kollégája, Antonín Mrkos jött rá a tévedésre, miután hírét vették Honda felfedezésének, csak ezután jelentette be a független megtalálást, amit - talán a háború utáni európai felfordulás közepette - hivatalos felfedezésnek ismert el az akkor még Koppenhágában működő Csillagászati Táviratok Központja.
Az augusztusban jelentkező Alfa Capricornidák meteorraj szülőégitestjeként is számon tartott üstökös rendkívüli időszakot él át, ugyanis előző, 2006-os visszatérése alkalmával 9 millió km-re megközelítette bolygónkat, mostani visszatérésekor pedig ismét rendkívüli közelségben, 13 millió km-re fog elhaladni mellettünk. Az 5,26 éves keringési idő alapján az is egyértelmű, hogy két egymás utáni napközelség esetén ez csak úgy lehetséges, ha egyszer a napközelség felé menet, egyszer pedig onnan jövet történik a közelítés. Így is van, 4 fokos hajlása miatt pályája mindkét helyzetben közel húzódik bolygónkhoz, amit
most maximálisan ki is használ. Míg 2006-ban a Nap felé közeledve jött el mellettünk, most távolodóban vehetjük szemügyre igen közelről. Ráadásul, míg 2006-ban csak a déli féltekéről látszott a közelség alatt, most mi leszünk kedvezőbb helyzetben, így a 2017 februárjára eső közelítés során 7-8 magnitúdós, kiterjedt égitestként láthatjuk.
Vizuális láthatósága azonban már ebben a hónapban megkezdődik, az év utolsó napjaiban már fényes, bár nehezen elérhető égitestként láthatjuk az alkonyi, délnyugati égen. A korábbi láthatóságaihoz hasonlóan minden bizonnyal rendkívüli ütemben fog fényesedni, a hó eleji 12-13 magnitúdóról a hó végére 7-8 magnitúdóig juthat. A Sagittariusban, majd a Capricornusban mutatkozó üstökös horizont feletti magassága a csillagászati szürkület közepén egész decemberben 6-8 fok körül alakul, így csak a hónap második felében van reális esély megpillantására, amikor fényessége átlépi a 10 magnitúdót. A naponta 0,8-0,6 fokot elmozduló üstökös 14-én este 1 fokkal délre látható az M75 gömbhalmaztól, három nappal később pedig az 5,9 magnitúdós 4 Capricornitól fél fokkal délnyugatra érdemes keresni.
A 45P/Holda-Mrkos-Pajdusáková-üstökös 2011. november 3-án, Kernya János Gábor rajzán.
Geminidák, Ursidák
Az év legszaporább meteorraja, a Geminidák idei maximuma december 13/14-én éjszaka várható, éjfél körüli tetőzéssel. A ZHR értéke akár a 120-at is elérheti, azonban a raj észlelhetőségét nagyon lerontja a ragyogó telehold. Jóval kisebb hullást produkálnak az Ursidák. A raj maximuma december 21/22-én várható, az éjszaka második felében. A raj észlelését zavarni fogja a fogyó Hold fénye.
Landy-Gyebnár Mónika Luca-napi Geminidája 2014. december 13-áról.
Meteor csillagászati évkönyv 2017
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Univerzum |
|
|
|
Címkék: megfigyelésével, visszatérésekor, láthatóságaihoz, megfigyelhetjük, megpillantására, próbálkozhatunk, csillagvizsgáló, észlelhetőségét, együttállással, megközelítette, meteorrajokkal, együttállásban, felfedezésének, sagittariusban, capricornusban, gömbhalmaztól, csillagképben, megfigyelésre, megfigyelhető, csillagászati, megvilágított, refraktorával, koppenhágában, felfedezésnek, capricornitól, capricornidák, korongfelület, közelítéskor, magnitúdóról, fényességnél, legszaporább, előretartóvá, augusztusban, aldebaranhoz, visszatérése, örvendezteti, első téli, csillagászat iránt, bolygók járása, hónap elején, délnyugati látóhatár, órával nyugszik, hónap közepén, esti délnyugati, végén négy, idei legkiválóbb, esti órákban, éjszaka második, délkeleti-déli égen, éjszaka első, téli éjszakák, december 13-i, Magyar Csillagászati Egyesület, Ragyogó Vénusz, Polaris Csillagvizsgáló, Molnár Péter, Honda Minoru, Ludmilla Pajdušáková, Antonín Mrkos, Csillagászati Táviratok Központja, Alfa Capricornidák, Kernya János Gábor, Landy-Gyebnár Mónika Luca-napi Geminidája,
|
|
Offline
